PASSZÍVHÁZ

A távfűtéses panelházhoz szokott magyar ember hőérzete magasabb hőmérsékletet kíván, mint az északi népeké, így esetleges passzívház otthonukban magasabb hőmérsékletet kellene előállítaniuk, és a megtérülés is hosszabb időt venne igénybe. Ennek ellenére a magyarok is érzik az idők szavát, egyre többen gondolkodnak a passzívház lehetőségében.

A passzívházakban télen kellemes meleg van, bár alig kell fűteni, nyáron pedig hűvös, minden aktív hűtés nélkül – innen ered az elnevezés. A hűs nyári klímához azonban a lakóknak is aktívan hozzá kell járulniuk: megfelelő árnyékolással és szellőztetéssel, ami annyira egyszerű, hogy tudatos viselkedéssel könnyedén megvalósítható.

A passzívházak alapötlete abból az elgondolásból ered, hogy a minimális – nem nulla – fűtési hőenergiaigényt egy leegyszerűsített fűtőrendszer fedezi, amelynek kialakítása költségcsökkenéssel jár. Ez pedig részben biztosítja a jól szigetelt burok és a szellőztető rendszer többletköltségeit.

Boros Károly Tényőn felépített lakóépülete március 16-án kapta meg a „Minősített Passzívház” tanúsítását. A vállalkozó kedvű kivitelező családjával már beköltözött az új házába. Az AUSTROTimes a tapasztalatokra volt kíváncsi.

A passzívház gondolata az energia- és környezettudatosság jegyében fogant. Így nem meglepő hát, hogy az alternatív hűtési és fűtési rendszerek mellett felvetődött a melegvíz előállításának témája is. Most a legelterjedtebb megoldást, a napkollektoros rendszert vizsgáljuk meg.

A passzívház olyan épület, amelyhez nem szükséges aktív fűtési rendszert kiépíteni. Nem tévedés, valóban így van! De akkor hogyan oldják meg a fűtést, illetve nyáron a hűtést? Nézzük csak:

Egyre többet hallhatunk a címben taglalt fogalmakról a legkülönbözőbb médiáktól. So-kan nincsenek azonban tisztában ezen kifejezések jelentésével és azt sem tudják, miért olyan fontos, hogy barátkozzunk ezekkel a szavakkal.