A faapríték, pellet, fabrikett helyben ad meleget

Viszonylagos olcsósága és könnyebb elérhetősége okán ismét vonzóvá válhat a háztartásokban és az intézményeknél a tűzifa. Az erre a célra feldolgozott faanyag elsősorban apríték, pellet vagy brikett formájában hódíthatja vissza a lakossági fogyasztókat. Ma már a modern, programozható, fatüzelésű kazánok is beszerezhetők, az égetés hatásfoka pedig a kisebb és a közepes méretű kályhákban is rendkívül magas lehet, a korszerűbbeknél meghaladja a 90 százalékot.

A hazai erdőkből kitermelt tűzifa energetikai célú felhasználásának a jövője nem az, hogy óriási erőművekben tüzeljék el, hanem, hogy feldolgozva, elsősorban aprítékként, több kisebb, lehetőleg a kitermeléshez legközelebbi fűtőműben használják fel, főként hőtermelésre - mondta elöljáróban lapunknak Jung László, az Országos Erdészeti Egyesület megújuló energia szakosztályának elnöke, az Egererdő Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A szakember kifejtette: Ahhoz, hogy a felhasználási szokások megváltozzanak, az erdészeteknek meghatározott logisztikai fejlesztéseket kell megvalósítaniuk. Az erdőgazdaságoknak például be kell szerezniük az aprítékkészítő berendezéseket, gondoskodniuk kell a tárolók hálózatának kialakításáról is. Ha az ilyen típusú beruházások megvalósulnak, akkor az erdészetek képesek lesznek a manapság leginkább elterjedt földgázzal szemben is versenyképes tüzelőanyagot kínálni mind a lakosságnak, mind az önkormányzatoknak. A faaprítékkal működő fűtési rendszerek ugyanis nagyon korszerűek, az ilyen berendezések üzemeltetése olcsó, a tüzelőanyag-adagolást programozni is lehet. Ezenkívül az égetés hatásfoka, a kisebb és a közepes méretű kazánok esetében is rendkívül magas lehet, a korszerűbb berendezések esetén meghaladja a 90 százalékot. Mindezek mellett maga a tüzelőanyag jóval olcsóbb, mint a földgáz, mert az apríték előállításához felhasználható valamennyi kitermelt fafaj tűzifa, beleértve az eddig hulladékként kezelt vékonyabb ágakat is.

A vezérigazgató-helyettes szerint viszonylagos olcsósága és könnyebb elérhetősége okán rövid idő alatt ismét vonzóvá válhat a háztartások és egyes települések intézményei számára a fa, mint tüzelőanyag. Ennek érdekében az ellátási rendszer kiépítése és működtetése viszonylag egyszerű. Az erdészeteknek létesíteniük kell egy telephelyet, ahol a közelben kitermelt fát tűzifává aprítják. Az aprítékot pedig az ottani tárolókban kell elhelyezni, ahonnan a felhasználók rendelései alapján a fűtőanyag a megbeszélt időre a hasznosítás helyére szállítható. Így a fogyasztónak - legyen az önkormányzati intézmény vagy háztartás - nem kell előre gondoskodnia nagy mennyiségű fűtőanyagról, nincs szükség helyi tárolásra.

Ez a rendszer már több országban kiválóan működik, tette hozzá a szakértő, aki arról is beszámolt, hogy a külföldi márkájú kazánok mellett korszerű, magyar gyártmányú fűtőberendezések is beszerezhetők, olyanok is, amelyeknek programozható adagolórendszerük is van. A legtöbb ilyen kazán esetében elegendő akár havonta egyszer feltölteni az aprítéktartályt, majd az aktuális igény szerint beállítani a fűtési hőfokot, s több gondot nem is kell fordítani a rendszer működtetésére. Igaz - jegyezte meg -, ezek a berendezések ma még meglehetősen drágák, telepítésük több százezer forintba is kerülhet, ám néhány éven belül megtérül a beruházás. Különösen akkor, ha a tulajdonosnak - akár közösségnek, akár magánszemélynek - sikerül olyan forráshoz jutnia, amelyet az egyre bővülő pályázati lehetőségek biztosítanak az ilyen típusú korszerűsítés finanszírozásához.

A szakosztályelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az európai uniós államokhoz viszonyítva is rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak az erdőgazdálkodásra. Ezek az előírások a kontinensen elsőként - több mint egy évszázaddal ezelőtt - példaértékű módon határozták meg az erdők kezelésének alapelveit. Például nem az erdő tulajdonosa - legyen az az állam, egy társaság vagy magánszemély - dönt arról, hogy az adott erdőrészről kivágható-e a faállomány, hanem az ökológiai alapokat mérlegelve, a tulajdonosoktól függetlenül működő állami erdészeti szolgálat hozhat határozatot. Emellett a fakivágásokhoz a környezetvédelmi hatóságoknak is hozzá kell járulniuk. Vagyis hosszú előkészítő eljárás során születik meg a döntés arról, hogy egy adott erdőterületen belül hol, mikor és mennyi fa vágható ki, illetve mennyit kell kivágni. Ennek előkészítése egy-egy területen sokszor éveket vesz igénybe.

A hatóságok a vágás módját és az újraerdősítés mikéntjét is pontosan előírják. Nem felelnek meg tehát a valóságnak azok az állítások, amelyek szerint idehaza manapság az erdők kifosztása, tönkretétele folyik. A szakértő kiemelte: a szakhatóságok minden tíz évben felmérik valamennyi erdő és erdőrészlet állapotát, s annak alapján dolgozzák ki a következő tíz évre a fakivágás ütemét.

A cél, hogy a fákat akkor vágják ki, amikor azok az optimális állapotukban vannak, ez egyaránt érdeke az erdő tulajdonosának és a környezetvédelemnek. A hazai erdőkben a fanövekmény éves átlagban összesen 12-13 millió köbméter, ebből papíron a hatósági prognózis alapján hozzávetőleg 9-10 millió köbmétert lehetne kitermelni. A valóságban azonban 6-7 millió köbméter fa kivágása történik meg. E mennyiségnek hozzávetőleg a fele olyan minőségű, hogy azt csak tüzelési célokra lehet felhasználni. Vagyis a jelenlegi hazai tűzifaigények az országon belül bőségesen kielégíthetők úgy, hogy az erdők állapota nem romlik, sőt a faállomány megújul, s a telepítések révén az erdőterületek nagysága sem csökken. Minderre az erdészeti szakemberek nyújtanak garanciát, fogalmazott Jung László.

A külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az erdőkből kitermelt tűzifa hasznosítására a néhány óriás biomassza-erőmű helyett hatékonyabban használható több kisebb égetőegység, erősítette meg Molnár Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanára, aki elmondta, hogy hazánkban az erdészetek működtetésének évszázados hagyományai vannak, az energiaültetvények a különböző fafajták, a nád, a fű és egyéb növényfélék telepítésére azonban még csak néhány éve folynak kísérletek. Jelenleg a rövid vágásidejű, 2-4 év alatt betakarítható fafajok például a nyár, a fűz, az akác viszik a prímet a termelésben. Ugyanakkor már megkezdődött a gyorsabban növő új, kifejezetten energetikai célú növények nemesítése is. Így a későbbiekben az országban elterjedhetnek a speciális, a kifejezetten energiatermelési célokat szolgáló növényfélék. Hazánkban jelenleg csupán néhány száz hektáron folyik növénytermesztés direkt az erőművi igények kiszolgálására, tette hozzá a szakértő. A következő 15-20 évben azonban akár 50 ezer hektárra is növekedhet az energianövények termőterülete. A szakember kifejtette, hogy a különböző tévhitekkel ellentétben nem minden termőterület alkalmas arra, hogy azon energianövényeket termesszenek, mivel az ilyen növényi kultúrák számára is fontos a megfelelő vízellátás, illetve talajminőség.

Molnár Sándor úgy véli: a tüzelőanyag-előállítási célra telepített ültetvények nem vetélytársai az élelmiszeralapanyag-termelésnek, mert az ilyen termőterületeket vissza lehet állítani az étkezési célú növények termesztésére, ha az energianövények termelése már nem éri meg, vagy valami miatt kevésbé lesz fontos. Az egyetemi tanár számításai azt mutatják, hogy egy hektár megfelelő minőségű termőföldön akár 15-20 köbméter energianövény is termelhető. Egy tonna fás szárú növényből - ami átlag két köbméter - pedig 14-15 megajoule energia nyerhető ki.

Molnár Sándor arról is beszámolt, hogy idehaza jelenleg évente 1,2-1,5 millió köbméter fát használnak el a háztartások direkt tüzelésre. Új jelenség viszont, hogy a faanyagból mind nagyobb mennyiségben brikettet vagy pelletet gyártanak.

A brikett nagyobb méretű, préselt termék, inkább a háztartások, a kisebb méretű préselt faanyag, a pellet pedig jobbára a nagyobb tüzelőberendezések számára jelent fűtőanyag-alternatívát. A Magyarországon működő pelletgyárak ma még elsősorban nem a hazai piacra termelnek, hanem az osztrák, a német és az olasz megrendelők igényeit elégítik ki. A jövőben azonban várhatóan számottevőbb mértékben változik a fűtési módozat, s idehaza is egyre inkább elterjed a pellet hasznosítása. Miután ez a tüzelőanyag a földgázhoz képest olcsó és a használata automatizálható, ezért komfortos is.

Az egyetemi tanár szintén úgy látja: a faanyag kiválóan alkalmas energia, főként hő termelésére. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ennek a fűtőanyagnak a használata elsősorban helyben, kisebb blokkokban gazdaságos és környezetkímélő. Ez a fajta tüzelő nem megfelelő az óriáserőművek alapanyag-ellátására, hangsúlyozta Molnár Sándor, s hozzátette még: a fa energetikai jelentőségének értékelésekor nem szabad elfelejteni, hogy idehaza ez a tüzelőanyag az összes energiaszükségletnek hozzávetőleg csupán az öt százalékát biztosítja, s a faanyag részaránya jelentős erdészeti ültetvényfejlesztések után sem haladja majd meg az energiaellátásban a tíz százalékot.

ÖKO-POWER KFT.

A Hargassner termékek hazai forgalmazója

7728 Somberek, Petőfi u. 52.

Tel:                  30/916-6890

E-mail:            info@hargassner.hu

Web:               www.hargassner.hu