Kategória: Épületgépészet , Környezettudatos építkezés
Utolsó módosítás: 2009-10-21
Hozzászólások: 0db

A faapríték, pellet, fabrikett helyben ad meleget

Viszonylagos olcsósága és könnyebb elérhetõsége okán ismét vonzóvá válhat a háztartásokban és az intézményeknél a tûzifa. Az erre a célra feldolgozott faanyag elsõsorban apríték, pellet vagy brikett formájában hódíthatja vissza a lakossági fogyasztókat. Ma már a modern, programozható, fatüzelésû kazánok is beszerezhetõk, az égetés hatásfoka pedig a kisebb és a közepes méretû kályhákban is rendkívül magas lehet, a korszerûbbeknél meghaladja a 90 százalékot.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

A hazai erdõkbõl kitermelt tûzifa energetikai célú felhasználásának a jövõje nem az, hogy óriási erõmûvekben tüzeljék el, hanem, hogy feldolgozva, elsõsorban aprítékként, több kisebb, lehetõleg a kitermeléshez legközelebbi fûtõmûben használják fel, fõként hõtermelésre - mondta elöljáróban lapunknak Jung László, az Országos Erdészeti Egyesület megújuló energia szakosztályának elnöke, az Egererdõ Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A szakember kifejtette: Ahhoz, hogy a felhasználási szokások megváltozzanak, az erdészeteknek meghatározott logisztikai fejlesztéseket kell megvalósítaniuk. Az erdõgazdaságoknak például be kell szerezniük az aprítékkészítõ berendezéseket, gondoskodniuk kell a tárolók hálózatának kialakításáról is. Ha az ilyen típusú beruházások megvalósulnak, akkor az erdészetek képesek lesznek a manapság leginkább elterjedt földgázzal szemben is versenyképes tüzelõanyagot kínálni mind a lakosságnak, mind az önkormányzatoknak. A faaprítékkal mûködõ fûtési rendszerek ugyanis nagyon korszerûek, az ilyen berendezések üzemeltetése olcsó, a tüzelõanyag-adagolást programozni is lehet. Ezenkívül az égetés hatásfoka, a kisebb és a közepes méretû kazánok esetében is rendkívül magas lehet, a korszerûbb berendezések esetén meghaladja a 90 százalékot. Mindezek mellett maga a tüzelõanyag jóval olcsóbb, mint a földgáz, mert az apríték elõállításához felhasználható valamennyi kitermelt fafaj tûzifa, beleértve az eddig hulladékként kezelt vékonyabb ágakat is.

A vezérigazgató-helyettes szerint viszonylagos olcsósága és könnyebb elérhetõsége okán rövid idõ alatt ismét vonzóvá válhat a háztartások és egyes települések intézményei számára a fa, mint tüzelõanyag. Ennek érdekében az ellátási rendszer kiépítése és mûködtetése viszonylag egyszerû. Az erdészeteknek létesíteniük kell egy telephelyet, ahol a közelben kitermelt fát tûzifává aprítják. Az aprítékot pedig az ottani tárolókban kell elhelyezni, ahonnan a felhasználók rendelései alapján a fûtõanyag a megbeszélt idõre a hasznosítás helyére szállítható. Így a fogyasztónak - legyen az önkormányzati intézmény vagy háztartás - nem kell elõre gondoskodnia nagy mennyiségû fûtõanyagról, nincs szükség helyi tárolásra.

Ez a rendszer már több országban kiválóan mûködik, tette hozzá a szakértõ, aki arról is beszámolt, hogy a külföldi márkájú kazánok mellett korszerû, magyar gyártmányú fûtõberendezések is beszerezhetõk, olyanok is, amelyeknek programozható adagolórendszerük is van. A legtöbb ilyen kazán esetében elegendõ akár havonta egyszer feltölteni az aprítéktartályt, majd az aktuális igény szerint beállítani a fûtési hõfokot, s több gondot nem is kell fordítani a rendszer mûködtetésére. Igaz - jegyezte meg -, ezek a berendezések ma még meglehetõsen drágák, telepítésük több százezer forintba is kerülhet, ám néhány éven belül megtérül a beruházás. Különösen akkor, ha a tulajdonosnak - akár közösségnek, akár magánszemélynek - sikerül olyan forráshoz jutnia, amelyet az egyre bõvülõ pályázati lehetõségek biztosítanak az ilyen típusú korszerûsítés finanszírozásához.

A szakosztályelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az európai uniós államokhoz viszonyítva is rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak az erdõgazdálkodásra. Ezek az elõírások a kontinensen elsõként - több mint egy évszázaddal ezelõtt - példaértékû módon határozták meg az erdõk kezelésének alapelveit. Például nem az erdõ tulajdonosa - legyen az az állam, egy társaság vagy magánszemély - dönt arról, hogy az adott erdõrészrõl kivágható-e a faállomány, hanem az ökológiai alapokat mérlegelve, a tulajdonosoktól függetlenül mûködõ állami erdészeti szolgálat hozhat határozatot. Emellett a fakivágásokhoz a környezetvédelmi hatóságoknak is hozzá kell járulniuk. Vagyis hosszú elõkészítõ eljárás során születik meg a döntés arról, hogy egy adott erdõterületen belül hol, mikor és mennyi fa vágható ki, illetve mennyit kell kivágni. Ennek elõkészítése egy-egy területen sokszor éveket vesz igénybe.

A hatóságok a vágás módját és az újraerdõsítés mikéntjét is pontosan elõírják. Nem felelnek meg tehát a valóságnak azok az állítások, amelyek szerint idehaza manapság az erdõk kifosztása, tönkretétele folyik. A szakértõ kiemelte: a szakhatóságok minden tíz évben felmérik valamennyi erdõ és erdõrészlet állapotát, s annak alapján dolgozzák ki a következõ tíz évre a fakivágás ütemét.

A cél, hogy a fákat akkor vágják ki, amikor azok az optimális állapotukban vannak, ez egyaránt érdeke az erdõ tulajdonosának és a környezetvédelemnek. A hazai erdõkben a fanövekmény éves átlagban összesen 12-13 millió köbméter, ebbõl papíron a hatósági prognózis alapján hozzávetõleg 9-10 millió köbmétert lehetne kitermelni. A valóságban azonban 6-7 millió köbméter fa kivágása történik meg. E mennyiségnek hozzávetõleg a fele olyan minõségû, hogy azt csak tüzelési célokra lehet felhasználni. Vagyis a jelenlegi hazai tûzifaigények az országon belül bõségesen kielégíthetõk úgy, hogy az erdõk állapota nem romlik, sõt a faállomány megújul, s a telepítések révén az erdõterületek nagysága sem csökken. Minderre az erdészeti szakemberek nyújtanak garanciát, fogalmazott Jung László.

A külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az erdõkbõl kitermelt tûzifa hasznosítására a néhány óriás biomassza-erõmû helyett hatékonyabban használható több kisebb égetõegység, erõsítette meg Molnár Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanára, aki elmondta, hogy hazánkban az erdészetek mûködtetésének évszázados hagyományai vannak, az energiaültetvények a különbözõ fafajták, a nád, a fû és egyéb növényfélék telepítésére azonban még csak néhány éve folynak kísérletek. Jelenleg a rövid vágásidejû, 2-4 év alatt betakarítható fafajok például a nyár, a fûz, az akác viszik a prímet a termelésben. Ugyanakkor már megkezdõdött a gyorsabban növõ új, kifejezetten energetikai célú növények nemesítése is. Így a késõbbiekben az országban elterjedhetnek a speciális, a kifejezetten energiatermelési célokat szolgáló növényfélék. Hazánkban jelenleg csupán néhány száz hektáron folyik növénytermesztés direkt az erõmûvi igények kiszolgálására, tette hozzá a szakértõ. A következõ 15-20 évben azonban akár 50 ezer hektárra is növekedhet az energianövények termõterülete. A szakember kifejtette, hogy a különbözõ tévhitekkel ellentétben nem minden termõterület alkalmas arra, hogy azon energianövényeket termesszenek, mivel az ilyen növényi kultúrák számára is fontos a megfelelõ vízellátás, illetve talajminõség.

Molnár Sándor úgy véli: a tüzelõanyag-elõállítási célra telepített ültetvények nem vetélytársai az élelmiszeralapanyag-termelésnek, mert az ilyen termõterületeket vissza lehet állítani az étkezési célú növények termesztésére, ha az energianövények termelése már nem éri meg, vagy valami miatt kevésbé lesz fontos. Az egyetemi tanár számításai azt mutatják, hogy egy hektár megfelelõ minõségû termõföldön akár 15-20 köbméter energianövény is termelhetõ. Egy tonna fás szárú növénybõl - ami átlag két köbméter - pedig 14-15 megajoule energia nyerhetõ ki.

Molnár Sándor arról is beszámolt, hogy idehaza jelenleg évente 1,2-1,5 millió köbméter fát használnak el a háztartások direkt tüzelésre. Új jelenség viszont, hogy a faanyagból mind nagyobb mennyiségben brikettet vagy pelletet gyártanak.

A brikett nagyobb méretû, préselt termék, inkább a háztartások, a kisebb méretû préselt faanyag, a pellet pedig jobbára a nagyobb tüzelõberendezések számára jelent fûtõanyag-alternatívát. A Magyarországon mûködõ pelletgyárak ma még elsõsorban nem a hazai piacra termelnek, hanem az osztrák, a német és az olasz megrendelõk igényeit elégítik ki. A jövõben azonban várhatóan számottevõbb mértékben változik a fûtési módozat, s idehaza is egyre inkább elterjed a pellet hasznosítása. Miután ez a tüzelõanyag a földgázhoz képest olcsó és a használata automatizálható, ezért komfortos is.

Az egyetemi tanár szintén úgy látja: a faanyag kiválóan alkalmas energia, fõként hõ termelésére. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ennek a fûtõanyagnak a használata elsõsorban helyben, kisebb blokkokban gazdaságos és környezetkímélõ. Ez a fajta tüzelõ nem megfelelõ az óriáserõmûvek alapanyag-ellátására, hangsúlyozta Molnár Sándor, s hozzátette még: a fa energetikai jelentõségének értékelésekor nem szabad elfelejteni, hogy idehaza ez a tüzelõanyag az összes energiaszükségletnek hozzávetõleg csupán az öt százalékát biztosítja, s a faanyag részaránya jelentõs erdészeti ültetvényfejlesztések után sem haladja majd meg az energiaellátásban a tíz százalékot.

 

 

ÖKO-POWER KFT.

A Hargassner termékek hazai forgalmazója

 

7728 Somberek, Petõfi u. 52.

Tel:                  30/916-6890

E-mail:            info@hargassner.hu

Web:               www.hargassner.hu


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából