Kategória: Hõszigetelés , Egészséges lakás
Utolsó módosítás: 2008-06-04
Hozzászólások: 42db

A hõhíd megszüntetése

Életünk nagyobb részét – akár 70-80%-át is – zárt helyiségben töltjük. Egyáltalán nem mindegy, milyen körülmények között!

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

rock akcio

Manapság egyre többen teszik le voksukat az egészséges életvitel mellett. Odafigyelnek táplálkozásukra, rendszeresen sportolnak, valamint szabadidõs programjaikat is az egészség jegyében tervezik meg. Nagyon jól teszik! Legtöbben azonban nincsenek tisztában azzal, mennyire fontos, hogy a lakás, amiben élünk, szintén egészséges legyen ránk nézve. Életünk legnagyobb részét zárt helyiségben töltjük. A lakás úgynevezett mikroklímája folyamatosan hatással van légzõszerveinkre, vérkeringésünkre, immunrendszerünkre, valamint nagymértékben befolyásolja alvásunk minõségét is. (A nem kielégítõ alvás hosszú távon az idegrendszer romlásához vezethet!)

Egy nem megfelelõ mikroklímájú lakás sok veszélyt rejthet magában. Ilyen például a túlzott nedvesség, a penész – ami telepumpálja lakásunk levegõjét spórával –, a száraz levegõ, a huzat, a por, a radon, sõt a beszûrõdõ zajok is. Mind befolyásolja közérzetünket, legtöbbször egészségünket is. A cikksorozat elsõ cikkében a hõhidak témáját járjuk körül és arra is választ adunk, milyen kihatással lehet a lakásban élõk egészségére.

Mindenekelõtt szögezzük le, hogy minden építõanyagnak van hõátbocsátása, azaz ereszt át magán hõenergiát. Még egyszerûbben: Ha bent fûtünk, kint pedig -5 ºC van, akkor a falon és a nyílászárókon keresztül a belsõ hõ szép lassan áramlik kifelé. Ezért kell ugyebár folyamatosan fûteni, pótolni kell az elveszett hõt! Ezt a hõátbocsátást „k” értékként szokták említeni. Minél kisebb a „k” érték, annál jobb a fal hõszigetelõ képessége. Míg egy ablaküveg leggyakrabban 1.1 „k” értékkel rendelkezik, addig egy újépítésû ház falát 0.4 értékben határozzák meg, ennél magasabb nem lehet. Azonban a 0.4 is több, mint a semmi, tehát a falon keresztül – még ha szigetelve is van – áthalad a hõenergia.

A teljes érthetõség kedvéért itt van ez az ábra:

falmetszet2_1.jpg

A képen egy hõszigeteletlen fal látható. Az egyenes részen 1.-es számmal jelölve a belsõ fal hõfelvevõ felülete látható, 2.-essel a külsõ fal hõleadó felülete. Mindkét felület egyenlõ nagyságú, a hõenergia áthaladása zavartalan, odabent meg fáznak. Hogy a hõ ne távozzon ilyen ütemben, az építésnél hõszigetelõ anyagot használnak, de régi szigeteletlen épületek utólagos hõszigetelését is gyakran végzik. Az ilyen szigetelések hibája az úgynevezett hõhíd. A hõhíd az a felület, amelyen keresztül gyorsabban távozik a hõenergia, mint afal egyéb területein. Hogyan alakulhat ki? Legtöbbször nem megfelelõ beépítés az oka. Például táblás szigetelõanyagnál gyakran fordul elõ, hogy a két tábla közt rés marad. Ez a fajta hõhíd nincs túl jó hatással pénztárcánkra, ugyanis egy – az építõiparban – gyakori mondás szerint: „A hõszigetelés annyira jó, amennyire a leggyengébb pontján.” Az ilyen hõhidak a kellemetlen hõérzeten kívül nem igazán ártalmasak egészségünkre. Azonban ha visszatérünk az elõzõ ábrára, látunk ott egy sarkot is.

Az ábrán 3.-as számmal jelölve a belsõ sarok hõfelvevõ felülete látható, 4.-essel pedig a külsõ sarok hõleadó felülete. Míg az egyenes részen a két felület nagysága megegyezett, itt szembetûnõ a különbség. Ezt geometriai hõhídnak nevezzük, az épület formájából ered, elkerülhetetlen. Mivel a belsõ hõfelvevõ jóval kisebb a külsõ hõleadó felületnél, így értelemszerûen ezen a részen nagyobb sebességgel halad keresztül a hõenergia, ami azt eredményezi, hogy a sarokban jóval kisebb a hõmérséklet, mint a belsõ tér levegõjének hõmérséklete. Mi történik ilyenkor? Hát persze hogy lecsapódik a pára és idõvel penészgombák jelennek meg. (Nem véletlen, hogy általában a sarkokban találkozunk vele.)

Van egy másik veszélyforrásunk is! Ehhez egy kicsit beleássuk magunkat az orvostudományba is. Fontos tudni, hogy ha a levegõ hõmérséklete 20-23 ºC körül van – ami a legkedvezõbb az ember számára –, akkor a szervezetünk nem érzi szükségét a hõszabályozásnak, így „kikapcsolja” ezt a funkciót. Egy szigeteletlen falnál, vagy hõhídnál a belsõ fal felülete jóval hûvösebb, mint a szoba levegõjének hõmérséklete. Ezért a fal mentén elkezd áramolni a hideg levegõ lefelé, egészen a padlóig! Furcsa, de ha kintrõl nem is jön be levegõ, a bõrünk ezzel a légmozgással találkozva huzatot érzékel. Ez csak a közérzetünket rontja, de sokkal veszélyesebb, hogy míg testünk legnagyobb felülete szobahõmérsékletet érzékel – így nem szabályoz –, addig a lábunkkal találkozó alacsonyabb hõmérséklet miatt máris kész a felfázás!

Hõszigetelés hiánya + hõhidak = Nagyobb fûtésszámla + penész + felfázás. Szép kis képlet! Rögtön vegyük is el belõle a „hõszigetelés hiányát”. A fent említett geometriai hõhidat teljes mértékben meg tudjuk szüntetni megfelelõ hõszigeteléssel. Akár táblás, akár cellulóz, vagy egyéb hõszigetelést használunk, mindig figyeljünk arra, hogy a beépítést szakember végezze, valamint a lehetõségekhez mérten felügyeljük a munkálatot. Ha valami nem tetszik, rögtön tegyük szóvá; nem kell, hogy szeressen minket az a kivitelezõ, csak végezze el maradéktalanul a munkát. Hõhidak – azaz olyan felületek, amelyeken keresztül gyorsabban távozik a hõenergia – mindig lesznek, de a számukat a lehetõ legkisebbre kell csökkenteni, valamint az itt áthaladó energia mértékét is.

Amennyiben nincs meggyõzõdve házának hõszigetelõ-képességét illetõen, vagy a fenti hibák valamelyikét már észlelte otthonában, van lehetõsége arra, hogy megnézesse házát egy speciális hõkamerával, ami nem csak a hõszigetelés hatékonyságát, de a hõhidak helyét is feltárja. Szinte biztos, hogy lakhelyéhez közel talál olyan céget, aki ilyesfajta mérést vállal.

Amennyiben kérdése van, tegye fel bátran a fórumon, vagy a „kérdezze a szakértõt” menüben.


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.
Név: Építés.hu Dátum: 2008-06-17 10:57:41
Szia Mariann!
Az újépítésû lakásoknál sajnos elõfordul, hogy az építõ cég a fal teljes kiszáradása elõtt leszigeteli az épületet. Sok oka lehet: Be akarják hozni a lemaradást, az építtetõ sietteti a beköltözést, stb.
Ha a nedves falra kerül fel a hõszigetelõ lemez, a belsõ pára nem tud kifelé távozni, ezért a lakás belseje felé igyekszik elhagyni a falat. Ez rendkívül magas páratartalomhoz vezethet, ami a gyakori szellõztetés ellenére sem hajlnadó eltávozni, ugyanis a falban lévõ nedvesség folyamatosan pótolja. Ez rövid úton penészesedéshez vezet. A kamra megfelelõ hely a penésznek, ugyanis mint minden gomba, a nedves és sötét helyeket szereti.
Ilyenkor gyakran baválik a gombaölõ szer, illetve a páramentesítõ készülék együttes használata.
Név: Mariann Dátum: 2008-06-16 17:39:46
Újépítésû társasházban lakunk. van hõszigetelés is, mégis az elsõ fûtési szezonban penészes lett a kamrában az egyik fölsõ sarok. Ilyenkor mi van ezzel a geometriai vagy milyen hõhíddal? Mégse küszöbölte ki a szigetelés!

Még több cikk kategóriából