A lakberendezés alapjai

Lakásunk berendezését többnyire két fontos tényező határozza meg: egyéni ízlésünk, valamint pénztárcánk vastagsága. Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy képzett lakberendezőt fogadhatunk, akkor elég csupán néhány személyes találkozás, konzultáció az elképzeléseinkről, anyagi fedezetünkről, s a szakember rövidesen otthont varázsol a lakásunkból. Ám még mindig túlsúlyban azok száma, akik ezt a luxust nem engedhetik meg maguknak.

Nos, ebben a cikkben elsősorban nekik szeretnénk mentőmellényt dobni, néhány hasznos tanács formájában.

Sokan kezdik életüket – akár egyedül, akár párban – egy vagy két szobás, kis lakásban. Ilyenkor főhet a fejünk, hogy mindennek megfelelő helyet találjunk, lehetőleg úgy, hogy később ne csak oldalazva lehessen közlekedni az amúgy is szűk térben. Az apró helyiségek bebútorozásakor éppen ezért a praktikusságot tartsuk szem előtt! Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a szellős elrendezés, optikailag nagyítja a teret.

Nagyon fontos lépés a tervezés! Soha ne vásároljunk meggondolatlanul, ész nélkül! Első teendőnk, felmérni az igényeket. Gondolok itt elsősorban a ruhák, a használati eszközök, stb... mennyiségére. Próbáljuk ésszerűen megítélni, mennyi és mekkora bútorokra, rakodóhelyre lesz szükségünk.

Gondoljuk át, hogy az életvitelünkhöz milyen elengedhetetlen kellékek tartoznak. Ha teszem azt, munkánkhoz szükséges a számítógép, akkor mindenképpen legyen a lakásnak (szobának) egy olyan elkülönített sarka, ahol viszonylagos nyugalomban tudjuk azt használni és az összhangot sem bontja meg, észrevétlenül illeszkedik a környezetbe, kis helyigénnyel.

Miután pontosan felmértük az igényeinket, második lépésként következzen a megvalósítás. Először mindig a létfontosságú darabok megszerzésére törekedjünk, de közben ne tévesszük szem elől azt sem, hogy ehhez idővel társulnak majd kevésbé fontos, úgymond díszbútorok, kiegészítők is. Ügyeljünk tehát arra, hogy lakásunk a későbbiek folyamán se hasonlítson egy zsibvásárra. Ne feledjük, hogy ezekből az apró részletekből áll össze a végső kép!

Ha kicsi a lakásunk, mindenképpen próbáljuk kerülni a zsúfoltságot. Nem esztétikus dolog egy húsz négyzetméteres szoba túlbútorozása. Ez azon felül, hogy ízléstelennek tűnik, még a hangulatunkat, kedélyállapotunkat is negatívan befolyásolja. A nagy, súlyos, komor hangulatú bútordarabokat sem 56 nm- re tervezték. Ezek elhelyezése nagy felületet igényel, holott célunk a minél gazdaságosabb helykihasználás. Éppen ezért célszerűbb ezek helyett kombinálható elemeket választani.

Ám, ha kiforrott ízlésvilágunk alapján mégis ragaszkodnánk valamely korabeli irányzathoz, akkor érdemes kiváltani azt, hasonló stílusjegyeket viselő, új bútorokkal.

Ahhoz tehát, hogy lakásunk otthonosságot, melegséget sugározzon, elengedhetetlen a megfontolt tervezés. Ne felejtsük el azt sem, hogy a kialakult kép sosem állandó. Az idő előrehaladtával folyamatosan változik, gyarapszik, átalakul.

A későbbiekben a kiegészítőket is ehhez viszonyítva válogassuk meg. Lényeg, hogy soha ne egyszerre akarjunk mindent megvásárolni. Lassan, tudatosan alakítsuk ki a megfelelő életteret úgy, hogy abban még évek múltán is jól érezhessük magunkat.

S, még egy lényeges , egyáltalán nem elhanyagolható momentumról ejtsünk szót. Mindenképpen kerüljük a dísztárgyak felhalmozását is. A nippekkel, csecsebecsékkel telerakott polcoknak a hetvenes évek elmúlásával leáldozott. Keressünk ízlésünket visszatükröző, személyiségünket kifejező, a berendezéshez illő, finom, igényes darabokat. Megjegyzem, ilyeneket nem feltétlenül drága üzletekben fogunk találni. Legalább annyira fontos, mint a bútorok tekintetében, hogy szánjunk időt és pénzt ezek felkutatására, megszerzésére. Később fogjuk meglátni, hogy nem volt hiába. Majd ezeket a megfelelő helyre téve, otthonunkat máris kedélyesebbé, egyedivé varázsolhatjuk.

Ha a fentiekkel ellentétben, más megoldáson törnénk a fejünket akkor megpróbálkozhatunk esetleg a felületek beépítésével is. Ez persze csak abban az esetben javasolt, ha végleges elképzelésünk van és a közeljövőben nem tervezünk átalakítást, bútorvásárlást. Ilyenkor érdemes, akár egy egész falfelületet is hasznos rakodótérré alakítani. Ám ebben az esetben is törekedni kell elsősorban a szellős megoldásokra, a praktikumra és nem utolsó sorban az egyediségre, az egyhangúság, egysíkúság elkerülése végett.