Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2013-03-05
Hozzászólások: 0db

A lakosság 24%-a tervez energiahatékonysági fejlesztést

A szigetelés a legnépszerûbb energiahatékonysági beruházás

Magyarországon a lakosság 24%-a tervez energiahatékonysági fejlesztést, akiknek több mint fele szigetelést, mely így a legnépszerûbb tervezett energiahatékonysági beruházásnak számít. A felújítók 40%-a energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vágna bele a korszerûsítésbe, s átlagosan 30%-os rezsicsökkentésre számítanak. Ugyanakkor a lakosság 82%-a nem találkozott még energetikai tanúsítvánnyal és 73% egyáltalán nem is tervezi annak elkészíttetését a felújításhoz – derül ki az Energiaklub országos, reprezentatív, lakossági kutatásának eredményeibõl, melyet a szakmai szervezet a március 6-i Energiahatékonysági Világnap alkalmából publikált.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Energiahatékonysági világnap: lakossági kutatás

Világszerte március 6-án ünneplik az Energiahatékonysági Világnapot, melynek célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét az energiatakarékosságra, környezettudatosságra és a fenntarthatóság fontosságára. A szakmai gyökerekkel rendelkezõ, civil kezdeményezésû világnap alkalmából Magyarországon az Energiaklub ismertette legfrissebb kutatásának eredményeit.

A kutatás célja az volt, hogy megismerjék a lakosság energiahatékonysági attitûdjét, bemutassák az energiahatékonysági fejlesztések iránti lakossági igényeket, harmadrészt pedig hogy felmérjék, mit tud a lakosság a tavaly január 1-jétõl kötelezõ energetikai tanúsítványról.

A lakosság negyede tervez energiahatékonysági fejlesztést

Az Energiaklub országos kutatása alapján a magyar lakosság negyede (24%) tervezi, hogy 3 éven belül végrehajt energetikai célú lakásfelújítást, 15% pedig már 1 éven belül meg is teszi ezt a lépést.

A felújítást tervezõk 40%-a energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vág bele az energiahatékonysági beruházásba, míg 35%-uk szükségbõl, a meglévõ eszközök elöregedése vagy tönkremenése miatt. A beruházást végzõk legalább 10, átlagosan 30%-os rezsicsökkenésre számítanak. Azok között, akik korábban végeztek már beruházást, 76% a várakozásoknak megfelelõ vagy annál is nagyobb értékû megtakarítást ért el, s mindössze 7% számolt be a vártnál kisebb megtakarításról. A beruházást 79%-ban önerõbõl finanszírozták, 18% vett fel banki hitelt, 2% használt fel lakástakarék-pénztárt.

„A Kutatólabor segítségével végzett vizsgálat során világossá vált, hogy a magyar ingatlantulajdonosok jól ismeri az energetikai fejlesztések hatékonyságát, nyitottak a beruházások irányába, ám sokan nem veszik igénybe azt a szakértelmet, ami egy jól irányzott energiahatékonysági beruházáshoz szükséges” - mondta Ámon Ada, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ igazgatója. „Az eredmények alapján ugyanis a beruházást tervezõk közel fele (47%) szakemberek helyett az interneten tájékozódik vagy rokonoktól, ismerõsöktõl kér tanácsot (24%) s mindössze 15% fordult szakmai tanácsért” – tette hozzá a szakértõ.

Legnépszerûbb a szigetelés

A felújítást tervezõk több mint fele szigetelni szándékozik, negyed részük a nyílászárok cseréjét és újabb negyed részük a fûtés, energiaellátás felújítását vagy ezek kombinációit tervezi.

„A felmérés szerint a szigetelés az egyik legnépszerûbb energiahatékonysági beruházás, aminek több oka is van. A lakosság szempontjából egyrészt nagyon vonzó, hogy a szigetelés, megfelelõ kivitelezéssel, önmagában is 30%-kal csökkenti az energiafogyasztást, így 2-4 év alatt is megtérülhet. Ez a beruházás hosszútávú megoldást jelent a lakossági problémákra, mert 10% helyett 20-30%-kal csökkenti a rezsiköltséget, emellett pedig növeli az ingatlan értékét” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezetõ igazgatója.

Energiahatékonysági jellemzõi mellett a szigetelés gazdasági, társadalmi és környezeti hatékonysága miatt is célszerû beruházás. Az Energiaklub szakértõi számítása szerint, egy 5 éves, 33%-os intenzitású, épületenergetikai rekonstrukciós célokra vonatkozó, vissza nem térítendõ állami támogatás 50 milliárd forintos beruházás mellett sok szempontból kedvezne a gazdaságnak. A befektetés már a 2. év végén 52 milliárd forint adóbevételt eredményezne az államnak, s közvetlenül, valamint a megtakarított energiaköltség más iparágakban történõ elköltésén keresztül, több tízezer munkahelyet teremtene.

Egyedülálló kezdeményezés: Elindul Magyarország elsõ referenciaház programja

Az Energiahatékonysági Világnap alkalmából, a Knauf Insulation meghirdeti Magyarország elsõ, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító programját.

„Az összehasonlító vizsgálat során egyedi mérõk felszerelésével folyamatosan figyelemmel kísérjük az energiafogyasztás, és így a havi számlák közti különbséget” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetõje. „Célunk felmutatni, hogy az épületek energiahatékonysági fejlesztésénél a tervezett és a valós megtakarítás értéke szakszerû és pontosan megvalósuló kivitelezéssel érhetõ el” – tette hozzá a szakember.

Az összehasonlítás módszertani támogatója a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a méréseket és azok szakmai hitelesítést a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke végzi. A program médiapartnere a Metropol napilap Lakótér melléklete.


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából