Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2011-07-18
Hozzászólások: 0db

A légkondicionáló viszi, míg a szigetelés hozza a pénzt

A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium kutatói szerint a szélsõséges idõjárási események évente kb. 150-180 milliárd forintnyi kárt okoznak Magyarországnak. A magas CO2 kibocsátás változást eredményezett a Föld légkörében, s hogy védekezzen az így okozott meleg hatás ellen, a lakosság klímaberendezések használatába menekül, mellyel csak fokozza a bajt.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Ördögi körbe taszítanak minket a klímaberendezések

Budapest, 2011. július 18. – Magyarországon az elmúlt száz év alatt közel 0,7 fokkal emelkedett az átlaghõmérséklet, folyamatosan dõlnek a melegrekordok, egyre szélsõségesebb az idõjárás, mialatt energiafelhasználásunk - ennek következtében pedig széndioxid kibocsátásunk is - folyamatosan növekszik. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) globálisan a legmelegebb évnek nyilvánította 2010-et, a Kárpát-medence pedig fokozottan sérülékeny terület ebbõl a szempontból, hiszen ami világszerte 2 °C hõmérsékletemelkedést jelent, az itthon 3-4 °C-ban realizálódhat a következõ századfordulóra. Mindez egyenes arányban áll energiafelhasználásunkkal, s az ennek következtében emelkedõ CO2 kibocsátással, amelyet nyáron legnagyobb részt légkondicionálók használata idéz elõ. Ördögi körforgásba érünk ezzel, mivel a légkondicionálók mûködtetése a legtöbb energiát igénylõ megoldás, amivel csak tovább emelkedik a légkör CO2 tartalma, mely tovább növeli az átlaghõmérsékletet és 8-10 ezer forinttal növeli a villanyszámlát. Emellett kevesen tudják, hogy az otthonok hõmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfûtése. A Knauf Insulation szakemberei szerint klímaberendezések helyett árnyékolás és egy legalább 10 cm vastag ásvány- vagy üveggyapot szigetelés révén 5-7 fokkal is csökkenhet a lakások belsõ hõmérséklete, anélkül, hogy terhelnénk a Föld energiakészletét. Ráadásul az üveggyapot csaknem 100%-ban újrahasznosított üvegbõl készült termék, emiatt pedig nem csak pénzt és energiát spórolunk, de aktívan hozzájárulunk a környezetvédelemhez.

Az energia nem vész el, csak szén-dioxidot termel

Magyarországon az elmúlt száz év során mintegy 0,7 fokkal emelkedett az átlaghõmérséklet, mely fokozatosan gyorsuló ütemben növekszik, 2100-ra a nyári átlaghõmérséklet növekedése akár 1,5-2 fokos is lehet. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) dokumentuma radikális széndioxid kibocsátás csökkentést és a zöld beruházások jelentõs élénkítését irányozza elõ, ám a lakosság ehelyett nagyobb mértékben választja a légkondicionálást, az egyik leginkább környezetszennyezõ, energiapazarló megoldást lakások és irodák nyári hûtésére. A NÉS háttéranyagaként szolgáló dokumentum szakértõi becslése alapján a hûtõberendezések mûködtetésének energiaigénye akár 300.000 tonna CO2 kibocsátást is jelenthet Magyarországon.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium kutatói szerint a szélsõséges idõjárási események évente kb. 150-180 milliárd forintnyi kárt okoznak Magyarországnak. Ez az arány pedig csak növekszik, ha figyelembe vesszük, hogy évrõl évre egyre emelkedik a hõmérséklet. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének jelentése alapján globálisan 2010 jelentette a valaha mért legmelegebb esztendõt.

Van környezetkímélõ megoldás

Az energiapazarló klímaberendezések használata helyett, a Knauf Insulation szakértõi szerint, lényegesen hatékonyabban és költségkímélõbben védekezhetünk megfelelõ szigeteléssel.

„A magas CO2 kibocsátás változást eredményezett a Föld légkörében, s hogy védekezzen az így okozott meleg hatás ellen, a lakosság klímaberendezések használatába menekül, mellyel csak fokozza a bajt” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezetõ igazgatója. „Megfelelõ szigeteléssel télen a falak állapotától függõen 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhetõ, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hõmérsékletét, mely az áramszámlákat is jelentõsen csökkenti” – tette hozzá a szakember.

Egy átlagos teljesítményû klímaberendezés ugyanis havonta kb. 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami pedig mintegy 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlánkat. Ezzel szemben az újrahasznosított anyagból készülõ szigetelés már az elsõ, de legkésõbb a második nyáron megtérülõ befektetést jelent, anélkül hogy növelné a levegõ széndioxid-tartalmát.

Knauf Insulation Kft.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából