Kategória: Gazdasági hírek , Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2013-02-14
Hozzászólások: 0db

A MAGYAR HÁZTARTÁSOK 10%-A NEM TUDJA FELFÛTENI OTTHONÁT A MEGFELELÕ HÕMÉRSÉKLETRE

Szigeteléssel csökkenthetõ leghatékonyabban az energiaszegénység Magyarországon

A hazai háztartások 10%-a él energiaszegénységben Magyarországon, azaz fordítja összjövedelmének legalább 34%-át évente energiaszámlái fizetésére. Itthon a probléma elsõsorban a vidéken, családi házban élõ és gázzal fûtõ embereket érinti, akik anyagi okok miatt nem képesek megfelelõ szintre fûteni lakásukat. A Knauf Insulation szakemberei szerint az energiahatékonysági fejlesztések, így a szigetelés jelentõsen csökkenti a fûtésköltséget, gázfûtés esetén évi több százezer forint megtakarítást eredményezve, így ezek a beruházások jelentik a probléma valódi, hatékony megoldását.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Szegény mi

A The European Fual Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység problémája összesen 50-125 millió embert érint Európában, ez a szám pedig a kedvezõtlen gazdasági körülmények miatt a közeljövõben tovább emelkedhet. Környezõ országokból származó adatok alapján, a román háztartások jövedelmüknek átlagosan kb. 10%-át, egy lengyel 16%-át, egy cseh pedig 5%-át fordítja energiaszámlák fizetésére, míg Németországban ez az átlag mindössze 6%.

A nemzetközi probléma hazánkban hosszú idõ óta és nagymértékben fennáll. 2012-ben a magyar háztartások átlagosan már összjövedelmük 20%-át költötték energiaszámlákra, 380.000 magyar háztartásban pedig a jövedelmek legalább 34%-át költötték villany- és gázszámlákra, ami szakértõk számítása szerint az energiaszegénység küszöbértékét jelenti.

A Nemzetközi Energiairoda adatai szerint Magyarországon, Európa többi országához hasonlóan, az energiaszámlák legnagyobb részét, 59%-át a lakóterek fûtése teszi ki. Ez pedig az épületek energiahatékonysági fejlesztésével nagymértékben csökkenthetõ.

Mit nevezhetünk energiaszegénységnek?

Energiaszegénynek akkor nevezhetõ egy háztartás, ha anyagi okok miatt nem képes megfelelõ szintre fûteni lakását, illetve bevételeinek meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira.

Az energiaszegénységre pontos meghatározás az EU tagállamok között eddig egyedül az Egyesült Királyságban született: az energiaszámlákra fordított jövedelemarány országos középértékének kétszerese, ami náluk 10%, Magyarországon pedig, az Energiaklub 2012-es kutatása szerint 34%. 

Energia a szegénység ellen 

Az energiahatékonysági beruházások jelentik a leghatékonyabb visszaszorító erõt az energiaszegénység ellen Magyarországon. 

„Az energiaszegénységet a lakosság energiahatékonysági beruházásainak segítésével lehet orvosolni, ahelyett, hogy nem fenntartható módon támogatjuk a lakossági energiaárakat” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezetõ igazgatója. „Szigeteléssel, nyílászárócserével és korszerû fûtésrendszerrel a lakástulajdonosok évtizedekre biztosíthatják maguknak a kisebb energiaszámlát” – tette hozzá a szakember.

10% vs. szigetelés 

A KSH 2012-es adatai szerint a magyar háztartások átlagosan 73 ezer forintot költenek rezsire, melybõl a fûtésköltség átlagosan 42 ezer forintot tesz ki.

A 10%-os rezsicsökkentés, amennyiben minden része megvalósul, átlagosan tehát 7.300 forintot jelent majd, míg a szigetelés havonta 15.000 forint megtakarítást eredményez. 

A TÁRKI adatai szerint 2011-ben a magyar lakosság negyede, 2,5 millió ember élt olyan háztartásban, amely elmaradt a rezsi-, lakbér- vagy hiteltörlesztéssel. A rezsiköltségekbe történõ, idõszakos állami beavatkozás nem oldja meg, csak elfedi a problémát, idõszakos segítséget nyújtva a háztartásoknak. Sokkal nagyobb lépést jelentenek a lakosság jelentõs részét érintõ energiaszegénység megszüntetéséhez azok az energiahatékonysági befektetések, így a szigetelés, melyekkel nem csak a hó végi számla, de a valós energiafogyasztás is nagymértékben redukálható. A megfelelõ hõszigetelés ugyanis 30-40%-kal is csökkentheti az energiafogyasztást, a befektetés pedig 2-4 év alatt megtérül. 

Szigetelés mint nyugdíj-elõtakarékosság?

Az energiaszegénységet bemutató és definiáló, az Energiaklub által készített kutatás szerint a probléma legmarkánsabban a vidéken, családi házban élõ, gázfûtést alkalmazó, nyugdíjas lakosokat érinti, amihez az idõskori jövedelemcsökkenés nagymértékben hozzájárul.

Az energiahatékonysági fejlesztések egy gázfûtéses családi ház esetén, éves szinten több százezer forint megtakarítást jelentenek. Havi szinten is nagymértékû spórolást nyújtva, a szigetelés az egyik legjobb nyugdíj-elõtakarékossági eszközt is jelenti.


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából