Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2011-10-05
Hozzászólások: 0db

A szigetelõanyag a fenntarthatósági toplista elején

Fenntartható fejlõdés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható környezet vagy fenntartható életmód. Manapság sokszor és sokat hallunk környezetvédelmi körökben a fenntarthatóságról, ám legtöbben mégsem tudjuk, hogy mit is jelent pontosan ez az egyre népszerûbbé váló fogalom.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Miközben a fenntarthatóság zászlaját magasban tartó „zöld”, de leginkább csak „zöldnek látszó” termékek köre bõvül, nem árt ha tudjuk, hogy létezik olyan termékcsoport, amelynek nemcsak az alapanyaggyártása, gyártásának folyamata, de még megtérülése is valóban fenntartható. Ez pedig nem más, mint a szigetelés, amelynek környezetvédelmi jellemzõi érdekes képet mutatnak a számok tükrében.

A fenntarthatóság egyik alappillére és egyben követelménye az, hogy a gyártó a termék elõállításához megújuló forrásból származó vagy újrahasznosított nyersanyagot használjon. A Knauf Insulation által Európa szerte, így Magyarországon is értékesített üveggyapot szigetelés például 80%-ban újrahasznosított üveghulladékból, 20%-ban pedig homokból készül, mely korlátlan mértékben áll rendelkezésre.

A szigetelõanyag elõállításához természetesen szükség van energiára, ennek mértéke azonban messze elmarad attól az energiamennyiségtõl, melyet az épületeink szigetelése által biztosított energia-megtakarítása jelent. A Knauf Insulation számításai szerint ugyanis megfelelõ szigetelõanyaggal egy épület életciklusa alatt 400-szor több energiát lehet megtakarítani, mint amennyire annak elõállításához szükség volt. Talán nincs is a világon még egy ilyen termék, ami hasonló mutatóval büszkélkedhetne.

A magastetõk szigeteléséhez használt üveggyapot szigetelés gyártásához szükséges energiai befektetés már 6 hét, a külsõ falakra alkalmazott kõzetgyapot szigetelés gyártásának energiaigénye pedig 9, illetve 10 hét alatt „megtérül”. A szigetelés tehát már ilyen rövid idõn belül megtakarít használójának annyi energiát, amennyit gyártásához használtak fel, így ezzel az eredménnyel valószínûleg világrekorder a pozitív „energiaszaldó” elérésének idejét tekintve.

Megfelelõ szigeteléssel télen, a falak állapotától függõen átlagosan 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhetõ, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenthetõ a lakások belsõ hõmérséklete, ez pedig a hó elején érkezõ fûtés- illetve villanyszámláink összegét is közel azonos arányban csökkenti. Épületeink energiafogyasztásának csökkentésén keresztül a szigetelés hozzájárul ahhoz is, hogy hazánk energiafogyasztása fenntartható pályán maradjon, vagyis energiaigényünk ne haladja meg a rendelkezésre álló készleteket.

Az Európai Unió tagállamainak épületállománya évente összesen 460 millió tonna széndioxid-kibocsátásért felelõs, mely mennyiség évrõl évre csökkenthetõ lenne, ha fejlesztenénk épületeink energiahatékonysági tulajdonságait. Ezek hiányában azonban az Európai Unió rossz energiahatékonyságának költsége minden évben 270 millió eurót emészt fel.

Tõrincsi Tímea

Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából