Austrotherm akadémia: Homlokzatok hőszigetelése 3. rész

Az új energetikai rendeletben megfogalmazott követelményértékek a határolószerkezetek hőátbocsátása szempontjából jóval szigorúbbak az eddig ismert és alkalmazott szabályoknál. A tervezésnél az épületszerkezetekre meghatározott rétegtervi hőátbocsátási értékeket kell figyelembe venni, de egy, a hőhidak hatását tükröző korrekciós tényezővel megszorozva.

Új épületeknél egyre gyakoribb a többrétegű falszerkezet, mely nem csak kitűnően védi épületünket a hideg ellen, hanem hő-csillapítása révén nagyon kedvezően hat nyári melegben a belső komfortérzetre. Többrétegű falak hőszigetelésére az Austrotherm Expert termék alkalmas, vastagságát a már feljebb említett új energetikai rendelet értelmében kell meghatározni. Ezek a falszerkezetek általában átszellőztetés nélküli, tégla előtét-falas szerkezetek, a hőszigetelő táblákat a külső burkoló tégla falazásakor kell elhelyezni. A külső téglafalat bizonyos soronként be kell kötni a teherhordó falazatba, ezek a rögzítések elegendőek a hőszigetelő táblák megfogására is. A rögzítő elemek csak horganyzott, vagy rozsdamentes acél kivitelűek lehetnek, hogy tartósan biztosítsák a rögzítést.

A homlokzatok hőszigetelésénél nem hagyhatjuk ki a hőhidak szigetelését, mivel ezek okozzák a mai napig a legtöbb gondot az új épületeknél. A hőhidakról már számos előadás elhangzott, rengeteg cikk jelent meg különböző fórumokon, de mégis úgy gondoltam, nem felesleges itt is megemlíteni. Az országban nyitott szemmel járva, figyelve az építkezéseket megállapítható bizonyos fejlődés ezen a téren, már szinte minden új épületnél megtalálható a koszorúk, vasbeton gerendák vagy pillérek zsaluzatba helyezett hőszigetelése, még ha néhol ez nagyon karcsúra is sikerül. Számítások, valamint termovíziós felvételek is igazolják, hogy ezek a többnyire 3-5 cm vastag hőszigetelések, melyek csak a vasbeton szerkezetek szélességében kerülnek elhelyezésre, nem oldják meg teljesen a hőhidak problémáját. A helyes megoldás az, hogy a hőhidat jelentő sáv kétszeres szélességében kell a kiegészítő hőszigetelést elhelyezni, vagy pedig a vasbeton előtt8-10 cm-es hőszigetelést alkalmazni.

Hőhidak hőszigetelése
Minél jobb ugyanis egy falazótégla hővezetési tényezője, annál nagyobb a különbség a hőhidat jelentő vasbeton és a falazat között. A mellékelt ábrán egy olyan részletrajz látható (vízszintes metszet), ahol a homlokzatig kifutó téglafal előtt egy kör alakú teherhordó vb pillér helyezkedik el. A tervező ugyan gondolt a hőszigetelésre, de ahol a kör-pillér hozzáér a falhoz, nem lehet szigetelni! A pillér körbe-szigetelését viszont nem támogatta, azzal az indokkal, hogy ezzel túl vaskos lenne. Az már csak ráadás, hogy mindez egy tetőteraszon van, ahol még ezt a csomópontot csapadékvíz elleni szigeteléssel is el kell látni. Szinte megoldhatatlan feladat elé állították a kivitelezőt!

Gyakran találkoztam olyan épülettel is, ahol a jó hőátbocsátási tényezővel rendelkező tégla falazatban kisméretű tömör téglából készítették a pillért, az ablakok káváját, vagy a tetőtér ferde oromfalát. Ezek is hőhidat jelentenek! Az épületeken ezenkívül geometriai hőhidak is vannak, pl. a falsarkoknál. Éppen ezért nagyon fontos, hogy elkerüljük a sarokba tervezett vasbeton vagy acél pilléreket, mert ezek dupla veszélyt jelentenek a káros mértékű páralecsapódás szempontjából.
 
Fentiekből is következtethető tehát, hogy a külső oldali, teljes felületű hőszigetelés – akár bevonatos rendszerben, akár többrétegű falszerkezetként – nyújtja egyértelműen a legbiztosabb megoldást.

Austrotherm Kft.

9028 Győr, Fehérvári u. 75.

Telefon:            06-96/515-114

Fax:                 06-96/515-120

Web:                www.austrotherm.hu