Kategória: Passzívház
Utolsó módosítás: 2009-04-06
Hozzászólások: 1db

Az elsõ magyar passzívház-lakó

Boros Károly Tényõn felépített lakóépülete március 16-án kapta meg a „Minõsített Passzívház” tanúsítását. A vállalkozó kedvû kivitelezõ családjával már beköltözött az új házába. Az AUSTROTimes a tapasztalatokra volt kíváncsi.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

AUSTROTimes: Mikor kezdtél foglalkozni a gondolattal, hogy házat építesz magadnak?

 Boros Károly: 6 éve tervezzük, de csak most vágtunk bele. 1991 óta építünk családi-, és társasházakat. Mindig törekedtünk a kiváló hõszigetelésekre. Elõször csak azért, hogy a garanciális károkat elhárítsuk, ennek elérése után pedig azért, hogy a vevõink elégedettségét a magasabb komforttal, alacsonyabb gázszámlával növelve, jó hírünket keltsék. 2001-ben, a gyõri Botond utcai emeletráépítésnél beruházóként el akartuk kerülni a távhõ bevezetését. Erre lehetõséget passzív épület építése adott volna. A 11 lakást sajnos végül nem passzívként építettük meg, de alkalmaztuk a passzív épületre kidolgozott hõszigetelési, légzárási megoldásokat. Ezeket kiváló eredményeik igazolták. Késõbb terveztünk még egy meg nem valósult alacsony energiájú házat is. Mindezek, és a fokozott hõszigeteléssel szerzett pozitív jótállási és üzemeltetési tapasztalataink hozzájárultak ahhoz, hogy passzívház építés lehetõsége felmerülhetett.

Honnan jött a passzívházat ötlete?

A hõszigetelés midig érdekelt. Két passzívházakat bemutató tanulmányúton vettem részt Ausztriában, amelyek a bogarat a fülembe ültették. Folyton motoszkált bennem, hogy ez járható út, miért nem próbálnom ki. A dráguló energia, a szigorodó hõszigetelési elõírások egyfolytában devalválják a már meglévõ épületeket, ezért messze a mai elõírásokon túl kell szigetelni ahhoz, hogy házunk értékálló lehessen. A kérdés csupán az, mennyire. Hol az ésszerûség és a célszerûség, a gazdaságosság határa? Már a házunk tervei elkészülte után határoztuk el, hogy a házunk legyen passzívház. Ma már tudom, ez volt a legnagyobb, és egyben legköltségesebb hiba, amit csak elkövethettünk! Hiszen anélkül hoztunk korábban döntéseket, hogy azok energetikai következményeit, és ebbõl eredõ költségeit megismerhettük, mérlegeltük volna. Valójában elefántok voltunk a porcelánboltban. Megfizettük ezért a tanulópénzt. Mégsem bánom, mert a saját tapasztalatszerzés híve vagyok.

 

Passzívház tervezõt nem egyszerû találni. Neked hogy sikerült?

Sehogy. A tudatlanok önbizalmával magam fogtam neki. Abban a tévhitben éltem, csupán azt kell megtudnom, hova mennyi szigetelés kell, és kész a passzívház. Nem kis meglepetést okoztak az elsõ energetikai számítások eredményei, amelyek kimutatták, hogy az akár 100cm-re megnövelt szigetelésekkel körbeburkolt házam meg sem közelítette a passzívházak kritériumait!  Az energiatakarékos épületek lényege nem a brutálisan vastag szigetelés, hanem az energiatudatos tervezés. A nyereségek maximalizálásával, a veszteségek minimalizálásával egy finomra hangolt energiaegyensúlyt kell beállítani.  Ehhez a Passzívház Tervezési Csomag, a PHPP használata már a tervezés korai fázisában is elengedhetetlen. Ez az egyensúly olyan törékeny, hogy a nyílászárók köré tervezett 2 cm vastag keretezés árnyékoló hatása is képes volt felborítani! A vastag hõszigetelések a tervezés hibáit mutatják, nem az erényeit. A házam falára büszkén ragasztottam a 30 cm grafitos szigetelést. Egészen addig, amíg meg nem tudtam, hogy a német konzulensem ugyanezt megoldotta a saját házán 20 cm-rel. Ki volt az ügyesebb?

A kivitelezésben is új utakon jártatok. Honnan kaptatok segítséget, kihez fordultatok, ha elakadtatok?

El sem mertünk volna indulni a német konzulensünk, Sariri-Baffia Enikõ, és az energetikai számításokat elvégzõ Benécs József segítsége nélkül.  Szerencsére korábbi munkáink tapasztalatait sikerült hasznosítani, és a szakmai utakon látottak is támpontot nyújtottak. A hõhídmentes kialakítással sokat küzdöttünk, elsõsorban szemléletbeli problémáink miatt. Minden egyes részletet, megoldást alaposan végig kell gondolni, elemezni. Nem lehetett semmit sem a véletlenre, sem a gyakorlatunkra bízni. Meggyõzõdésem, hogy mindenkinek, aki dolgozik, pontosan tudnia kell, mit és miért kell tennie. Ennek ellenére hiába ismertettem a passzívház koncepcióját, a követelményeket, azok a közfelfogástól, az eddigi gyakorlattól annyira eltérnek, hogy közvetlen irányítás nélkül lehetetlen volt a minõség biztosítása. Ez a munkások elbizonytalanodásához, a kialakult döntési- és felelõsségi struktúra összeomlásához vezetett. Mindig, mindent személyesen kellett meghatároznom, ellenõriznem. Ez 1.500 mérnökórát emésztett fel. A legnagyobb problémát a lényeges és a lényegtelen közötti határvonal meghúzása okozta. Ezt egészen a „Mit fúrhatok-, véshetek meg?” kérdéséig le kellett vezetni. Hiszen a nem kellõen légtömör épület esetében az elszökõ levegõ jelentõs hõveszteséget, és nedvesedést tud okozni. Ausztriában láttuk, hogy mi mindent követnek el ott a megfelelõ légzárás érdekében. Ez ott már most kiemelten fontos, mert ha a nyomáspróba során az épület nem teljesíti a passzívházakra elõírt n50 érték 0,6 1/h-s követelményszintjét, a beruházó nem kapja meg a passzívház után járó állami támogatást. A láthatatlan ellenségtõl, a tömítetlenségektõl tartottam a leginkább. Félelmemben minden légzárási csomópont megoldást magam kísérleteztem ki, építettem meg. Ennek meg is lett az eredménye, a légtömörséget számítógéppel vizsgáló Blowerdoor mérés az elõírt 0,6 helyett 0,12 1/h eredményezett. Vagyis az épület légzárása ötször jobb lett az elõírtnál. Ez Európában egyedülálló, meg is ismételtük a mérést, mert elsõre nem hittük el, hogy ilyen jó lehet.

A legnagyobb gondot az ismeretlentõl való félelmeink jelentették. Hogyan rögzítsük a falakon a vastag hõszigetelést, mert eddig a legvastagabb, amit ragasztottunk, az 15 cm vastag volt, és rettegtünk a 30 cm-estõl. Aztán kiderült, hogy nem volt mitõl tartani. A ragasztás minõségérõl csak annyit, hogy a homlokzati táblákon járva mentek fel az ácsok a tetõre… Figyelni kellett a hõszigetelõ anyagok vágási pontosságára is, hiszen a rések hõhidat okoznak. Az Isoboy vágógép jó szolgálatot tett, mert vele hulladékmentesen lehetett dolgozni. A 30 cm vastag anyagoknál különösen fontos, hogy minél kevesebb, és felhasználható legyen a hulladék. Végül már a gipszkartonosoknak is vágtunk vele 7 mm-es lapokat, amit glettelés helyett használtak. A kivitelezést a félelmeink hátráltattak, az elkészített mintadarabjaink, az elvégzett kísérleteink vittek elõre. Nem volt ritka, hogy csak a tizedik kísérlet, megoldás bizonyult csak megfelelõnek.

Voltak olyan megoldások, amiket ti javasoltatok, és elfogadtak? 

Igen, jópár ilyen volt. Például a gépészeti csõáttöréseket, kábel átvezetéseket egészen másképp oldottuk meg. Bevallom nekem felállt a szõr a hátamon a németek merev tömítéseitõl. Mi utólag ellenõrizhetõ, javítható módon beépített rugalmas gumitömítéseket alkalmaztunk az áttörésnél, amelyek kiváló légzárást, és testhangszigetelés biztosítottak, elviselve az építés durva hatásait. Ezek minõségét a nyomásteszt bizonyította. Tudunk tehát újat nyújtani, de ehhez elõbb meg kell tanulni azt, amit õk tudnak.

Nem akartad sose feladni? Eléggé babra munka lehetett, minden egyes csomópontot kitalálni, könnyen elunhatja az ember…

 A feladáshoz túl konok vagyok. Nehezen vagyok meggyõzhetõ, de a végiggondolt elhatározásaimtól nehéz eltántorítani. Sariri-Baffia Enikõ az elsõ megbeszélésünkön több órán át akart lebeszélni arról, hogy ebbõl a házból passzívházat csináljak. „Bármit, csak ezt ne, lesz könnyebb, jobb, alkalmasabb!” Utólag belátom igaza volt. Félve attól, hogy kellõ gyakorlat híján, nem lesz lehetõségem passzívházat építeni, nem adtam fel. Ennek ellenére nem bántam meg, hogy a saját házamon, mint egy „állatorvosi lovon” tanultam meg a passzívház építés csínját-bínját... Nem beszélve arról, hogy sokkal etikusabb, egyszerûbb, olcsóbb a magam bõrén, mint más kontójára kísérletezni. Az évek hosszú sora alatt annyi kényszermegoldást alkalmazunk, hogy jót és jól tervezni, építeni, maga felüdülés, az élvezet. Elunásról szó sem lehet, elõbb nyugszik le a nap, minthogy az órámra néznék.

 

Te vagy Magyarország elsõ passzívház lakója. Mik a tapasztalataid?

Az elsõ gondolatunk az volt, miért nem elõbb építettük! Szokásunk, hogy új lakásba, házba költözve megfürdünk. Csakhogy elfelejtettünk törülközõt vinni. Olyan kellemes meleg van a házban, hogy nedves bõrrel sem fázva, hamar megszáradtunk. A házban nincs hideg pont, minden felület meleg, nincs hõmérséklet különbség a lakáson belül, ez olyan fokú komfortérzetet ad, ami egy hagyományos lakásban elképzelhetetlen. A levegõ a hõcserélõs szellõztetõgépnek köszönhetõen olyan friss bent, hogy az elsõ napokban egyfolytában azt kerestük, hogy hol van nyitva az ablak, mert nem hittük el, hogy csukott ablak mellett is ilyen jó levegõ lehet. A szellõztetõgép annyira csendes, hogy még éjszaka sem állapítható meg megy-e. A friss levegõn kiválóan alszunk. A házunk világos, meleg, csendes. Olyan kellemes az élet benne, hogy én, aki munkamániás vagyok, nem szívesen megyek el dolgozni otthonról. Már elõre sejtem vesztemet. Ha nem akarom az irodámat hazavinni, kénytelen leszek  passzívat építeni. A tévhitek eloszlatására, az elõnyök megértésére nyílt napokat fogunk szervezni, hogy az érdeklõdõk saját maguk érzékelhessék azt az elérhetetlenül magas komfortot, klímát amit csak egy passzív ház képes alacsony költséggel, környezetbarát módon nyújtani nekik.

Milyen hatást váltanak ki a passzívházak?

Rengeteg közvetett hozadéka is van a passzívházaknak. Elterjedésük, megismerésük meg fogja reformálni a gondolkodásmódunkat és a nem passzív épületek építését is! Nem csak mi építjük a passzívházat, hanem õ is alakítja építõit. Formálja látás- és gondolkodásmódunkat. Megértve, alkalmazva a legkorszerûbb megoldásokat, azok átszivárognak majd a hagyományos épületekbe, és ott bizonyítják alkalmasságukat, költség és energiahatékonyságukat. Ma már képtelen vagyok ugyanolyan épületet tervezni és építeni mint a passzívházam felépítése elõtt. Mert önkéntelenül is alkalmazom mindazokat a megoldásokat, ismereteket, amelyek költségnövekedés nélkül képesek az energiahatékonyság növelésére.

 

Austrotherm Kft.

9028 Gyõr, Fehérvári u. 75.

 

Telefon:            06-96/515-114

Fax:                 06-96/515-120

 

Web:                www.austrotherm.hu

E-mail:             austrotherm@austrotherm.hu

 


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából