3787

Építés.hu

Az első magyar passzívház-lakó

Utolsó módosítás: 2009. április 21.
Kategória: PASSZÍVHÁZ
Hozzászólások száma: 1 hozzászólás

Boros Károly Tényőn felépített lakóépülete március 16-án kapta meg a „Minősített Passzívház” tanúsítását. A vállalkozó kedvű kivitelező családjával már beköltözött az új házába. Az AUSTROTimes a tapasztalatokra volt kíváncsi.

 

 

 

AUSTROTimes: Mikor kezdtél foglalkozni a gondolattal, hogy házat építesz magadnak?

Boros Károly: 6 éve tervezzük, de csak most vágtunk bele. 1991 óta építünk családi-, és társasházakat. Mindig törekedtünk a kiváló hőszigetelésekre. Először csak azért, hogy a garanciális károkat elhárítsuk, ennek elérése után pedig azért, hogy a vevőink elégedettségét a magasabb komforttal, alacsonyabb gázszámlával növelve, jó hírünket keltsék. 2001-ben, a győri Botond utcai emeletráépítésnél beruházóként el akartuk kerülni a távhő bevezetését. Erre lehetőséget passzív épület építése adott volna. A 11 lakást sajnos végül nem passzívként építettük meg, de alkalmaztuk a passzív épületre kidolgozott hőszigetelési, légzárási megoldásokat. Ezeket kiváló eredményeik igazolták. Később terveztünk még egy meg nem valósult alacsony energiájú házat is. Mindezek, és a fokozott hőszigeteléssel szerzett pozitív jótállási és üzemeltetési tapasztalataink hozzájárultak ahhoz, hogy passzívház építés lehetősége felmerülhetett.



Honnan jött a passzívházat ötlete?


A hőszigetelés midig érdekelt. Két passzívházakat bemutató tanulmányúton vettem részt Ausztriában, amelyek a bogarat a fülembe ültették. Folyton motoszkált bennem, hogy ez járható út, miért nem próbálnom ki. A dráguló energia, a szigorodó hőszigetelési előírások egyfolytában devalválják a már meglévő épületeket, ezért messze a mai előírásokon túl kell szigetelni ahhoz, hogy házunk értékálló lehessen. A kérdés csupán az, mennyire. Hol az ésszerűség és a célszerűség, a gazdaságosság határa? Már a házunk tervei elkészülte után határoztuk el, hogy a házunk legyen passzívház. Ma már tudom, ez volt a legnagyobb, és egyben legköltségesebb hiba, amit csak elkövethettünk! Hiszen anélkül hoztunk korábban döntéseket, hogy azok energetikai következményeit, és ebből eredő költségeit megismerhettük, mérlegeltük volna. Valójában elefántok voltunk a porcelánboltban. Megfizettük ezért a tanulópénzt. Mégsem bánom, mert a saját tapasztalatszerzés híve vagyok.

 

Passzívház tervezőt nem egyszerű találni. Neked hogy sikerült?

Sehogy. A tudatlanok önbizalmával magam fogtam neki. Abban a tévhitben éltem, csupán azt kell megtudnom, hova mennyi szigetelés kell, és kész a passzívház. Nem kis meglepetést okoztak az első energetikai számítások eredményei, amelyek kimutatták, hogy az akár 100cm-re megnövelt szigetelésekkel körbeburkolt házam meg sem közelítette a passzívházak kritériumait!  Az energiatakarékos épületek lényege nem a brutálisan vastag szigetelés, hanem az energiatudatos tervezés. A nyereségek maximalizálásával, a veszteségek minimalizálásával egy finomra hangolt energiaegyensúlyt kell beállítani.  Ehhez a Passzívház Tervezési Csomag, a PHPP használata már a tervezés korai fázisában is elengedhetetlen. Ez az egyensúly olyan törékeny, hogy a nyílászárók köré tervezett 2 cm vastag keretezés árnyékoló hatása is képes volt felborítani! A vastag hőszigetelések a tervezés hibáit mutatják, nem az erényeit. A házam falára büszkén ragasztottam a 30 cm grafitos szigetelést. Egészen addig, amíg meg nem tudtam, hogy a német konzulensem ugyanezt megoldotta a saját házán 20 cm-rel. Ki volt az ügyesebb?


A kivitelezésben is új utakon jártatok. Honnan kaptatok segítséget, kihez fordultatok, ha elakadtatok?

El sem mertünk volna indulni a német konzulensünk, Sariri-Baffia Enikő, és az energetikai számításokat elvégző Benécs József segítsége nélkül.  Szerencsére korábbi munkáink tapasztalatait sikerült hasznosítani, és a szakmai utakon látottak is támpontot nyújtottak. A hőhídmentes kialakítással sokat küzdöttünk, elsősorban szemléletbeli problémáink miatt. Minden egyes részletet, megoldást alaposan végig kell gondolni, elemezni. Nem lehetett semmit sem a véletlenre, sem a gyakorlatunkra bízni. Meggyőződésem, hogy mindenkinek, aki dolgozik, pontosan tudnia kell, mit és miért kell tennie. Ennek ellenére hiába ismertettem a passzívház koncepcióját, a követelményeket, azok a közfelfogástól, az eddigi gyakorlattól annyira eltérnek, hogy közvetlen irányítás nélkül lehetetlen volt a minőség biztosítása. Ez a munkások elbizonytalanodásához, a kialakult döntési- és felelősségi struktúra összeomlásához vezetett. Mindig, mindent személyesen kellett meghatároznom, ellenőriznem. Ez 1.500 mérnökórát emésztett fel. A legnagyobb problémát a lényeges és a lényegtelen közötti határvonal meghúzása okozta. Ezt egészen a „Mit fúrhatok-, véshetek meg?” kérdéséig le kellett vezetni. Hiszen a nem kellően légtömör épület esetében az elszökő levegő jelentős hőveszteséget, és nedvesedést tud okozni. Ausztriában láttuk, hogy mi mindent követnek el ott a megfelelő légzárás érdekében. Ez ott már most kiemelten fontos, mert ha a nyomáspróba során az épület nem teljesíti a passzívházakra előírt n50 érték 0,6 1/h-s követelményszintjét, a beruházó nem kapja meg a passzívház után járó állami támogatást. A láthatatlan ellenségtől, a tömítetlenségektől tartottam a leginkább. Félelmemben minden légzárási csomópont megoldást magam kísérleteztem ki, építettem meg. Ennek meg is lett az eredménye, a légtömörséget számítógéppel vizsgáló Blowerdoor mérés az előírt 0,6 helyett 0,12 1/h eredményezett. Vagyis az épület légzárása ötször jobb lett az előírtnál. Ez Európában egyedülálló, meg is ismételtük a mérést, mert elsőre nem hittük el, hogy ilyen jó lehet.


A legnagyobb gondot az ismeretlentől való félelmeink jelentették. Hogyan rögzítsük a falakon a vastag hőszigetelést, mert eddig a legvastagabb, amit ragasztottunk, az 15 cm vastag volt, és rettegtünk a 30 cm-estől. Aztán kiderült, hogy nem volt mitől tartani. A ragasztás minőségéről csak annyit, hogy a homlokzati táblákon járva mentek fel az ácsok a tetőre… Figyelni kellett a hőszigetelő anyagok vágási pontosságára is, hiszen a rések hőhidat okoznak. Az Isoboy vágógép jó szolgálatot tett, mert vele hulladékmentesen lehetett dolgozni. A 30 cm vastag anyagoknál különösen fontos, hogy minél kevesebb, és felhasználható legyen a hulladék. Végül már a gipszkartonosoknak is vágtunk vele 7 mm-es lapokat, amit glettelés helyett használtak. A kivitelezést a félelmeink hátráltattak, az elkészített mintadarabjaink, az elvégzett kísérleteink vittek előre. Nem volt ritka, hogy csak a tizedik kísérlet, megoldás bizonyult csak megfelelőnek.

Voltak olyan megoldások, amiket ti javasoltatok, és elfogadtak?


Igen, jópár ilyen volt. Például a gépészeti csőáttöréseket, kábel átvezetéseket egészen másképp oldottuk meg. Bevallom nekem felállt a szőr a hátamon a németek merev tömítéseitől. Mi utólag ellenőrizhető, javítható módon beépített rugalmas gumitömítéseket alkalmaztunk az áttörésnél, amelyek kiváló légzárást, és testhangszigetelés biztosítottak, elviselve az építés durva hatásait. Ezek minőségét a nyomásteszt bizonyította. Tudunk tehát újat nyújtani, de ehhez előbb meg kell tanulni azt, amit ők tudnak.


Nem akartad sose feladni? Eléggé babra munka lehetett, minden egyes csomópontot kitalálni, könnyen elunhatja az ember…


 A feladáshoz túl konok vagyok. Nehezen vagyok meggyőzhető, de a végiggondolt elhatározásaimtól nehéz eltántorítani. Sariri-Baffia Enikő az első megbeszélésünkön több órán át akart lebeszélni arról, hogy ebből a házból passzívházat csináljak. „Bármit, csak ezt ne, lesz könnyebb, jobb, alkalmasabb!” Utólag belátom igaza volt. Félve attól, hogy kellő gyakorlat híján, nem lesz lehetőségem passzívházat építeni, nem adtam fel. Ennek ellenére nem bántam meg, hogy a saját házamon, mint egy „állatorvosi lovon” tanultam meg a passzívház építés csínját-bínját... Nem beszélve arról, hogy sokkal etikusabb, egyszerűbb, olcsóbb a magam bőrén, mint más kontójára kísérletezni. Az évek hosszú sora alatt annyi kényszermegoldást alkalmazunk, hogy jót és jól tervezni, építeni, maga felüdülés, az élvezet. Elunásról szó sem lehet, előbb nyugszik le a nap, minthogy az órámra néznék.

 

Te vagy Magyarország első passzívház lakója. Mik a tapasztalataid?

Az első gondolatunk az volt, miért nem előbb építettük! Szokásunk, hogy új lakásba, házba költözve megfürdünk. Csakhogy elfelejtettünk törülközőt vinni. Olyan kellemes meleg van a házban, hogy nedves bőrrel sem fázva, hamar megszáradtunk. A házban nincs hideg pont, minden felület meleg, nincs hőmérséklet különbség a lakáson belül, ez olyan fokú komfortérzetet ad, ami egy hagyományos lakásban elképzelhetetlen. A levegő a hőcserélős szellőztetőgépnek köszönhetően olyan friss bent, hogy az első napokban egyfolytában azt kerestük, hogy hol van nyitva az ablak, mert nem hittük el, hogy csukott ablak mellett is ilyen jó levegő lehet. A szellőztetőgép annyira csendes, hogy még éjszaka sem állapítható meg megy-e. A friss levegőn kiválóan alszunk. A házunk világos, meleg, csendes. Olyan kellemes az élet benne, hogy én, aki munkamániás vagyok, nem szívesen megyek el dolgozni otthonról. Már előre sejtem vesztemet. Ha nem akarom az irodámat hazavinni, kénytelen leszek  passzívat építeni. A tévhitek eloszlatására, az előnyök megértésére nyílt napokat fogunk szervezni, hogy az érdeklődők saját maguk érzékelhessék azt az elérhetetlenül magas komfortot, klímát amit csak egy passzív ház képes alacsony költséggel, környezetbarát módon nyújtani nekik.


Milyen hatást váltanak ki a passzívházak?

Rengeteg közvetett hozadéka is van a passzívházaknak. Elterjedésük, megismerésük meg fogja reformálni a gondolkodásmódunkat és a nem passzív épületek építését is! Nem csak mi építjük a passzívházat, hanem ő is alakítja építőit. Formálja látás- és gondolkodásmódunkat. Megértve, alkalmazva a legkorszerűbb megoldásokat, azok átszivárognak majd a hagyományos épületekbe, és ott bizonyítják alkalmasságukat, költség és energiahatékonyságukat. Ma már képtelen vagyok ugyanolyan épületet tervezni és építeni mint a passzívházam felépítése előtt. Mert önkéntelenül is alkalmazom mindazokat a megoldásokat, ismereteket, amelyek költségnövekedés nélkül képesek az energiahatékonyság növelésére.

 

Austrotherm Kft.

9028 Győr, Fehérvári u. 75.

 

Telefon:            06-96/515-114

Fax:                 06-96/515-120

 

Web:                www.austrotherm.hu

E-mail:             austrotherm@austrotherm.hu

Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges! Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.

Név: Hajmási Attila Dátum: 2010-12-14 14:09:07
Szép Jó Napot!Kérdéseim több tucatok lennének,ezért a cikkben irt nyilt naphoz hasonloan személyesen tenném fel Boros Károly úrnak. Köszönettel:Hajmási Attila Budapest 2010 december 14. Telefonszámom:06 30 594 22 49

Még több cikk PASSZÍVHÁZ kategóriából

Cikk: Az első magyar passzívház-lakó