Kategória: Építõipari hírek
Utolsó módosítás: 2010-11-16
Hozzászólások: 0db

Az ÉMI önkéntesei az iszapkatasztrófa területén

Az Építésügyi Minõségellenõrzõ Nonprofit Kft. (ÉMI) munkatársai közel egy héten át önkéntesként dolgoztak a megsérült házak állapotfelmérésén az iszapkatasztrófa sújtotta Kolontáron és Devecserben. A felmérés eredménye alapján javaslat készült az épületek további sorsáról, ám a munka az Intézetben a mai napig tart.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Az október 4-én, hétfõn bekövetkezett katasztrófa után Dr. Kovács Károly, az ÉMI Központi laboratóriumának, a Tûzvédelmi- és Nukleáris létesítmények divíziójának vezetõje, Dr. Szaló Péterrel, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkárával vasárnap folytatott konzultációja után, az ÉMI Budapesti- és Dunántúli Regionális Központjainak, veszprémi, gyõri és pécsi dolgozóinak részvételével már másnap megkezdték a sérült házak felmérését. Közel egy héten át – párhuzamosan a kármentesítéssel és a védõgátak építésével – naponta 6-11 szakember, a Mechanikai-, a Vegyészeti- és a Nukleáris osztály munkatársai dolgoztak a térségben.

A munka a következõ módszerrel zajlott.

A Kolontáron folytatott szemle alapján kialakították azt a négy kategóriát tartalmazó osztályozási rendszert, amelybe a második szemle alkalmával a sérült házakat sorolták. E kategóriák a megtartandó (ahol a pince vagy a lakótér nem szennyezett, csak a ház homlokzata), a helyreállítható (ahol a lakótér kis mértékben szennyezett), a továbbvizsgálandó (ahol elsõ körben a döntést nem lehetett meghozni, mert pl. a pincében állt a vörösiszap), és az elbontandó volt.

Tekintettel arra, hogy a kármentesítést, a helyreállítást és az újjáépítést célszerû egyidõben megoldani, ezért a továbbvizsgálandó kategóriába került épületeket a harmadik körben a másik három kategóriába kellett sorolni. Így ezek a házak zömmel a bontandók közék kerültek.

Ennek két oka volt. Egyrészt a néhány év múlva észlelt hibák okainak bizonyítása nehézkes lehet, nevezetesen, hogy az adott hiba az iszappal való elöntésbõl adódhat-e. A másik rendkívül fontos ok, hogy ezek a házak zömmel napokig-hetekig valamilyen mértékig a szennyezõdés fogságában voltak, a falak beszívhatták az iszapot, károsíthatták akár az épület tartószerkezeteit, és nem lehet pontosan tudni, hogy a takarítás után ezek az otthonok mennyire biztosítanak lakóinak biztonságos, egészséges környezetet.

Az ÉMI munkatársai által a Belügyminisztérium számára készített szakértõi anyag 397 ház szemléjének eredményét tartalmazta, amelybõl 310 Devecserben, 55 db Kolontáron, a többi Somlóvásárhelyen található.

Mivel Kolontáron nagyobb volt a kiömlõ veszélyes anyag sodrásának energiája, viszont Devecserben jóval több házat érintve súlyosabb károkat okozott, ezért a felmérõ munka eredményeként Devecserben a megvizsgált 310 házból 275-öt az elbontandó kategóriába kellett sorolni. Ez a szám a szakértõi testület értékelése alapján még változhat.

Az ÉMI-ben azonban ma is tart a szakértõi munka. A BM felkérésére az Intézet jelenleg mérlegeli azokat a vizsgálati lehetõségeket, amelyek elvégezhetõek, és amelyek a szennyezett, de valamilyen okból mégis megmaradó épületszerkezetek várható romlási folyamatainak reális felmérését teszik lehetõvé.


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából