Az építőipar és a válság – Van kiút?

Divatos téma lett a gazdasági krízis, s annak okán az építőipar helyzete. Az elkeserítő, helyenként már-már bulvárszerűen riogató hírek azonban vajmi keveset foglalkoznak a lehetséges megoldásokkal. Mai összeállításunkban azt vizsgáljuk, mit tehet az építőipari vállalkozó saját-, valamint az ágazat túléléséért.

Nem kétséges, itt a válság a nyakunkon, és sokan már nem csak a hírekből értesülnek róla, hanem saját bőrükön is kénytelenek tapasztalni annak hatásait. Különösen az építőipar, azon belül is a kisvállalkozók kerültek nehéz helyzetbe, tekintve, hogy ez az ágazat a gazdaság legkisebb rezdüléseit is szinte azonnal megérzi. Eddigi előrejelzések szerint mintegy 20-30%-os piacszűkülésre is lehet számítani, amely hír hatására több vállalkozó az építőipari tevékenységtől való visszalépést fontolgatja a jövő évre nézve. Milyen gazdasági hatásokkal kell számolnunk, ha a likviditási gondokkal küzdő kis- és középvállalkozások nagy számban fogják elhagyni az építőipar színterét?

Gazdasági elemzők és szakértők egyetértenek abban, hogy megtorpanni, vagy visszalépni a jelenlegi helyzetben a lehető legelhibázottabb lépés lenne. Ha nagyszámú kis- és középvállalat zárja be kapuit, vagy helyezkedik várakozó álláspontra megijedve a válság hatásaitól, az nem csak egyes ágazatokat tehet tönkre, de nagy valószínűséggel államcsődöt is előidézne. Magyarországon jelenleg mintegy 94.000 bejelentett építőipari vállalkozás tevékenykedik, ezek túlnyomó többsége kis-, vagy középvállalkozás. Ilyen cégek adják az államhoz befolyó adók 63 %-át! Ha ezen vállalkozások egy része leáll a fejlesztésekkel, azzal befagyaszthatja a mozgást az adott piaci szegmensben, ami hosszabb távon beláthatatlan következményekkel járna.

Sokan gondolják úgy, hogy a gazdasági válságnak pozitív hatásai is vannak. Néhányan úgy vélik, a válság lecsengése után csak az építőiparban valóban jártas, munkájukra igényes, becsületesen dolgozó vállalkozások fognak talpon maradni, ezáltal megoldódik az évek óta zajló „felhígulás”, ami a szakmát illeti. Ez a jövőkép azonban nem fedi teljesen a valóságot. Sokkal valószínűbb, hogy a krízis közepette a tőkeerős, ügyesebben „okoskodó” cégek tudnak talpon maradni! Vitathatatlan tény azonban, hogy a válságnak van néhány pozitív hatása is. „Teher alatt nő a pálma”, tartja a közmondás, és különösen igaz ez most, amikor egyes vállalkozások kénytelenek felépítésüket újragondolni, a talpon maradás érdekében új lehetőségek után kutatni, a vállalkozásban rejlő tartalékokat a végsőkig kiaknázni. Talán újabb, a nyugatihoz hasonló gondolkodásmód születik majd meg a fejekben, ami hosszú távon az ágazat és az ország gazdaságának fellendülését eredményezi majd.

Ennek a szemléletnek az elsajátítását szorgalmazza Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese is, aki szerint a fejlesztés ma mindennél fontosabb. Egyik megoldásként azt javasolja, hogy ne hosszú távú fejlesztéseket szorgalmazzanak a vállalkozók, hanem koncentráljanak inkább a helyi igényeket kielégítő, gyors sikerrel kecsegtető szolgáltatások bevezetésére. A konkurenciával árban versenyezni eddig sem volt szerencsés lépés, ám a gazdasági válság közepette egyenértékű lenne az öngyilkossággal. Eljött az ideje, amikor szolgáltatással, új ötletekkel kell versenybe szállni, vagy megtalálni a módját annak, hogyan tudnánk a konkurenciával karöltve talpon maradni!