Az építőipar és a válság – Van kiút?
Divatos téma lett a gazdasági krízis, s annak okán az építőipar helyzete. Az elkeserítő, helyenként már-már bulvárszerűen riogató hírek azonban vajmi keveset foglalkoznak a lehetséges megoldásokkal. Mai összeállításunkban azt vizsgáljuk, mit tehet az építőipari vállalkozó saját-, valamint az ágazat túléléséért.
Nem kétséges, itt a válság a
nyakunkon, és sokan már nem csak a hírekből értesülnek róla, hanem saját
bőrükön is kénytelenek tapasztalni annak hatásait. Különösen az építőipar, azon
belül is a kisvállalkozók kerültek nehéz helyzetbe, tekintve, hogy ez az ágazat
a gazdaság legkisebb rezdüléseit is szinte azonnal megérzi. Eddigi
előrejelzések szerint mintegy 20-30%-os piacszűkülésre is lehet számítani,
amely hír hatására több vállalkozó az építőipari tevékenységtől való
visszalépést fontolgatja a jövő évre nézve. Milyen gazdasági hatásokkal kell
számolnunk, ha a likviditási gondokkal küzdő kis- és középvállalkozások nagy
számban fogják elhagyni az építőipar színterét?
Gazdasági elemzők és szakértők egyetértenek abban, hogy megtorpanni, vagy visszalépni a jelenlegi helyzetben a lehető legelhibázottabb lépés lenne. Ha nagyszámú kis- és középvállalat zárja be kapuit, vagy helyezkedik várakozó álláspontra megijedve a válság hatásaitól, az nem csak egyes ágazatokat tehet tönkre, de nagy valószínűséggel államcsődöt is előidézne. Magyarországon jelenleg mintegy 94.000 bejelentett építőipari vállalkozás tevékenykedik, ezek túlnyomó többsége kis-, vagy középvállalkozás. Ilyen cégek adják az államhoz befolyó adók 63 %-át! Ha ezen vállalkozások egy része leáll a fejlesztésekkel, azzal befagyaszthatja a mozgást az adott piaci szegmensben, ami hosszabb távon beláthatatlan következményekkel járna.

Sokan gondolják úgy, hogy a
gazdasági válságnak pozitív hatásai is vannak. Néhányan úgy vélik, a válság
lecsengése után csak az építőiparban valóban jártas, munkájukra igényes,
becsületesen dolgozó vállalkozások fognak talpon maradni, ezáltal megoldódik az
évek óta zajló „felhígulás”, ami a szakmát illeti. Ez a jövőkép azonban nem
fedi teljesen a valóságot. Sokkal valószínűbb, hogy a krízis közepette a
tőkeerős, ügyesebben „okoskodó” cégek tudnak talpon maradni! Vitathatatlan tény
azonban, hogy a válságnak van néhány pozitív hatása is. „Teher alatt nő a
pálma”, tartja a közmondás, és különösen igaz ez most, amikor egyes
vállalkozások kénytelenek felépítésüket újragondolni, a talpon maradás
érdekében új lehetőségek után kutatni, a vállalkozásban rejlő tartalékokat a
végsőkig kiaknázni. Talán újabb, a nyugatihoz hasonló gondolkodásmód születik
majd meg a fejekben, ami hosszú távon az ágazat és az ország gazdaságának
fellendülését eredményezi majd.
Ennek a szemléletnek az
elsajátítását szorgalmazza Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
vezérigazgató-helyettese is, aki szerint a fejlesztés ma mindennél fontosabb.
Egyik megoldásként azt javasolja, hogy ne hosszú távú fejlesztéseket
szorgalmazzanak a vállalkozók, hanem koncentráljanak inkább a helyi igényeket
kielégítő, gyors sikerrel kecsegtető szolgáltatások bevezetésére. A
konkurenciával árban versenyezni eddig sem volt szerencsés lépés, ám a
gazdasági válság közepette egyenértékű lenne az öngyilkossággal. Eljött az
ideje, amikor szolgáltatással, új ötletekkel kell versenybe szállni, vagy
megtalálni a módját annak, hogyan tudnánk a konkurenciával karöltve talpon
maradni!