Kategória: Épületgépészet , Környezettudatos építkezés
Utolsó módosítás: 2008-11-21
Hozzászólások: 2db

Az esõvíz hasznosítása – hogyan és mikor térül meg?

Bármilyen alternatív energiaforrás kiaknázásáról is legyen szó, minduntalan visszatér az örök kérdés: „Mikorra térül meg a befektetett pénzem?” Erre a kérdésre soha nem egyszerû a válasz, de az esõvíz hasznosító rendszerek esetében különösen nehéz a dolga annak, aki érdemi választ akar adni. Nem baj, szeretjük a kihívásokat!

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Az elõzõ részekbõl megtudhattuk, miért fontos az esõvíz hasznosítását – mint alternatív lehetõséget – szem elõtt tartani. Azt is megtanultuk, hogyan kell hozzáfognunk a rendszer kiépítéséhez, ha valóban megbízható, önállóan mûködõ egységet akarunk üzembe helyezni. Ma olyan kérdésekre keressük a választ, amelyeket különösen nehéz megválaszolni. Az elsõ ilyen: Hogyan lehet kiszámolni, mekkora rendszer szükséges a háztartás ellátásához? (Nyugalom, a megtérülésrõl is szó lesz, ám ahhoz elõbb erre a kérdésre kell felelnünk.)

A választ csak újabb kérdésekkel kaphatjuk meg. Íme:

Mire szeretnénk használni az esõvizet? (Csak öntözésre, vagy mosásra és WC öblítésre is?)

Mekkora tetõfelületrõl tudjuk gyûjteni a csapadékot?

Mennyi esõre lehet egy évben számítani abban a térségben, ahol élünk?

Olyan kérdések ezek, amelyeket nem lehet külön vizsgálni. Elõfordulhat ugyanis, hogy teljesen ki akarjuk használni az esõvíz nyújtotta elõnyöket, ám nincs meg a megfelelõ tetõfelületünk az esõvíz összegyûjtésére. Az is megeshet, hogy bár elég nagy a tetõ, de olyan helyen élünk, ahol túl kevés csapadék esik egy évben. A rendszer méretének meghatározásakor ezeket a helyenként és egyénenként változó feltételeket mindenképp figyelembe kell vennünk. Azt tehát nem mondhatjuk meg, hogy mekkora legyen egy rendszer, de tudunk segíteni abban; hogyan tudja kiszámolni, mihez mekkorára van szüksége.

Mindenekelõtt vizsgáljuk meg azokat az adatokat, amelyek nem változnak, máris tisztábban fogunk látni. Egy átlagos háztartásban a vízfogyasztás 120-150 liter/fõ/nap. Azt már tudjuk, hogy a teljes vízszükségletnek körülbelül a felét ki lehet váltani esõvízzel, tehát egy családban, ahol a mosást és a WC öblítését is esõvízzel végzik, egy fõ egy nap alatt 60-75 liter esõvizet használhat fel. A másik fontos tényezõ, és számításunk alapja a tetõnk nagysága. Úgy kell számolnunk, hogy 100 m² tetõrõl egy évben annyi köbméter vizet tudunk összegyûjteni, ahány milliméter csapadék esik a mi térségünkben, osztva tízzel. Hogy érthetõ legyen: Ha 100 m² a tetõfelület, ahonnan tudjuk gyûjteni az esõvizet, és egy évben 500 mm csapadék hullik, akkor abban az évben 50 m³ vizet tudunk összegyûjteni. Egy 200 m²-es tetõrõl már 100 m³ is összejön.

Már csak azt kéne tudni, hogy hol mennyi esõ esik, igaz? Készítettünk erre egy szemléltetõ ábrát:

 

Gyorsan számoljunk egy kicsit: Van két 150 m²-es tetõnk, az egyik Zalaegerszegen, a másik Kecskeméten. Míg Zalaegerszegen maximálisan 75 m³-t tudunk összegyûjteni egy évben, addig Kecskeméten csak 52,5 m³ jön össze. Persze mivel vannak csapadékosabb évszakok, amikor a túlfolyón el fog távozni a víz egy része, nem tudjuk teljesen kihasználni a leesett csapadékot. Ha azonban összevetjük az általunk felhasználni kívánt esõvíz mennyiségét a térségünkben leesett csapadékkal, valamint a tetõfelület nagyságával, könnyedén ki tudjuk számolni, hogy körülbelül mekkora rendszerre lesz majd szükségünk.

Nézzük a következõ kérdést – egyben az utolsót –, ami mindenkit a leginkább érdekel: Mikorra hozza vissza az árát az esõvíz hasznosító rendszer? Mielõtt nekilátnánk kivesézni a választ, meg kell említenem, hogy azért ez elég szerencsétlen kérdés. Egy építkezésnél soha nem kérdezzük meg, hogy a bevezetett áram hogyan és mikor fog megtérülni, vagy a kémény mikor hozza vissza a befektetett pénzt. Jó lenne, ha itthon is úgy tekintenénk az alternatív energiákra, mint nyugaton. Jó lenne, ha az esõvíz hasznosításának elsõdleges célja az volna, hogy majd az unokánknak ne kelljen harcba indulnia egy édesvíz-készletért folytatott háborúban.

De félre a szentimentális gondolatokkal, lássuk a jelen problémáit. A fenti esõtérképet megvizsgálva kétségkívül kiderül, hogy az ország különbözõ területein nem azonosak a megtérülés feltételei. Ha hozzátesszük azt is, hogy a vízdíjak önkormányzatonként változnak, akkor tisztán látható, hogy mindenkinek egyénileg kell kiszámolnia, mikor térül meg az esõvíz hasznosítása. Természetesen tippeket adunk a számításhoz, sõt nézzünk is meg egy konkrét példát. Tegyük fel, hogy az adott településen 800 Ft/m³ a vízdíj és a csatornadíj együttvéve. A példában említett családunk 480 liter vizet használ naponta, ennek a felét szeretné kiváltani esõvízzel, azaz 240 litert naponta, vagyis közel 88 m³-t évente. Náluk 400 mm esõ esik az adott évben, és 150 m² tetõfelületrõl tudják gyûjteni a vizet. Ahogy elnézem, egész átlagos kis család ez. Az adott évben maximálisan 60 m³ vizet sikerül gyûjteniük, persze csak akkor, ha nem távozik víz a túlfolyón. Nem tudták ugyan hozni a tervet, de 48.000 forintot spóroltak. Akkora rendszer, amire nekik szükségük lehet, körülbelül 600-800 ezer forint körül mozog. Mintegy 12 évre van szükség ahhoz, hogy visszahozza az árát az esõvíz hasznosító rendszer.

Ha azonban ebbõl a szempontból vizsgáljuk a dolgot, fel kell tennem a kérdést: A kiépített ivóvíz-vezeték rendszer mikor hozza vissza az árát?!

Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.
Név: Építés.hu Dátum: 2008-11-26 08:32:17
Kedves Fakerman! A cikk elõzõ részében feltett kérdésedre is igyekeztünk választ adni a cikkben, reméljük sikerült!

Építési Portál
Név: buhera Dátum: 2008-11-26 08:29:20
Ez a cikk nagyon ott van! Még nekem is érthetõ volt, amiazért nagy szó!

Még több cikk kategóriából