Kategória: Építés
Utolsó módosítás: 2008-06-12
Hozzászólások: 41db

Betonozás

„Betonozni könnyû!” – gondolják sokan. Valóban nem kell belõle diplomázni, de ami-lyen egyszerû feladatnak látszik, épp olyan könnyû elrontani is.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Munkavédelem

Szinte minden kertes ház körül akad nyaranta egy kis betonozási munka, méghozzá olyan, amihez nem érdemes szakembert hívni. Egyrészt sokba kerülne minden kis munkához kõmûvest fogadni, másrészt pedig nehogy már azt mondja a szomszéd, hogy még betonozni se tudunk! Ez egyébként is jó alkalom arra, hogy kirángassuk tizenéves fiunkat a Playstation elõl, legalább látja, milyen a nap. Nem utolsósorban a baráti kör, rokonság férfitagjai is (a segítõkészebbek) összegyûlhetnek egy kis testmozgásra. Igaz, az õ etetésük és (fõleg!) itatásuk többe kerül, mintha szakembert hívtunk volna, és a legkevésbé sincs arányban az elvégzett munkával, de legalább jó társaságban vagyunk. Fogjunk is hozzá!

Mindenekelõtt ismerjük meg az anyagokat, amelyekkel dolgozni fogunk. Tudom, hogy mindenki látott már cementet, sódert és vizet, de nagyon röviden fussunk át rajtuk. A késõbbiek során szükségünk lesz az itt szerzett tudásra.

Sóder: A kész beton adalékanyaga, apró szemcsés homokból, valamint kavicsokból áll. A sódernél nagyon fontos, hogy ne legyen szennyezett. Különösen figyeljünk oda arra, hogy ne tartalmazzon agyagot, mert ez rontja a kész beton minõségét! Továbbá minden egyéb szennyezõdést (fadarabokat, sajnos néha még mûanyag palackot is) távolítsunk el belõle. A kisebb munkákhoz ritkán vesz az ember sódert, biztosan van kimaradva az építkezésbõl, ha nem is nekünk, de a sógornak mindenképp. Úgyis azon gondolkozik évek óta, mit csináljon vele.

Cement: A beton kötõanyaga. A vízzel összekeveredve szilárdul meg. Sokan tévesen azt hiszik, hogy minél több cementet teszünk a betonba, annál szilárdabb lesz. Ez nem igaz! A sok cementet tartalmazó beton porózussá válik, azaz könnyen porlad. Vizsgáljuk meg a cementet vásárlás elõtt, méghozzá úgy, hogy egy kicsit megnyomkodjuk a zsák oldalát. Mivel a víz hatására szilárdul meg, ez a folyamat a tárolás során a levegõ páratartalmával már megkezdõdik. Minél régebb óta tárolják a cementet, annál több nedvességet kötött meg. Ha a cement egyszer megkötött a vízzel, többször nem fog, elveszíti ezt a tulajdonságát. Hiába törjük ismét porrá a megszilárdult cementet, az már használhatatlan lesz. 3-4 hónapos cement még kiváló, de azért ha úgy érezzük, kemény a zsákban az anyag, ne vegyük meg. A cementet ne tároljuk füvön, vagy közvetlenül a talajon, mert a föld nedvességét is kiszívja, azzal is reakcióba lép. Ha nem használjuk fel azonnal, tegyük raklapra.

Víz: Ebbe ne nagyon merüljünk bele. Aki még nem látott vizet, az nem is él, tehát betonozni sem fog.

Megvan a három alapanyagunk, már csak össze kell õket keverni, hogy friss betont kapjunk. De mivel, hol, és milyen arányban?

A keverési arányt általában a cementhez viszonyítjuk. Tehát ha egy egység (lapát, fángli, liter, kg, stb) cementet veszünk alapul, ahhoz körülbelül harmadannyi víz, és háromszor annyi sóder kell. Érthetõbben: 1 lapát cement mellé 3 lapát sóder kerül. (Beton fajtánként változhat, de ez az általános.) A víz adagolását legtöbbször szemre végezzük, de ha pontosak akarunk lenni: 1 kg cementhez 0.25 liter vizet kell adni. Ha betonkeverõvel dolgozunk, akkor nagyon egyszerû a helyzet, a három komponenst addig forgatjuk a dobban, amíg egységes állagú anyagot nem kapunk. Vigyázat! Kiöntéskor a beton szétosztályozódhat, azaz a nehezebb darabok (például nagyobb kövek) a talicska egyik felében maradnak, a hígabb anyag pedig szétterül. A friss beton beöntésekor ezek a nagyobb kavicsok szintén egy helyre kerülnek, így azon a részen a szerkezet nem lesz elég stabil. A talicskában még keverjük meg egy kicsit.

Ha kézi erõvel végezzük a beton keverését, akkor amellett, hogy nagyon elfáradunk, még figyeljünk oda az alábbiakra: Válasszunk a keverésnek olyan helyet, ami elég stabil, valamint ahonnan biztosan nem fog szétfolyni a friss beton. Ne keverjünk fólián, mert ha kiszakad, alul elfolyik a cementes víz, oda a jó kis kötõanyagunk, akár 20%-kal is ronthatjuk a szilárdságot!

A kézi keverést végezhetjük talicskában, vagy már kész beton felületen. A keverés itt már egy kicsit bonyolultabb, mint a betonkeverõben. Elõször csak a cementet és a sódert keverjük össze, méghozzá jó alaposan! Amikor már eléggé átforgattuk a fenti két komponenst, akkor kezdjük csak a vizet hozzáadagolni. Lehetõleg egyszerre kevés vizet használjunk. Inkább többször kelljen vizet önteni a keverékbe, mint a túl híg anyagot késõbb cement és sóder hozzáadásával javítgatni. Olyan embert válasszunk a víz adagolására, akinek minden rendben van a mozgáskoordinációjával!

Van már kész betonunk! Dolgozzuk be! Mikor beöntjük a helyére a friss betont, szintén vigyázzunk, hogy a nagyobb kavicsok ne egy helyre kerüljenek; a lehetõséghez mérten törekedjünk a leghomogénebb szerkezet kialakítására. A keverés és öntés során a friss beton belsejében légbuborékok keletkeznek, amelyek – ha benne maradnak – rontják a kész beton állagát. Házilag készült betonnál a döngölés és a tömés az a két eljárás, amelyekkel eltávolíthatóak ezek a buborékok. Döngölni sok mindennel lehet, a legtöbbször két hosszú nyélre szerelt fatuskót használnak erre a célra. Ne döngöljük túl sokáig a betont, mert a kavicsok lesüllyednek az aljára és ugye tudjuk: a beton minõsége ezáltal romlik. A tömés is egyszerû módszer: Egy hosszú betonacéllal, vagy fa bottal jól megszúrkáljuk a friss beton belsejét, gondosan ügyelve a sarkokra, vagy olyan helyekre, ahová nem biztos, hogy magától be tudott folyni az anyag. Ezután már csak a beton felületét kell egy hosszú léc segítségével elegyengetni. Nagyobb területeknél ehhez használjunk vízmértéket, vagy libellás öleslécet. (A libellás ölesléc egy vízmértékkel ellátott, általában alumíniumból készült hosszú lehúzó eszköz. Épp erre a munkára találták ki.)

Az utolsó sör is legurult valakinek a torkán, a gyerek visszaült a Playstation elé, mindenki elsütötte az ilyenkor szokásos poénokat, majd elcsendesül az udvar. Csak azt ne higgyük, hogy végeztünk a munkával! A betonunk most még csecsemõ, 28 nap kell neki, hogy felnõtté váljon. Ezalatt az idõ alatt óvnunk kell még a széltõl is, a szó szoros értelmében! Az elsõ napokban a lehetõségekhez mérten védjük meg a napsugárzástól és a széltõl. A betonban lévõ nagyon fontos víz (aminek reakcióba kell lépnie a cementtel) ugyanis nem párologhat el idõ elõtt! Legjobb, ha letakarjuk valamivel. Ehhez legtöbben nedves gyékényt, vagy nádfonatot szoktak használni, de a használaton kívüli szõnyeg, PVC, vagy kátránypapír is megteszi. Késõbb elkezdhetjük locsolgatni a betont, de vigyázzunk, hogy ne tegyük ki nagy nyomású vízsugárnak, és ne is áztassuk el teljesen. A locsolással növeljük a szilárdságát. Egészen a teljes megszilárdulásig (28 nap) ne terheljük a betont!

Készen is vagyunk! Ebben a cikkben szándékosan nem beszéltünk a beton zsaluzásáról és vasalásáról. Elég összetett ugyanis a téma ahhoz, hogy megérdemeljen egy saját cikket, ez lesz a következõ. Addig is ha nem volt valami világos, vagy kérdése lenne, használja a fórumot, vagy tegye fel kérdését szakértõnknek!


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.
Név: Fakerman Dátum: 2012-11-21 05:57:33
Én mindig fagyálló, flexibilis csemperagasztót használok az ilyen problémára. Teljesen jó, nem engedi át a vizet, szépen lehet teríteni, és olcsó is. Tudom ajánlani!

Név: klorofill Dátum: 2012-10-15 16:01:37
Betonjavításhoz szeretnék segítséget kérni: repedezett járda és lépcsõ réseit szeretném eltüntetni, illetve járólappal burkolt lépcsõrõl leszedni a lelazult lapokat, de azokat nem is akarom visszarakni, hanem a lépcsõt felszínét elsimítani valamivel, ami tutira megtapad a járólapok helyén maradt egyenetlen betonon. Tehát az a kérdés, hogy megoldható-e ez valami vékony rétegû kész betonnal, vagy ha nem, akkor mivel? Ha kész betont terítek rá, milyen beton az, ami vékony rétegben is elég tartós, fagyálló, nem ereszti át a vizet, és milyen vastagságú réteget érdemes ráhúzni? Milyen adalékot kell kész betonhoz keverni? Lehet kapni ehhez mindenféle cuccot jó drágán, de nem szeretnék vagyonokat költeni a kísérletezgetésre. Kérem, akinek van tapasztalata, írja meg, hogy milyen anyag az, ami tényleg megbízható, tartós, és az ára sem csillagászati.
Tehát az érdekelne, hogy mivel lehet kitölteni a repedéseket, hogy az ott is maradjon, és mivel lehet sima, vékony, tartós, fagyálló, csúszásgátló régeket készíteni repedezett, egyenetlen beton felszínén.
Köszönöm a segítséget elõre is.
Név: Sanya Dátum: 2012-08-12 22:30:22
5,5-es hengerhuzalt használt, és ha jól emlékszem, akkor 4 futott végig benne.
Név: ILoveBeton Dátum: 2012-08-10 20:07:33
És huzalból milyen vastagot használt, illetve hány szál futott végig az oszlopban?
Név: Sanya Dátum: 2012-08-09 16:53:43
A két utolsónak válaszolok, máramit tudok.
Ilovebetonak: az egyik haverom csinát kerítésoszlopot, õ hengerhuzalból hajtogatott bele kengyelvasakat, pont olyan alakút amilyen az oszlop vólt. Nejlont rakott a formába, mert az nélkül nem bírta sose kiszedni. Kb 2 napot hagyta benne a sablonban mindig, az jó volt, és rendes sódert használt hozzá, nem homokot, csak a nagyobb köveket kiszadte belõle.

Jenci: attól függ, hogy mennyit esik az esõ. ha nagyon sokat, vagy nagyon erõsen zuhog, akkor le kell takarni, mert kikezdi a betont, azse jó. Ha meg túl keveset esik, akkor muszály még locsolni rá. de minálunk ha esik az esõ, mindig letakarjuk, mert sose nem lehet márni, hogy mennyi esik, és inkább mi adagoljuk, az abiztos, úgy mindig tudjuk, hogy mennyi vizet kapott.

Remélem tudtam segíteni nektek.
Név: Jenci Dátum: 2012-07-27 09:37:29
A betont esõs idõben is célszerû locsolni?
Név: ILoveBeton Dátum: 2012-07-24 21:51:06
Üdv mindenkinek!

Szõlõkarókat szeretnék önteni, ami lényegében tök ugyan az mint egy kerítésoszlop. Az általam választott profil húrtrapéz (szimetrikus trapéz), melynek a hosszabik alapja és a magassága 8cm, a rövidebbik alapja pedig 3 cm, 250 cm-es hosszra gondoltam (2m a földbõl kilóg, fél m beásva.) Hogy hány db kell, azt egyelõre még nem tudom, de 30-40 minimum. (Sõt ha nagyon jó lessz akkor lehet hogy csinálok majd bizniszre is :) )Kérdéseim a következõk lennének:
Vasat hogyan hova milyet kell berakni?
Ha a sóderhaz keverek max. 1mm szemcseméretû homokot a jobb tömöríthetõség érdekében, akkor ennek vannak-e mennyiségi korlátai, vagy ez már eleve rossz ötlet?
Öntõformából hány nap elteltével lehet kivenni?
Milyen cement a jobb, vagy nem túl lényeges?

Valamint ha bárkinek kritikája, javaslata, megjegyzése, tapasztalata, vagy bármi egyéb megosztani valója van, akkor arra is kíváncsi volnék.

Tisztelettel: Bandi (ILoveBeton)
Név: Sanya Dátum: 2011-09-07 10:10:10
Rodenbücher Román!
Nem feltétlenül a vasalás számít a beton teherbírásának megadásakor. Az is fontos, de még fontosabb a jó alap, és a jó tömörségû beton. Én minimum 20 cm-es zúzott kõ alappal indítanék alaposan ledöngölve. Erre jönne a C30-as beton, ami úgy néz ki, hogy 1 köbméterhez 480 kg cement, 0,9 köbméter sóder, és 215 liter víz jön. Ezt is minimum 15 cm-es vastagságban. Vasalásnak két réteg síkhálót, az alsó fele kábé 3 cm-re a beton aljától, a felsõ síkháló durván 4-5 cm-re a beton tetejétõl. És persze a betont is tömöríteni, de rendesen.
Név: Romi Dátum: 2011-08-03 16:47:47
Kocsibejárót szeretnék betonozni a kapun belül, egy 4,5X4,5 méteres részt. Milyen vastag betont készítsek, és hogyan vasaljam be, hogy egy teherautó is közlekedhessen rajta?
Név: Barnus Dátum: 2011-06-13 16:56:13
Szia Zoltán!

Elvileg a b225 alkalmas mindenre, ami nem tart terhet. Szerintem 10 cm vastagságban nem lesz rossz.

Még több cikk kategóriából