Egészséges lakás – Szellőztetés 3. rész

Az előző részekben megvizsgáltuk, miért fontos a szellőztetés, illetve milyen problémákat idézhet elő, ha nem szellőztetjük lakásunkat kielégítően. Azt is tudjuk már, hogy a mesterséges szellőztetés bizony sokkal jobb, mint a természetes, ablakon át történő légcsere. Most annak nézünk utána, milyen korszerű szellőztető rendszerek közül válogathat, aki ad egészségére. Arra is kitérünk, szerintünk melyik a ma kapható legjobb szellőztető rendszer.

Valószínűleg sokan találkoztak már olyan műanyag ablakkal, aminek az alján, vagy a tetején gyárilag kialakított szellőzőnyílás van. A panel program beindulása óta egyre gyakrabban találkozhatunk ilyennel. Ez ugyan önmagában nem szellőztető rendszer, de nem hagynám ki a felsorolásból, már csak azért sem, mert engem kifejezetten szórakoztat a dolog. Emberek, akiknek állítólag a nyílászárógyártás a szakterületük, egy az ablakon vágott réssel gondolják megoldani a szellőztetést. Az, hogy ilyesmit kitalálnak, még önmagában nem lenne gond, ha mélyen hallgatnának róla. De megpróbálják velünk is elhitetni, hogy ez megoldás.

Na jó, ne legyünk ennyire szőrös szívűek. Tény, hogy az új ablakok szinte teljesen légmentesen zárnak, így a nyílások résein nem jut be friss levegő, mint régen. Erre a problémára, valamint biztonságtechnikai okokból valóban nem árt az a kis szellőzőrés. Persze más kérdés, hogy energiatakarékossági szempontból (ami ugyebár a panelprogram lényege) megfelelő-e ez a megoldás. Arról a zajról nem is beszélve, ami a szellőzőrésből jön, mikor beindul az elszívó ventillátor. Ha tényleg megoldást keresünk a mesterséges szellőztetésre, máshol kell keresgélnünk.

Nagyon gyakori megoldás a ventillátoros szellőztetés. Ennek több fajtája is létezik. Kezdjük mindjárt az ablak ventillátorral. Szerintem ilyet is látott már mindenki; az ablak üvegén vágott kör alakú lyukban van elhelyezve egy ventilátor, ez biztosítja a légcserét. Nem is biztos, hogy sorolni kell a dolog hiányosságait, de azért vegyük számba. Mindjárt az első probléma, hogy ez a megoldás éktelenül ronda! Továbbá nincs vele megoldva az energiatakarékosság, hiszen nem csak a levegőt, de a hőmérsékletet is kicseréli. Ha olyan ablakunk van, amelyben az üvegrétegek közt valamilyen gáz biztosítja a hőszigetelést, akkor mondanom sem kell, hogy az üvegvagdosás nem valami bölcs lépés.

A ventillátoros szellőztetés esetében általában az első kifogások között szokás említeni, hegy rendkívül zajosak. Jó hírem van; ez ma már nem feltétlenül igaz. Az axiális ventillátorok ugyanis rendkívül csöndes üzeműek, legtöbbször a számítógépünk nagyobb zajt kelt. Ha már a ventillátornál tartunk, érdemes megemlíteni egy újabb megoldást: A fali szellőzők már valódi megoldást adhatnak annak, aki szeretne egészségesebb körülmények között lakni, de a pénztárcája nem engedi meg teljes rendszer kiépítését. A fali egységek már képesek némileg kompenzálni a hőveszteséget, azaz a kimenő levegő a hőjét át tudja adni a bejövőnek. Ez azonban még messze nem kielégítő. A fali szellőztető berendezéseknek van azonban olyan előnyük, amit az eddig felsoroltak nem tudtak. Történetesen, hogy teljesen automatizálható velük a helyiségek levegőjének cseréje. Általában ezek a rendszerek a levegő páratartalma alapján kapcsolnak be, illetve ki, valamint szintén előnyük, hogy képesek szűrni a bejövő levegőt, ezáltal kint tartva a kellemetlen port.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban vizsgáljuk meg a kategória abszolút győztesét! Ezt a rendszert leginkább a passzívházaknál szokták használni, de bárhová beépíthető. A szellőztető rendszer lényege, hogy alkalmazásával majdnem 100 %-osan kiküszöbölhető a hőveszteség. Ez a megoldás is ventillátorok segítségével juttatja a friss levegőt a lakásba, ám kissé átgondoltabb módon, mint a fentebb említettek. A levegő hosszú, mintegy 30-50 fm csövön keresztül érkezik a lakásba. Ezek a csövek körülbelül 2,5 méter mélyen helyezkednek el a föld alatt. Erre azért van szükség, mert a föld hője ebben a mélységben évszaktól függetlenül állandó, körülbelül 10-15 C˚. A bejövő levegő a hosszan kígyózó csövek miatt felveszi a föld hőjét, valamint egy hőcserélő berendezés gondoskodik arról, hogy a kifelé távozó levegő is átadja hőmérsékletét a befelé igyekvőnek. Ezáltal a lakásba érkező levegő körülbelül 5-10 %-kal lesz csak hűvösebb, mint az eltávozó. Tehát ha a lakás levegője 20 C˚, a bejövő levegő hőmérséklete körülbelül 18 C˚-os lesz. Ezt a rendszert a szellőztetésen kívül télen fűtésre (Illetve nem passzívházaknál a fűtés kiegészítésére), nyáron pedig akár hűtésre is használhatjuk.

A rendszer további előnye, hogy teljesen automatikusan működik, a legkorszerűbb berendezések a levegő szén-dioxid koncentrációját figyelve működnek. Természetesen a berendezés szűri is a bejövő levegőt, ezáltal mindig friss, egészséges levegőt szívhatunk, sokkal egészségesebb környezetben élhetünk, mint ha ablakon át szellőztetnénk.