Egészséges lakás – Szellőztetés - I. rész

Azt hihetnénk, a szellőztetésről nincs mit írni. Kinyitjuk az ablakot, néhány perc múlva becsukjuk és kész is vagyunk. Nos, a természetes szellőztetés – kár volna tagadni – valóban így működik. Ám az új évszázad új kihívásokat is hozott magával!

Egyre több időt töltünk a négy fal között. (Ugye jól sejtem, hogy most is a monitor előtt ül? Gondoltam!) Nem elég, hogy a szórakoztató elektronikai berendezések egyre bővülő termékskálájukkal az otthon ülésre csábítanak, de most már a meteorológusok is óva intenek attól, hogy nyáron 11 és 16 óra között a szabadban tartózkodjunk. Arról nem is beszélve, hogy legtöbben a munkaidejüket is zárt helyiségben töltik. De nem csak ülünk, fekszünk, henyélünk, dolgozunk a négy fal között, hanem mostmár ott is sportolunk! Ez a civilizációs ártalom mára olyan mértéket öltött, hogy legtöbben hétköznap annyit tartózkodnak a levegőn, amíg a parkolóban megtalálják az autót.

Ez a jelenség a 21. század hozománya, nem tudunk mit kezdeni vele. Mivel azonban sok embernek nincs módjában többet tartózkodni a szabad levegőn, ezért inkább azon gondolkozzunk, hogy tudnánk a friss levegőt becsalogatni a helyiségbe. Vizsgáljuk meg mindenekelőtt azt, miért van szüksége a szervezetünknek arra, hogy friss levegőhöz jusson.

Egy emberi szervezetnek óránként 30 m³ friss levegőre van szüksége ahhoz, hogy egészséges maradjon. (Maga az ember körülbelül csak 3-5 m³ levegőt használ el ezidő alatt.) Ennek a mennyiségnek az elhasználása során körülbelül 20-60 liter széndioxidot termel. Már önmagában ez is elég ok lenne a gyakori szellőztetésre, de itt még nincs vége. A földből, valamint az építőanyagokból folyamatosan radongáz párolog, ami a szoba levegőjében felhalmozódik. Ez a gáz radioaktív, azaz rákkeltő. Egyre inkább úgy érzi, hogy ablakot kéne nyitni? Hát ha még meghallja a következőt: Az ember folyamatosan „vedlik”, a bőrünket körülbelül fél év alatt lecseréljük, és az így lehámlott, szabad szemmel nem, vagy alig látható bőrlemezkékkel etetjük állandó lakótársainkat, a poratkákat. Cserébe az atkák ellátnak minket az ürülékükkel, amit a lebegő porral együtt beszívunk. Gyakran ez az oka a porallergiának. Na jó, nyisson ablakot, megvárom.

A fentiek mellett a túl párás, vagy éppen száraz levegő kiegyenlítése szempontjából is lényeges a szellőztetés. Mostmár tudjuk, miért fontos, csak azt nem, hogyan tegyük. A 21. század ugyanis újabb kihívások elé állít. A ma kapható korszerű nyílászárók – az energiatudatosság jegyében – szinte teljesen légmentesen zárnak. Így a régi nyílászárókkal szemben nem engedik ki az elhasznált-, illetve be a friss levegőt. Ez nagymértékben befolyásolja lakásunk levegőjének minőségét, főleg ha figyelembe vesszük, hogy szellőztetési szokásaink mit sem változtak az elmúlt évtizedek során.

Az energiatudatos szemléletmód tovább ront a helyzeten. Nem arról van szó, hogy ez a szemlélet rossz, hiszen az építés.hu csapata is elkötelezettje a környezet- és energiatudatos látásmódnak. A helyzet azonban az, hogy a nehezen előállított, drága hőenergiát nem szívesen engedi ki az ember az ablakon. Nyáron nagyon élvezzük, mikor a kinti forróságból beléphetünk otthonunk megnyugtató hűvös levegőjébe. A klímaberendezés zúgását hallgatva azonban nem tudunk szabadulni a gondolattól, mennyibe is fog kerülni a családi költségvetésnek ez a „luxus”. A fűtési szezon megkezdésekor szintén számolgatásba kezdünk, mekkora összeget kell idén gázra, szénre, vagy fára költenünk. Nem csoda hát, ha inkább mellőzzük a szellőztetést. Ki akarja a drága pénzen megvett komfortot az ablakon át kiengedni a szabadba? Ez a gondolkodás általában félmegoldásokhoz vezet: sem a szellőztetés, sem a hűtés-fűtés nem lesz kielégítő.

Az új általános szemléletek az új építési anyagokkal párosulva bizony új kihívásokat szültek. Le kell vonnunk azt a következtetést, hogy a természetes, ablakon át történő szellőztetés – bármennyire is belénk rögződött az elmúlt évek során – már nem állja meg a helyét dinamikusan változó világunkban. Új, energiatakarékossági és egészségi szempontokból hatékonyabb megoldást kell keresnünk. Azaz dehogy kell keresni, hiszen ma már mindenki számára hozzáférhető közelségben van.

Az „egészséges lakás” következő cikkében ezekről a lehetőségekről fogunk beszélni. Nem csak összehasonlítjuk a különböző módszereket, de azt is alaposan megvizsgáljuk, érdemes-e egyáltalán pénzt költeni mesterséges szellőztető berendezésekre, illetve milyen hatékonysággal bírnak egymáshoz, valamint a természetes szellőztetéshez képest. Addig is, ha Ön inkább az ablakon át történő szellőztetést részesíti előnyben, olvassa el keretes írásunkat, ahol hasznos tanácsokkal látjuk el azt illetően, hogy juthat friss levegőhöz a lehető legkevesebb energiaveszteséggel.