Kategória: Egészséges lakás , Egészséges lakás
Utolsó módosítás: 2008-06-23
Hozzászólások: 1db

Egészséges lakás – Szellõztetés - I. rész

Azt hihetnénk, a szellõztetésrõl nincs mit írni. Kinyitjuk az ablakot, néhány perc múlva becsukjuk és kész is vagyunk. Nos, a természetes szellõztetés – kár volna tagadni – valóban így mûködik. Ám az új évszázad új kihívásokat is hozott magával!

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Egyre több idõt töltünk a négy fal között. (Ugye jól sejtem, hogy most is a monitor elõtt ül? Gondoltam!) Nem elég, hogy a szórakoztató elektronikai berendezések egyre bõvülõ termékskálájukkal az otthon ülésre csábítanak, de most már a meteorológusok is óva intenek attól, hogy nyáron 11 és 16 óra között a szabadban tartózkodjunk. Arról nem is beszélve, hogy legtöbben a munkaidejüket is zárt helyiségben töltik. De nem csak ülünk, fekszünk, henyélünk, dolgozunk a négy fal között, hanem mostmár ott is sportolunk! Ez a civilizációs ártalom mára olyan mértéket öltött, hogy legtöbben hétköznap annyit tartózkodnak a levegõn, amíg a parkolóban megtalálják az autót.

Ez a jelenség a 21. század hozománya, nem tudunk mit kezdeni vele. Mivel azonban sok embernek nincs módjában többet tartózkodni a szabad levegõn, ezért inkább azon gondolkozzunk, hogy tudnánk a friss levegõt becsalogatni a helyiségbe. Vizsgáljuk meg mindenekelõtt azt, miért van szüksége a szervezetünknek arra, hogy friss levegõhöz jusson.

Poratka_copy.jpgEgy emberi szervezetnek óránként 30 m³ friss levegõre van szüksége ahhoz, hogy egészséges maradjon. (Maga az ember körülbelül csak 3-5 m³ levegõt használ el ezidõ alatt.) Ennek a mennyiségnek az elhasználása során körülbelül 20-60 liter széndioxidot termel. Már önmagában ez is elég ok lenne a gyakori szellõztetésre, de itt még nincs vége. A földbõl, valamint az építõanyagokból folyamatosan radongáz párolog, ami a szoba levegõjében felhalmozódik. Ez a gáz radioaktív, azaz rákkeltõ. Egyre inkább úgy érzi, hogy ablakot kéne nyitni? Hát ha még meghallja a következõt: Az ember folyamatosan „vedlik”, a bõrünket körülbelül fél év alatt lecseréljük, és az így lehámlott, szabad szemmel nem, vagy alig látható bõrlemezkékkel etetjük állandó lakótársainkat, a poratkákat. Cserébe az atkák ellátnak minket az ürülékükkel, amit a lebegõ porral együtt beszívunk. Gyakran ez az oka a porallergiának. Na jó, nyisson ablakot, megvárom.

A fentiek mellett a túl párás, vagy éppen száraz levegõ kiegyenlítése szempontjából is lényeges a szellõztetés. Mostmár tudjuk, miért fontos, csak azt nem, hogyan tegyük. A 21. század ugyanis újabb kihívások elé állít. A ma kapható korszerû nyílászárók – az energiatudatosság jegyében – szinte teljesen légmentesen zárnak. Így a régi nyílászárókkal szemben nem engedik ki az elhasznált-, illetve be a friss levegõt. Ez nagymértékben befolyásolja lakásunk levegõjének minõségét, fõleg ha figyelembe vesszük, hogy szellõztetési szokásaink mit sem változtak az elmúlt évtizedek során.

Az energiatudatos szemléletmód tovább ront a helyzeten. Nem arról van szó, hogy ez a szemlélet rossz, hiszen az építés.hu csapata is elkötelezettje a környezet- és energiatudatos látásmódnak. A helyzet azonban az, hogy a nehezen elõállított, drága hõenergiát nem szívesen engedi ki az ember az ablakon. Nyáron nagyon élvezzük, mikor a kinti forróságból beléphetünk otthonunk megnyugtató hûvös levegõjébe. A klímaberendezés zúgását hallgatva azonban nem tudunk szabadulni a gondolattól, mennyibe is fog kerülni a családi költségvetésnek ez a „luxus”. A fûtési szezon megkezdésekor szintén számolgatásba kezdünk, mekkora összeget kell idén gázra, szénre, vagy fára költenünk. Nem csoda hát, ha inkább mellõzzük a szellõztetést. Ki akarja a drága pénzen megvett komfortot az ablakon át kiengedni a szabadba? Ez a gondolkodás általában félmegoldásokhoz vezet: sem a szellõztetés, sem a hûtés-fûtés nem lesz kielégítõ.

ablakok01.jpg

Az új általános szemléletek az új építési anyagokkal párosulva bizony új kihívásokat szültek. Le kell vonnunk azt a következtetést, hogy a természetes, ablakon át történõ szellõztetés – bármennyire is belénk rögzõdött az elmúlt évek során – már nem állja meg a helyét dinamikusan változó világunkban. Új, energiatakarékossági és egészségi szempontokból hatékonyabb megoldást kell keresnünk. Azaz dehogy kell keresni, hiszen ma már mindenki számára hozzáférhetõ közelségben van.

Az „egészséges lakás” következõ cikkében ezekrõl a lehetõségekrõl fogunk beszélni. Nem csak összehasonlítjuk a különbözõ módszereket, de azt is alaposan megvizsgáljuk, érdemes-e egyáltalán pénzt költeni mesterséges szellõztetõ berendezésekre, illetve milyen hatékonysággal bírnak egymáshoz, valamint a természetes szellõztetéshez képest. Addig is, ha Ön inkább az ablakon át történõ szellõztetést részesíti elõnyben, olvassa el keretes írásunkat, ahol hasznos tanácsokkal látjuk el azt illetõen, hogy juthat friss levegõhöz a lehetõ legkevesebb energiaveszteséggel.

Ha a természetes szellõztetést választja, figyeljen oda az alábbiakra:

  • Röviden szellõztessen!

Ne hagyja az ablakokat résnyire nyitva hosszú idõn keresztül. Nem csak a szellõztetés fog így kívánnivalót hagyni maga után, de a hõenergia is ellenõrizetlenül fog távozni a szabadba. Ha szellõztet, tekerje le a fûtést, és tárja szélesre az ablakokat 4-5 percre. A levegõ teljesen kicserélõdik, és a hõenergiából is kevesebbet pazarolt.

  • Reggel szellõztessen!

Lehetõleg a reggeli órákban eszközöljön egy hosszabb szellõztetést, ami évszaktól és a helyiség nagyságától függõen 10-30 perc is lehet. A fûtést csak ezután tekerje fel!

  • Fürdés után szellõztetés.

Nagyobb páraképzõdés után azonnal szellõztessen. A pára lecsapódása ugyanis penész kialakulásához vezethet, ami árt az egészségnek.

  • Többszöri rövid szellõztetés.

A nap folyamán 3-5 alkalommal szellõztesse át teljesen a helyiségeket!


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából