Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2008-02-10
Hozzászólások: 1db

Egy szakértõ a hõhidakról 1.rész

Hiába jó a kitöltõfalazat hõszigetelése, ha a koszorú vasbetonból készül. Az épületfizika meghatározása szerint hõhidaknak az épület határoló szerkezetek azon részeit nevezik, melyeken többdimenziós hõáram alakul ki. Mi is az a hõáram, és mitõl lesz többdimenziós?

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Képzeletbeli homogén, sík, végtelen falban, amely különbözõ hõmérsékletû tereket választ el, egydimenziós hõáramok alakulnak ki. Ez azt jelenti, hogy a hõ a fal síkjára merõlegesen halad a meleg oldalról a hideg felé. Ha a falba olyan anyagot építünk be, amelynek hõvezetési tulajdonsága jelentõsen különbözik a falat alkotó anyagtól, úgy – amennyiben a falat végtelen kiterjedésûnek tekintjük – kétdimenziós, síkbeli lesz. A valóságban természetesen az épülethatároló falak végesek, ezért a hõáramok térbeliek lesznek. Ezt a hõhidat nevezzük anyagváltásból adódó hõhídnak.

 

Épületeinknek nemcsak falai, hanem sarkai is vannak. Ezeken a helyeken – a falvastagságból adódóan – a belsõ és a külsõ felület nagysága nem egyezik meg. A leggyakrabban elõforduló pozitív sarkoknál a meleg felületek lényegesen kisebbek, mint a hideg, külsõ felületek. Ezek a helyek a geometriai hõhidak.

 

A határolószerkezetet alkotó anyagok nem azonosak minden ponton, és a különbözõ fajtájú anyagok más-más hõvezetési tényezõvel rendelkeznek; így a szerkezet az adott keresztmetszeti vonal mentén más hõátbocsátási tényezõvel fog rendelkezni, mint máshol. Ezek a helyek az anyagváltásból adódó hõhidak.

 

A hétköznapi szóhasználatban azért nem vagyunk ennyire precízek: hõhídnak nevezzük az épülethatároló szerkezet azon részeit, ahol jelentõs többletenergia tud távozni, illetve ennek következményeként a belsõ oldalon a határolószerkezet felülete számottevõen hidegebb, mint más pontokon.

 

Némi egyszerûsítést hordoz magában a „hõhídmentes szerkezet” is (mert hõhídmentes szerkezet valójában nem létezik). A kritikus helyeken mindig kialakul a többdimenziós hõáram; más kérdés, hogy ezek káros hatását körültekintõ tervezéssel és kivitelezéssel csökkenteni lehet olyan mértékûre, hogy az sem az energiaveszteségben, sem a felületi hõmérséklet csökkenésben ne legyen olyan mértékû, hogy azzal gondot okozzon.

 

 

Geometriai hõhidak

 

A geometriai hõhidak homogén falszerkezeteknél is jelentkeznek. Az épület sarkainál, az ablakkávák mentén, a külsõ határolófalak és a válaszfalak csatlakozásánál egyaránt hõhíd tud kialakulni. Balkonok, loggiák, erkélylemezek különösen erõs hõhídként jelentkezhetnek. És elvileg hõhíd tulajdonképpen a negatív falsarok is, hiszen itt ugyanúgy többdimenziós hõáram alakul ki, mint a pozitív sarkoknál, csak itt – mivel a hûlõ felület kisebb, mint a fûtött – nem lesz többletenergia-veszteség. Ha figyelembe vesszük, hogy a hõhidak többnyire a falvastagságnál kétszer szélesebb sávban fejtik ki hatásukat, és a jelenlegi gyakorlat a 35 45 cm vastag fal, úgy könnyen belátható, hogy nincs olyan felülete a homlokzatnak, amelyen ne érvényesülne a geometriai hõhíd hatása. Ennek az a következménye, hogy sem az épület energiafogyasztása, sem pedig a falfelület belsõ felületi hõmérséklete nem fogja elérni a tervezett szintet.

 

 

Kvázihomogén szerkezetek

 

A falazott szerkezetek nagy léptékben tekintve homogénnek minõsíthetõk – közelebbrõl nézve azonban látható, hogy ez nem fedi a valóságot. A falazóhabarcsok – különösen a nagyobb szilárdságúak – hõvezetési tényezõje jelentõsen rosszabb, mint a tégláé. (Például egy hõszigetelõ falazóhabarcs hõvezetési tényezõje 0,172 W/ mK, a nem hõszigetelõ falazóhabarcsé 0,8 W/mK!) A téglákra külön hõvezetési tényezõt nem adnak meg, de a 38 NF téglából készült falazatra 0,169 W/mK, vagyis jobb, mint a hõszigetelõ habarcsé. Ebbõl egyszerûen következik, hogy maga a tégla hõvezetési tényezõje jobb, mint a habarcsé. Ez pedig hõhidas szerkezetet eredményez, vagy is a habarcs hõhidat képez a falban. (Infravörös fényképezéssel ez látható is.) További problémát okoz a hibás, törött elemek beépítése. A gyártói elõírások ugyan nem javasolják ezek beépítését, a kivitelezõi gyakorlatban azonban – elég gyakran – mégis bekerülnek a falba. Ilyenkor a törött elemek körüli hézagot habarccsal töltik ki, ami nem hõszigetelõ habarcs alkalmazásával lokálisan nagy hõhidat képez. A túlságosan képlékeny habarcs befolyhat a téglák üregrendszerébe, és a habarcsdugók további rejtett hõhidakat képezhetnek, melyek akár 10-20 százalékkal is ronthatják a fal hõszigetelõ képességét!

 

A következõ részben szót ejtünk az inhomogén szerkezetekrõl, és természetesen fényt derítünk a probléma megoldására is! A cikk második része 2008. 09.29.-én jelenik meg itt, az építés.hu honlapon.

 

 

 

 

Austrotherm Kft.

9028 Gyõr, Fehérvári u. 75.

 

Telefon:            06-96/515-114

Fax:                 06-96/515-120

 

Web:                www.austrotherm.hu

E-mail:             austrotherm@austrotherm.hu

Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.
Név: kõmûves Dátum: 2008-09-24 16:00:32
Sziasztok. Elolvastam ezt a cikket, meg egy régebbi hõhidas cikketeket is, és csak annyit mondhatok, hogy végre van olyan oldal, ahol minent egy helyen el lehet olvasni. Nincs mellébeszélés, tényleg csak azok a cuccok vannak itt, amik érdekelhetik a magamfajta olvasókat. Gratulálok az oldalhoz, nagyon klassz!

Még több cikk kategóriából