Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2008-02-06
Hozzászólások: 0db

Egy szakértõ a hõhidakról 2. rész

A hazánkat is szerencsésen meghódító hõszigetelési láz óta egyre gyakrabban halljuk a „hõhíd” kifejezést. Akit egy kicsit érdekel a téma, annak számos lehetõsége van utánanézni a szó jelentésének, vagy jobban beleásni magát a témába. Ám ha egy igazi szakértõ beszél róla, azt mindenképp érdemes elolvasni. A téma második részében az inhomogén szerkezetekrõl tudhatunk meg néhány információt, illetve végre a megoldással is találkozhatunk.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Inhomogén szerkezetek

 

• Pontszerû hõhidak

Pontszerû hõhidak többnyire a hõszigetelõ anyag rögzítésekor lépnek föl. A kis keresztmetszetû hõhidakra általában nem fordítanak kellõ figyelmet, noha ezek hatása is jelentõs lehet, ha a két anyag hõvezetési tényezõje között nagy a különbség. A szerkezet hõátbocsátási tényezõje a két anyag térfogatának, hõvezetési tényezõjének ismeretében számolható. Például egy 5 cm vastag hõszigetelõ anyag hõvezetési tényezõje akár 40 százalékkal is rosszabb lehet, ha a szigetelõanyagot négyzetméterenként két betonvas szúrja át (Épületfizika kézikönyv, szerk.: dr. Fekete Iván, Mûszaki Könyvkiadó, 1985).

 

• Vastag hõhidak

A nem pontszerû, nagyobb felületre kiterjedõ hõhidak elsõsorban a szilikátbázisú szerkezetekre jellemzõek. A pillérvázas, kitöltõfalazatú vagy szendvicspaneles épületek falazataiban gyakran kerülnek egymás mellé jelentõsen különbözõ hõvezetési tényezõjû anyagok (például 38 NF tégla és vasbeton). E szerkezetek legkisebb belsõ felületi hõmérséklete gyakran alacsonyabb lesz, mint ha a hõhíd tengelyében felvett metszet szerinti rétegrendû, nagy kiterjedésû falazatot számolnánk. A pillér környezetében ugyanis a hõszigetelés „hûti” a hõhíd oldalsó felületeit; és minél jobb a hõszigetelés, annál jobban hûl a belsõ felület. Minél nagyobb a két anyag hõvezetési tényezõje közötti különbség, annál érzékenyebb a szerkezet a hõhídra. A fenti példában a két anyag hõvezetési tényezõje több nagyságrenddel különbözik (falazat: 0,17 W/mK, vasbeton: 1,55 W/mK). Éppen ezért nem megoldás az a – sajnos – nem ritkán tapasztalható hazai gyakorlat, hogy a kétféle felületet egyaránt vékony, 3-4 cm-es hõszigeteléssel takarják. A belsõ felületi hõmérséklet minimuma ugyan megemelkedik, de a többletenergia-veszteség továbbra is elérheti akár a 70 százalékot is (Várfalvi János: Gondolatok az energiatakarékos épületszerkezetekrõl)!

 

Kevésbé érzékeny a hõhídra, vagyis remélhetõleg kisebb problémát okoz, ha B30-as falazatban (λ=0,64 W/mK) van a fenti vasbeton koszorú, ugyanis ilyenkor a két hõvezetési tényezõ egy nagyságrenden belül van. (A 70-es években épült házak éppen ezért hõhidasság szempontjából kevésbé problematikusak, mint az új, korszerû falazóanyagból épült falak.)

 

 

Megoldás

 

A geometriai hõhidakat nem lehet elkerülni: az épületeknek kell, hogy sarkai legyenek. Hatásuk azonban csökkenthetõ, ha viszonylag vékonyabb falszerkezetet alkalmazunk, mert így kicsi a különbség a belsõ és a külsõ felület nagysága között. Hõhíd szempontjából jobbak azok a szerkezetek is, melyek a szükséges minimumnál jobb hõszigetelõ tulajdonsággal rendelkeznek, hiszen a belsõ felületi hõmérséklet nem lesz olyan alacsony. Ügyelni kell arra, hogy lehetõleg a geometriai és az anyagváltásból adódó hõhidak ne essenek egybe (pillér a sarkon, sarokablak stb.)!

 

Az igazi feladat viszont az anyagváltás miatt kialakuló hõhidak kiküszöbölése. Amennyiben mindenképpen kétféle anyagot (például 38 NF tégla és vasbeton pillérváz) kell alkalmazni, úgy a rosszabb hõszigetelõ képességû anyagot megfelelõ vastagságú szigetelõanyaggal kell burkolni – annál vastagabbal, minél jobb a téglafal hõszigetelõ képessége. B30-as falazatnál 1 cm vastag Expert lemez is elegendõ, de a korszerû téglákra akár a 8-10 cm sem túlzás, ami azonban már jelentõs vastagság. Ahhoz, hogy a hõszigetelést el lehessen helyezni, a falazóblokkokat úgy kell elhelyezni, hogy a külsõ síkjuk a pillérek külsõ síkjához képest a szükséges mértékben kijjebb helyezkedjen el. Ráadásul, mivel a hõáramok a szigetelõanyagot meg tudják kerülni, a hõszigetelést a falvastagság kétszeresének mértékében (50-80 cm) mindkét irányban túl kellene nyújtani. Ezeket a lépéseket pedig nemcsak a pilléreknél, hanem a födémeknél, áthidalóknál is el kell végezni.

 

Látható, hogy a jó hõszigetelõ képességû falazóanyagokból létesített kitöltõfalazatok hõtechnikailag pontos kivitelezése nem egyszerû. Lényegesen egyszerûbb, ha a két anyag (kitöltõfalazat és vasbeton váz) hõvezetési tényezõje között nincs olyan nagy különbség, és az egész homlokzat 12 cm vastag AT-H80 hõszigetelést kap. Ezzel a hõhidak gyakorlatilag eltüntethetõk.

 

 

 

Austrotherm Kft.

9028 Gyõr, Fehérvári u. 75.

 

Telefon:            06-96/515-114

Fax:                 06-96/515-120

 

Web:                www.austrotherm.hu

E-mail:             austrotherm@austrotherm.hu

Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából