Kategória: Építõipari hírek
Utolsó módosítás: 2009-05-10
Hozzászólások: 0db

Egyre energiatudatosabbak a magyar családok

Az ingatlanjaikat az elmúlt 3 évben nem szigetelõ tulajdonosok 46%-a a következõ 5 éven belül tervezi otthonát szigeteléssel energia-hatékonyabbá tenni – derül ki Knauf Insulation és az Energia Klub felmérésébõl.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

A több, mint 500 család megkérdezésével elkészült kutatásból kiderül, hogy az új, téglaépítésû lakások 72%-a, a felújított téglaépítésû lakások 68%-a, a panellakások 57%-a, az újépítésû családi- és ikerházak 53%-a, a felújított családi- és ikerházaknak pedig 52%-a nem szigetelt, vagyis pazarolja a télen fûtésre, nyáron pedig hûtésre felhasznált energiát. Az otthonaikat szigetelni tervezõ ingatlantulajdonosok 63%-a homlokzat, 43%-a tetõ, 19%-a padló utólagos szigetelésével, 14%-a pedig a nyílászárók cseréjével tervezi csökkenteni a családi kassza forintjainak „elpárolgását”. Az otthonok energiahatékonysági fejlesztése során az ingatlantulajdonosok elsõsorban a szigetelõanyag minõségét (81%) és árát (55%) tartják szem elõtt, de egyre többen (48%) vannak azok, akik környezet-, illetve természetbarát szigetelõanyagot választanak. Az energiahatékonyság gazdasági ösztönzõjeként már több EU tagállam is adókedvezmények bevezetése mellett döntött, amely hozzájárulhat nemcsak az építõipari foglalkoztatás bõvüléséhez, de a klímavédelmi célkitûzések eléréséhez is hozzájárulhat.

 

A magyar háztartások energia felhasználásának mintegy 50-70%-át a fûtés teszi ki. A folyamatosan növekvõ energiaárak és a csökkenõ ártámogatások mellett egyre többen ismerik fel az épületek energiahatékonyságának fontosságát és fektetnek a legnagyobb megtérülést eredményezõ és legegyszerûbb energiahatékonysági fejlesztésbe: az épületek homlokzat és tetõ szigetelésébe, a nyílászárók cseréjébe, valamint energiahatékony háztartási eszközök vásárlásába.

 A Knauf Insulation és az Energia Klub felmérésben megkérdezettek 49%-ának otthona 1980 elõtt, 31%-ának ingatlana pedig 1980 és 1995 között, azaz jellemzõen hagyományos technológiával épült, ezért nem vagy csak részben szigetelt. Ezen házak átlagos energiaigénye pedig kb. 180–250 kWh/m2/év, amely érték korszerû és innovatív szigeteléssel 2/3-ára lenne csökkenthetõ, ezzel pedig évente akár 60-70%-os energia-megtakarítást érhetnének el az ingatlantulajdonosok.

 

„Luxus a válságban, hogy az Európai Unió átlagához viszonyítva, a Közép-kelet európai, így köztük a magyar épületek is, egy négyzetméterre vetítve 25%-kal több energiát használnak fel azért, mert egyáltalán nincsenek vagy nincsenek megfelelõen szigetelve” - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezetõ igazgatója. „Az innovatív és környezetbarát szigetelõanyagokba történõ befektetés átlagosan 25% megtérülést eredményez évente. Ez azt jelenti, hogy a szigetelés ára 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több, mint 7 forint hasznot hoz az ingatlan tulajdonosok számára.” – tette hozzá az igazgató.

 

A Knauf Insulation és az Energia Klub felmérése szerint - köszönhetõen az Energia Klub utóbbi két évben, a Lakcímke Kampány keretében végzett felvilágosító munkájának is – egyre többen fejlesztik, szigetelik ingatlanjaikat.

 

Az elmúlt 3 évben az otthonaikat szigetelõ ingatlantulajdonosok 70%-a a homlokzatot, 48%-a a padlást és a tetõszerkezetet, további 24%-uk pedig a padlót szigetelte. A szigeteléssel megvalósított energiahatékonysági beruházásokhoz az ingatlantulajdonosok 75%-a EPS-t (polisztirol), 54%-uk üveggyapotot, 49%-uk közetgyapotot, 42%-uk XPS-t (zártcellás polisztirol), 37%-uk pedig fagyapot szigetelõanyagot használt.

 

„Az ingatlanok szigetelésének nemcsak a családok megtakarításai, de a klímavédelem szempontjából is kiemelt jelentõsége van” – mondja Király Zsuzsanna, az Energia Klub Lakcímke kampányának projektvezetõje. „Az Európai Unió tavaly márciusi döntése szerint az energiahatékonyságnak lényeges szerepet kell játszania az EU klíma- és energiapolitikájában. A 2020-ig az EU összes energiafelhasználását 20 százalékkal kell csökkenteni (a 2020-ra elõrejelzett szinthez képest) – tette hozzá a szakember.

 

Az energiahatékonyság gazdasági ösztönzõjeként már több EU tagállam is adókedvezmények bevezetése mellett döntött. Litvánia például a felére csökkentette az adót a lakóépületek felújításával, szigetelésével kapcsolatos szolgáltatások esetén. Hollandiában az energiahatékony berendezések és környezetbarát energia vásárlásakor illetve elõállításakor, Olaszországban pedig az energiahatékony háztartási gépek vásárlásakor jár adókedvezmény. A széndioxid kvóta eladásából, Magyarország 20 milliárd forintos bevételre tesz szert, amit az Unió elõírásai szerint energiahatékonysági törekvések támogatására kell fordítania az államnak, amely pedig hozzájárulhat a foglalkoztatás bõvüléséhez az építõiparban.

Knauf Insulation Kft.Energiaklub

 


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából