Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2010-05-02
Hozzászólások: 0db

Épületenergetikai szabályozás – hogyan tovább?

Az épületenergetika szabályozása az elmúlt években jelentõs változásokon ment keresztül. Az elsõ lépés az Európai Parlament és Tanács 2002. december 16-án kiadott, az épületek energiateljesítményérõl szóló 2002/91/EK irányelve volt. Ez kimondja, hogy többek között az energiaellátás biztonsága és a környezetvédelem érdekében az épületek energiahatékonyságát fokozni kell.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Ennek érdekében minden ország mára megalkotta a saját szabályozását, mely tartalmazza az épületek energetikai jellemzõi meghatározásának módszerét (nálunk ez a 7/2006 TNM rendelet), illetve a tanúsítás módját (176/2008. kormányrendelet).

 

Az elõbbi jogszabály tartalmazza azt a háromszintû követelményrendszert, amelynek egy új épületnek meg kell felelnie. Egyrészt maximálja a határoló- és nyílászáró szerkezetek hõátbocsátási tényezõjét, másrészt az épületnek a fajlagos hõveszteség-tényezõre vonatkozó követelményt is ki kell elégítenie, harmadrészt az összesített energetikai jellemzõ sem haladhat meg egy felsõ értéket. A rendelet meghatározza a számítási módszereket is, de nem beszél az épületek energetikai besorolásáról, hiszen ez már a 176/2008. (VI. 30.) számú kormányrendelet feladata, akárcsak a tanúsítás menetének a leírása is.

 

2009-re létrejöttek tehát a nemzeti szabályozások. Magyarországon sok vita volt a határoló szerkezetek hõátbocsátási tényezõjérõl, az épületszigeteléssel foglalkozók úgy vélték, hogy nagyon laza szabályozás született. Ha megnézzük, hogy a környezõ országokban milyen értékeket fogadtak el, talán igazat adhatunk nekik.

 

Egyértelmûen látható, hogy melyik az az adat, ami nincs összhangban a környezõ országok elõírásaival vagy javaslataival. Szerencsére, ezek a számok nem örök életre szólnak. A brüsszeli bizottság máris továbblépne, és elkezdte a 2002/91/EK direktíva átdolgozását. Az új irányelv-tervezetben elõször is leszögezik: a jelenlegi célkitûzéseken és elveken nem kívánnak változtatni, és a konkrét követelményeknek és a végrehajtás módozatainak meghatározása továbbra is az egyes tagállamok feladata marad. Viszont azt is megállapítja, hogy az egyes országok követelményei jelentõsen elmaradnak az elérni kívánthoz képest. Megállapítja, hogy „Az épületek energiateljesítményérõl szóló irányelv az eddigiekben elsõsorban azzal az elõnnyel járt, hogy az épületek energiahatékonyságának kérdését a politikai napirendek részévé tette, integrálta az építõipari kódexekbe, továbbá felhívta erre a polgárok figyelmét.”, vagyis a lényegi energiamegtakarítást inkább csak a most tervezett változtatásoktól várja. Számszerûsítve: az EU a végsõ energiafogyasztásának 5-6%-os mértékû csökkentését, és a teljes CO2-kibocsátásának 4-5%-os mértékû csökkentését várja 2020-ra. Ez 280 000–450 000 potenciális új munkahelyet jelent 2020-ig, fõleg az építõipari ágazatban.

 

Az irányelvet a fentiek érdekében úgy módosítják, hogy az épületek energiateljesítményére vonatkozóan a tagállamok által meghatározott minimumkövetelményeket fokozatosan kiigazítsák a költségoptimalizált szinteknek megfelelõen.

 

Rendelkeznek arról, hogy amennyiben az épület hasznos alapterületébõl több mint 250 m2-t állami hatóság használ, 2010. december 31-ig tanúsítványt kell kibocsátani az épület energiateljesítményérõl. Eddig a dátumig minden tagállamnak az új, vagy módosított rendelkezéseket is át kell ültetni a saját joganyagába; a teljes körû végrehajtásának határideje 2012. január 31.

 

Nincs tehát messze. Ahhoz, hogy a fokozódó követelmények ne érjék sokkhatásként a szakmát, szükséges lenne már 2009-ben összhangba hozni a szabályozásunkat a környezõ országok elõírásaival. Elsõsorban a falazatok U-értékét kellene a jelenlegi 0,45 W/m2K-rõl 0,3-ra csökkenteni, ezzel elérnénk a Csehországi ajánlott értékeket, és kicsivel jobb lenne, mint a jelenlegi szlovákiai követelményszint. Érdemes lenne a födémek 0,25-ös értékét is 0,2-re javítani. Ezzel automatikusan javul majd az épület fajlagos hõveszteség-tényezõje és összesített energetikai jellemzõje, így ezeket az értékeket nem feltétlenül szükséges szigorítani, de érdemes.

 

Austrotherm Kft.

9028 Gyõr, Fehérvári u. 75.

 

Telefon:            06-96/515-114

Fax:                 06-96/515-120

 

Web:                www.austrotherm.hu

E-mail:             austrotherm@austrotherm.hu

Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából