Érdemes foglalkozni az esővíz hasznosításával?
Tudta, hogy a napi vízszükségletünknek mindössze 2 %-át fordítjuk ivásra, valamint főzésre? Tudta, hogy a vízfelhasználásunk több mint 50%-át meg tudnánk oldani ivóvíz nélkül? Tudta, hogy a WC öblítésére majdnem ugyanannyi vizet használunk, mint fürdésre? Nem tudta?! Gondoltam!
Néhány évvel ezelőtt még szabályosan körberöhögték azt, aki az esővíz hasznosításán törte a fejét. Mára sokat változott a helyzet, bár be kell vallanunk, hogy azért most is összesúgnak a „csodabogár” háta mögött a szomszédok, ha kiderül, hogy ilyesmiben „mesterkedik”. Ezért hát az esővízzel foglalkozó cikksorozatunk első részében nem titkolt szándékunk, hogy meggyőzzük Önt, kedves olvasó: Az esővíz jó!
Nézzünk is meg mindjárt egy táblázatot arról, hogy néz ki egy átlagos család napi vízfelhasználása:
Látja, mennyi vizet használunk átlagosan a WC öblítésére? Bizony, majdnem annyit, mint tisztálkodásra. Le kell szögeznünk, hogy nem mindent tudunk esővízzel megoldani, vannak bizonyos dolgok, amelyekhez elengedhetetlen az ellenőrzött tisztaságú vezetékes víz. Ezeket a táblázatban piros színnel jelöltük. Jól látható tehát, hogy a WC öblítésére, mosásra, takarításra, valamint öntözésre tökéletesen megfelel a házilag tisztított esővíz. Ez bizony több, mint a fele a teljes vízszükségletünknek! Fordítsuk le magyarra: Feleakkora vízdíj!
Téved, aki azt hiszi, hogy az esővíz hasznosításának ez az egyetlen előnye. Lássuk, milyen pozitívumokkal bír még:
1. Környezetvédelem
Mindannyian tudjuk, hogy a föld édesvíz készlete fogyóban van. A folyamatosan megújuló esővíz használatával közvetlenül hozzájárulunk az édesvíz készletek megőrzéséhez. A folyókból, valamint más felszíni vizekből nyert víz ihatóvá tétele egyre komolyabb kihívások elé állítja a szolgáltatókat, ami természetesen folyamatos költségtöbblettel jár. Ezt a többletet a fogyasztó fizeti meg. Arról nem is beszélve, hogy sokszor a kinyerés helyétől igen nagy távolságokba kell eljuttatni az iható vizet, ami – a szivattyúzás és a megfelelő nyomás szinten tartása miatt – rengeteg villamos energiát emészt fel. Végül pedig: Ha a vezetékes víz egy részét esővízzel helyettesítjük, akkor nem keletkezik annyi szennyvíz. Egy városban, ahol elegen használnak esővizet, a kisebb kapacitású csatornahálózatot jó ideig nem kell bővíteni, így a csatornadíjak emelése sem szükséges, azaz ismét a zsebünkben marad a pénz.
2. Lágyvíz
A vezetékes vizet használó háztartási gépek belsejében vízkövesedés figyelhető meg. Minél keményebb a víz, annál gyorsabban alakul ki a vízkő, ami hosszú távon a készülék meghibásodásához is vezethet. Az esővíz azonban lágy, azaz a vízkő kialakulásának esélye egy esővizet használó berendezésnél pontosan egyenlő a nullával. A lágyvízhez kevesebb mosószert kell adni ugyanolyan mosóhatás eléréséhez, ugyanis nem tartalmaz olyan vegyületeket, amelyek megkötik a mosószer molekuláit. Természetesen egy esővízzel működtetett mosógépbe a vízlágyító adalék is teljesen felesleges, így megint csak spóroltunk egy kicsit!
3. Meghálálják a növényeink
Ez már csak hab a tortán: Akár kerti, akár szobanövényről van szó, mind a természetes esővizet szereti. A cserepes növényeknél a cserép külső oldalán megjelenő mészkiválástól sem kell tartanunk.
Őszintén remélem, hogy sikerült meggyőznöm az esővíz-hasznosítás előnyeiről. Nem kétséges, hogy jelentős mennyiségű pénzt lehet spórolni vele. De pontosan mennyit? És mennyi a ráfordított összeg? Mikor térül meg? Hogy kell egyáltalán hozzáfogni? Nyugalom, mindenre választ kap, ha elolvassa a sorozat többi részét is!
Ha kérdése, észrevétele van, szóljon hozzá a cikkhez, vagy használja a fórumot!
