Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2009-05-12
Hozzászólások: 0db

Erkélyek és teraszok hõszigetelése

Az erkélyeket és a teraszokat nem csak méretük, vagy elhelyezkedésük különbözteti meg, hanem épületszerkezetileg is igen eltérõek. Emiatt a hõszigetelésükre is különös gondot kell fordítani.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Munkavédelem

Az erkélyeket és a teraszokat nem csak méretük, vagy elhelyezkedésük különbözteti meg, hanem épületszerkezetileg is igen eltérõek: az erkélyek az épület emeletérõl kiálló, egy-másfél méternél rendszerint nem szélesebb nyitott épületrészek, a födémekbõl konzolosan kinyújtott tartószerkezettel (a méretét valószínûleg nem a használhatósága, hanem az építésügyi elõírások határozzák meg: csak 1,5 m szélességû erkélyek állhatnak ki a homlokzat síkjából). A loggia olyan erkély, amelynek egy vagy mindkét oldala is tömör jellegû fallal határolt, vagy a homlokzat síkjából kiugorva, vagy az épület tömegében besüllyesztve. Többszintes épületeknél az erkélyek és loggiák legtöbbször egymás felett ismétlõdnek, alattuk nincs beépített illetve fûtött tér. Ezzel szemben a teraszok akár több méter szélesek is lehetnek, és legtöbbször lakótér felett helyezkednek el, lapos-tetõ szerkezetként. Mindhárom épületszerkezet azonban igen gondos tervezést és kivitelezést igényel, mivel nagyon sok szakipari munka-fázist kell összehangolni. Gondoljunk csak a tartószerkezet, lejtést adó réteg, hõ- és vízszigetelés, korlát, mellvéd-burkolat vagy vakolat, padlóburkolat, és esetlegesen szükséges álmennyezet és világítás készítésére. Sajnos éppen emiatt jön létre olyan sok hibás szerkezetû erkély vagy terasz! Nagyon fontos ezenkívül a vízelvezetés módja is, de ezen cikk keretében most csak a hõszigetelésrõl esik szó.

Erkélyek esetén kétféle mód van a hõszigetelésre:

A födém vastagságában, a vasbeton koszorúban elhelyeznek egy „hõhíd-megszakító” elemet, ebben az esetben az erkélylemez külön hõszigetelésére nincs szükség. Bármilyen korszerû is ez a módszer, sok esetben nem kerül ilyen elem beépítésre, és ennek nem csak anyagi oka van, hanem pl. íves homlokzatnál nem alkalmazható, és egyes esetekben elõfordul, hogy a statikus tervezõk nem járulnak hozzá.

Ha a fenti elem nem kerül beépítésre, akkor jön az erkély-lemezek körbe-burkolása hõszigeteléssel. Ennek a hõszigetelésnek a vastagságát az építésztervezõk általában úgy határozzák meg, hogy esztétikailag is elfogadható legyen, azaz ne váljon túl vaskossá az erkélylemez. A leginkább gyakori a 4-6 cm-es hõszigetelés, amit alulra és felülre is el kell helyezni. Tulajdonképpen a hõhíd miatt nem kellene az erkély teljes szélességében szigetelni, hanem elegendõ lenne a hõhidat jelentõ falszerkezet vastagságának 2-3-szoros szélességében (ld. 1. ábra). Ilyenkor vagy a zsaluzatba helyezik el a hõszigetelést, vagy utólag rögzítik a kizsaluzott mélyedésben. Vannak esetek azonban, amikor éppen esztétikai okokból, (vagy mert statikailag nem lehet az erkélylemez vastagságát a hõszigetelés miatt csökkenteni) inkább az egész erkélyt körbeburkolják hõszigeteléssel (ld. 2.ábra).

Ez az ábra arra is igen jó példa, amit a bevezetõben említettem a szakmák sokszínûségérõl és bonyolultságáról! Attól függõen, hogy az erkélylemez szigetelésének rétegrendje egyenes vagy fordított, a hõszigetelés a vízszigetelés alá (egyenes) vagy fölé (fordított) kerül. Az erkélylemez síkja legtöbbször azonos a födém épületen belüli síkjával, ezért nagyon nagy gondot szokott okozni, hogy a rendelkezésre álló vastagságban minden szükséges réteg elférjen: lejtés, vízszigetelés, hõszigetelés és burkolat. Ami a belsõ helyiségben a hangszigetelés, esztrich és burkolat számára elegendõ (kb 10-12 cm), az kívül kevés, és akkor még nem is beszéltünk az erkély-ajtó elõtt szükséges, min. 2-4 cm „vízküszöbrõl”. Azzal sem számolnak a tervezõk, hogy a csapadékvíz elleni szigetelés (ha pl. 2 réteg bitumenes lemezbõl készült) legalább 1-1,5 cm vastag (az átlapolásoknál, a sarkokban még ennél is több lehet), és a vasbeton szerkezetek méretpontatlansága, valamint a lehajlásból eredõ méretkülönbsége miatt gyakran még a tervezett 12 cm sincs a valóságban meg.

Ilyenkor sajnos a kivitelezéskor épp a hõszigetelés vastagságából vesznek el, így fordulhat elõ, hogy az 5-6 cm hõszigetelés helyett néhol csak 2-3 cm kerül elhelyezésre. A megoldás természetesen minden esetben az lenne, hogy az erkélylemezeket legalább 15-18 cm-rel lejjebb viszik a belsõ födém síkjához képest, hogy a megfelelõ rétegfelépítést szakszerûen kivitelezni lehessen. A másik lehetõség, amikor az erkélyre fel kell lépni egy lépcsõ-foknyit, nem igazán elegáns megoldás.Ha a rétegrend egyenes és az erkélyek mérete és alakja viszonylag kedvezõ, akkor mindenképpen javasolt a lejtést hõszigetelésbõl készíteni, pl. Austrotherm AT–N100 lejtésképzõ elemekbõl. Arra minden esetben gondolni kell, hogy a korlátok vagy pl. az erkély-elválasztó üvegfalak rögzítésénél se a vízszigetelés ne sérüljön meg, se hõhidat ne képezzen a rögzítés. Ha a rétegrend fordított, akkor kizárólag XPS hõszigetelõ anyagot szabad beépíteni, melynek nincs nedvesség-felvétele. Ez a rétegfelépítés kedvezõ a vízszigetelés védelmének szempontjából, a burkolatot azonban lábakra vagy zúzalékra javasoljuk helyezni (kerülni kell a betonozást, ennek okairól külön cikket lehetne írni!) Az erkélylemezek alsó felületén elhelyezett hõszigetelést általában vékony-vakolattal látják el, hasonlóan a homlokzati bevonatos hõszigetelési rendszerhez.

Teraszok hõszigetelése

A teraszok tervezése és kivitelezése talán még gondosabb munkát igényel, ugyanis ezek legtöbbször lakott tér feletti területek, tehát a legkisebb hiba is komoly károkat okozhat az alatta lévõ ingatlanban. A teraszokat hasznosított lapos-tetõ szerkezetként kell kialakítani, a tetõkre vonatkozó hõ- és páratechnikai elõírásoknak, valamint a vonatkozó összes tervezési és kivitelezési irányelvnek megfelelõen (lásd: Tetõszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei, ÉMSZ). A hõszigetelés vastagságát az új energetikai rendelet alapján kell kiszámítani, a kívánt hõátbocsátási tényezõ U = 0,25 W/m2K (a javasolt érték 0,2). Ez vasbeton födémen legalább 14-16 cm polisztirolhab hõszigetelést jelent! A teraszok rétegfelépítése lehet egyenes és fordított rétegrendû, szakszerû tervezés és kivitelezés esetén mindkét rendszer alkalmas lehet hasznosított, burkolattal ellátott teraszként.

Egyenes rétegrend

A 3. ábrán egy 2005-ben tervezett lakóépület teraszának részletrajza látható, az ott szereplõ 7 cm hõszigetelés már az akkori követelményértéknek is nehezen felelt meg! A valóságban pedig – az erkélyeknél már említett okok miatt – a 7 cm helyett néhol csak 4-5 cm hõszigetelés fért el! A hõszigetelés vonal-vezetésénél törekedni kell arra, hogy folyamatos legyen, hõhidaktól mentes, és az összes csatlakozásnál – különösen az erkélyajtóknál – el lehessen helyezni a hõszigetelést.

Nem túl bonyolult alaprajzi helyzetnél a lejtést mindenképpen javasolt lejtésbe vágott hõszigetelõ – Austrotherm AT – N100 – elemekkel kialakítani. Ebben az esetben az átlag-vastagságnak kell kielégítenie a követelmény-értéket, ami kb. 15 cm polisztirolhabnak felel meg (átlag 7 cm lejtésben + 8 cm vastagságban). (1.fotó) A hõszigetelés alá egy párazáró réteget kell fektetni, amit a csatlakozó szerkezeteknél fel kell hajtani. A polisztirolhab táblákat nem kell leragasztani, mert a teraszok leterheléssel rögzített rétegrendben készülnek.Nagyon fontos azonban, hogy az elhelyezett hõszigetelést még munka közben is leterheljük, mert a magasban a legkisebb szél is felkapja és szétszórhatja a hõszigetelõ lapokat (2. fotó)

A hõszigetelésre vagy a vízszigetelés kerül és erre a burkolat, vagy egy aljzat-betonozás után kent szigetelés és arra ragasztott burkolat készül (ld. 3. ábra). Ha a vízszigetelés mûanyag (pl. lágy PVC) lemezbõl készül, akkor egy elválasztó réteg szükséges az összeférhetetlenség illetve lágyító-vándorlás miatt.Amennyiben a hõszigetelést lebetonozzák, akkor a beton alá egy technológiai szigetelést (pl. PE fóliát) kell fektetni, hogy a betonból a cementlé a hõszigetelõ táblák alá vagy közé ne folyhasson. Nem szabad elfelejtkezni a beton szerkezeti dilatálásáról sem. A vízszintes felületeken kívül a függõleges falak (mellvédek és külsõ határoló falak) hõszigetelése is elengedhetetlen a hõhíd miatt.

A mellvédeknél, ahol az egyenes rétegrendben a hõszigetelésre kerül a vízszigetelés, nagyon jól alkalmazhatók a faforgács-lappal kombinált Austrotherm AT-PA termékek, melyekre mechanikai rögzítés után ragasztható a vízszigetelés.

Fordított rétegrend

Fordított rétegrendnél kizárólag XPS hõszigetelõ anyagot szabad beépíteni, vastagságának meghatározásánál a csapadékvíz „hûtõ” hatását is figyelembe kell venni (ezt kb. 1 cm vastagság-növeléssel lehet beszámítani). Ebben az esetben a födémen a lejtést egy betonnal alakítják ki, erre kerül a csapadékvíz elleni szigetelés. Ha a szigetelés anyaga mûanyag (lágy PVC) lemez, akkor a hõszigetelés alá elválasztó réteg fektetése szükséges (bitumenes lemez-szigetelésre a hõszigetelés közvetlenül is elhelyezhetõ). Fordított rétegrend esetén nem javasolt a hõszigetelést lebetonozni (ld. az erkélyeknél írtakat), de ha a Megrendelõ mindenképpen ragasztott burkolatot akar, akkor a beton alá helyezzünk el felületszivárgót, lehetõleg a mûanyag fátyollal kasírozott, 20 mm magas szivárgó lemezt. A cikk végén szereplõ 6. ábrán látható rétegrendben sajnos nem fért el a felületszivárgó, az aljzatbeton közvetlenül a hõszigetelésre került!

Tapasztalataim szerint nem a teraszok általános felületeinél fordul elõ hiba a kivitelezésnél, hanem mindig a csatlakozásoknál, részlet megoldásoknál. A leggyakoribb hiba a már említett magasságbeli hiány, emiatt a hõszigetelés tervezett vastagsága nem minden esetben építhetõ be. A másik problémát a hõhidak okozzák, például a 4. ábrán látható, pergola lábak miatt kialakult hõhíd (a csapadékvíz elleni szigetelés csatlakozásáról most nem is beszélve). A mintegy 50 cm széles acéllemez talpakra állított, dupla acél zártszelvények alatt a födém alsó felületén elõbb-utóbb meglátszik a hõhíd okozta hõmérséklet-különbség hatása.

A megoldást egy nagyszilárdságú teher-elosztó és egyúttal hõszigetelõ XPS tábla oldotta volna meg, a kivitelezõ végül legalább egy kemény-gumi alátétet el tudott helyezni, hõhíd-megszakító elemként. Hasonló hõhidat képzett a teraszon elhelyezett ülõ-pad tartószerkezete is (ld. 5. ábra) A 6. ábrán egy 2005-ben tervezett társasház tetõteraszának széle illetve mellvédje látható. Itt egyrészt a külsõ síkon lévõ hõszigetelés vastagsága kevés (4 cm), valamint a vízszintes felületen a 8 cm is kevés, másrészt az attika belsõ oldalán nincs is függõleges hõszigetelés, ami hõhidat jelent.

Ezen kívül mindig gondot okoznak a terasz-ajtók, küszöbök csatlakozásai, bár legtöbbször ezek a problémák inkább a vízszigetelés nem megfelelõ vonalvezetésébõl illetve a „víz-küszöb” nem megfelelõ kialakításából erednek. A teraszok víz-elvezetése szintén gondos tervezést igényel, ugyanis ha lakott tér feletti a terasz, a melegtetõknél szükséges belsõ vízelvezetést nem egyszerû megoldani. Ennek a cikknek nem témája a vízszigetelés és az összes többi szakipari munka, csak hangsúlyozni kívántam, hogy a tervezés és kivitelezés minden szakmának a tökéletes összehangolását kívánja meg!

Austrotherm Kft.

Gyõr, Fehérvári u. 75.

Tel: 06-96/515-114

Web: www.austrotherm.hu

E-mail: austrotherm@austrotherm.hu


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából