Kategória: Barkácsolás
Utolsó módosítás: 2013-05-03
Hozzászólások: 0db

Faanyagok védelme, ápolása, festése

A fa az egyik legõsibb építõanyagunk, népszerûsége mégis töretlen mind a mai napig. Sõt, úgy is fogalmazhatnánk, hogy kezd ismét divatba jönni, egyedisége és természetessége miatt ugyanis egyre inkább elõtérbe helyezzük a fát, legyen szó nyílászáróról, kerti bútorokról és játékokról, vagy akár melléképületrõl.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Kevesen tudják, hogy a fa nem csak természetessége miatt szerethetõ építõanyag, hanem meglepõen tartós is. Megfelelõ kezelés mellett ugyanis a fa akár 600 évig képes megõrizni eredeti fizikai tulajdonságait. De mit is jelent ez a bizonyos „megfelelõ kezelés”, és hogyan érdemes ápolnunk, karbantartanunk a faanyagokat ahhoz, hogy hosszú évtizedekig képesek legyenek betölteni funkciójukat, és megõrizzék szépségüket? Ehhez adunk most néhány hasznos tanácsot.

Vásárlás

A faanyagok védelme már a vásárlásnál kezdõdik. Vannak ugyanis olyan természetes ellenségei a fának, amelyekkel késõbb – beépítés után – mi magunk már nem tudunk megbirkózni, vagy csak hatalmas költségek és nagyon sok munka árán. Ilyen kártevõ lehet a könnyezõ házigomba, a pincegomba, a házi cincér, vagy a szíjácsbogár, hogy csak néhányat említsünk. De ide tartozik az úgynevezett kékgomba is, ami annyiban különbözik fenti társaitól, hogy nem roncsolja a fa anyagát, viszont jellegzetes kékes elszínezõdést okozva jelentõsen rontja esztétikai értékét.

A rovarok és gombák ellen a felületi védelem nem hatásos, így ezt saját kezûleg nem is tudjuk megoldani. Ezért szükséges már vásárláskor odafigyelnünk arra, hogy a forgalmazó elvégezte-e a szükséges intézkedéseket. Sajnos sok helyen próbálják egyszerû háti permetezõvel felvinni a faanyagra a védõszereket, pedig valódi hatást csak merítéssel, vagy ún. „fürdetéssel” lehet elérni. Viszonylag kevés fatelepen találkozunk merítõ medencével, annak költséges mivolta miatt, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott telep nem kellõképpen kezelt faanyagot forgalmaz, ugyanis a merítést általában bérmunkában végzik. Mindenesetre ha találunk ilyen medencét a fatelepen, akkor biztosan jó helyen járunk. De természetesen nem ez az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjunk a faanyag megfelelõ kezeltségérõl, ugyanis nyugodtan kérhetünk tanúsítványt az eladótól, amely részletesen taglalja, milyen védelemmel van ellátva az adott faanyag.

Konstrukciós védelem

Bármilyen agresszíven is támadják a baktériumok, rovarok és gombák a fát, mégis egyértelmû, hogy a legfontosabb az úgynevezett konstrukciós-, azaz építészeti védelem. A Konstrukciós védelem lényege nem már, mint hogy megakadályozzuk a fa vízzel való érintkezését, ám ha ez elkerülhetetlen, akkor biztosítsuk számára a mihamarabbi kiszáradást.

Ennek egyik fontos eleme a hátsó szellõzés biztosítása, ha faburkolatról van szó. (Egy fa játszótérnél ennek természetesen nincs szerepe.) A szellõzést úgy tudjuk biztosítani, ha a faborítást nem közvetlenül a fogadó felületre rögzítjük, hanem párnafák segítségével légrést alakítunk ki. Az átszellõzéshez rendkívül fontos, hogy a levegõ kellõképpen mozogni tudjon a faborítás mögött, amit bizonyos esetekben csak ellenlécezéssel tudunk megoldani.

Szintén a konstrukciós védelem témakörébe tartozik a bütüvédelem. A bütü nem más, mint a falécek, lambériák gerendák fûrészelt vége. Ezen a helyen körülbelül háromszor annyi nedvességet tud magába szívni a fa, mint egyéb felületein, ezért a bütük környékén könnyen megduzzadhat és eldeformálódhat a fa, illetve a gomba is könnyedén megtelepszik itt. Különös gondot kell ezért fordítani arra, hogy lehetõleg a bütük egyáltalán nem legyenek kitéve közvetlenül nedvességnek.

Festés

A kártevõk elleni védekezés és a konstrukciós védelem együtt sem képesek teljes mértékben megóvni a faanyagot, ezért feltétlenül el kell látnunk felületi védõréteggel is, magyarul le kell festenünk. A festék ugyanis nem csak a nedvesség elleni védekezésben játszik fontos szerepet, de a faanyag harmadik nagy ellensége, az UV sugárzás ellen is hatékony. A Nap UV sugárzása ugyanis lassan, de biztosan lebontja a fa kötõanyagát, a lignint, aminek következtében a fa szürkés árnyalatot vesz fel, és repedezetté válik, ami egyenes út a korhadáshoz.

Festékek terén szerencsére nem szûkölködik a piac. A legnagyobb népszerûségnek a falazúr örvendhet, ugyanis amellett, hogy megfelelõ védelmet nyújt mind a nedvesség, mind pedig az UV sugárzás ellen, jól látni engedi a fa eredeti mintázatát. Lazúrból is megkülönböztetünk vékony- és vastaglazúrt. A vékonyrétegû lazúrok – mivel hígabbak – mélyen be tudnak szívódni, és szinte nincs is rétegvastagságuk. Ellenben a vastaglazúrok szabályszerû festékréteget képeznek a felületen.

Sok esetben problémát jelent, hogy a lazúrok eredeti színére hatással van a fa természetes színe, így végül nem azt a színt kapuk, amilyet az üzletben a mintán láttunk. Erre jó megoldás, ha a fafelületet elõször színtelen lazúrral kenjük át, és csak ezt követõen visszük fel rá a kiválasztott színû lazúrt. Ha azonban teljes mértékben meg szeretnénk õrizni a faanyag eredeti színét, akkor a legjobb, ha színtelen lakkot használunk, ami nem csak víztaszító és UV álló, de a kisebb mechanikai sérülésekkel szemben is védelmet nyújt.

Ha azonban nem cél, hogy a fa mintázata látható legyen, akkor használhatjuk az egyre kevésbé népszerû zománcfestéket is, amely teljes fedõréteget alkot a fán. Az elsõ réteg felvitele elõtt mindig érdemes alapozni, ehhez legcélszerûbb olyan alapozót használni, amely tartalmaz gomba- és rovarölõ szereket is. Bár az alapozás után 1-2 órával tapintásra már száraznak tûnik a felület, mégis minimum 12 órát várnunk kell, mielõtt az elsõ festékréteget felvisszük.

A régi – azaz 2-3 éves – faelemek újrafestése is viszonylag egyszerû feladat. Lazúr vagy lakk esetén nem szükséges a régi réteg eltávolítása, alapozás nélkül egyszerûen fessük át a régi felületet. A felpergett, vagy erõsen megkopott lakkot és zománcfestéket viszont el kell távolítanunk, és a felületet 100-as szemcsenagyságú csiszolópapírral teljesen simára kell csiszolnunk. Ezt követõen úgy kell eljárnunk, mint az elsõ festés esetén.

Bármilyen bevonatot, vagy színt is használunk, abban biztosak lehetünk, hogy a fa hosszú évtizedeken át meg fogja hálálni a gondos és szakszerû kezelést.


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából