Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2009-12-16
Hozzászólások: 0db

Gyakorlatias megoldások kellenek a klímavédelem érdekében!

Budapest, 2009. december 15. – Földünk klímájának változásait alapul véve évek múlva már késõ lesz cselekedni, ezért a jószándékú hozzáállás mellett a sokak által elérhetõ és gyakorlatias megoldások elõtérbe helyezését sürgetette Tony Robson, a Knauf Insulation vezérigazgatója a koppenhágai klímacsúcson.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

A világon megtermelt energia 40%-át ugyanis otthonaink használják fel, így ma már nem vitatott tény az, hogy épületeink energiahatékonyságának javítása, ezen belül is szigetelése járulhat hozzá a legnagyobb mértékben, a leggyorsabban és a legolcsóbban az üvegházhatást okozó gázok, köztük a CO2 kibocsátásának csökkentéséhez. Minden euró, amelyet szigetelésre fordítunk, 11 euró megtérülést hoz a szigetelés életciklusa alatt. Ahhoz azonban, hogy 2020-tól az Európai Unió tagállamaiban, így köztük Magyarországon is már csak zéró emisszióval rendelkezõ épületek épülhessenek, az építési lánc minden szereplõjének – az építtetõk, az építészek, a kereskedõk és a kivitelezõk – oktatására és az energiahatékonysági beruházások finanszírozási mechanizmusainak mielõbbi kialakítására van szükség.

 

Napjainkban már világszerte egyre több szakember ismeri fel épületeink modernizálásának, ezen belül pedig energiahatékonyságuk javításának szükségességét. Erre nemcsak azért van szükség, mert erõforrásaink egyre fogynak, de azért is mert otthonaink energiafelhasználása, téli fûtése és nyári hûtése a világ teljes energiafogyasztásának egyre növekvõ hányadát, jelenleg mintegy 40%-át teszi ki, jócskán megelõzve az ipar (28%) és a közlekedés (32%) szereplõit. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottságának 2007-es jelentése után, arról már nincs komoly vita, hogy az emberi tevékenység és háztartásaink energia felhasználása miatt megemelkedõ CO2 közvetlenül is hatással van a globális felmelegedésre. Földünk átlaghõmérséklete a levegõ CO2 szintjével együtt megállíthatatlanul növekszik.

 

Az Európai Unió ezért nemrégiben fogadta el azt a direktívát, amelynek értelmében 2020 után már csak olyan lakóépületek épülhetnek, amelyeknek nincs, vagy zéró közeli a CO2 kibocsátása. Ez csak 20-25 cm vastagságú szigeteléssel érhetõ el, a jelenlegi 5-10 cm vastagságú szigetelések helyett. Nagyon valószínû, hogy a globális mértékben érzékelhetõ eredmények eléréséhez ilyen és ehhez hasonló törvényekre az EU határain kívül is szükség lesz. Szerencsére az ilyen szabályok azonban nemcsak Földünk klímájára hatnak majd pozitívan, de segítenek energiabiztonságunk megteremtésében, stagnáló gazdaságaink fellendítésében és a foglalkoztatás szintjének újbóli növelésében.

 

„Energia felhasználásunk nagymértékû csökkentésének ajtónkon dörömbölõ szükségessége nem szabad, hogy elfeledtesse velünk annak felismerését, hogy ez a cél milyen gyakorlatias megoldásokkal érhetõ el” – mondta Tony Robson, a Knauf Insulation vezérigazgatója. „Alapvetõ fontosságú, hogy az épületek tulajdonosait megfelelõ finanszírozási mechanizmusok támogassák energiahatékonysági beruházásaik megvalósításában, miközben az építési lánc részvevõi, különös tekintettel az építtetõkre és az építészekre, megfelelõ képzésben kell, hogy részesüljenek e fejlesztések professzionális megvalósítása érdekében” – tette hozzá a vezérigazgató.

 

„Épületeink fenntarthatóságának megteremtése csak olyan szigetelések alkalmazásával érhetõ el, amelyek elõállítása megújuló erõforrásokra épül és így önmaga is hozzájárul a környezet védelméhez” – emelte ki Tony Robson, utalva a Knauf Insulation által 5 éves kutató-fejlesztõ munkával kidolgozott ECOSE® technológiára, amely kõolaj alapú anyagok helyett egy teljesen természetes és újrahasznosítható kötõanyaggal kapcsolja össze az ásványgyapot szigetelés szálait. „Az új technológiák alkalmazásával valamint az ezek elterjedését segítõ oktatással beléphetünk egy új energiakorszakba, amely nemcsak gazdasági növekedést, de annak hozadékaként új munkahelyeket is biztosít majd számunkra” – fûzte hozzá a vezérigazgató.

 

Az Európai Unió átlagához viszonyítva, a Közép-kelet európai épületek egy négyzetméterre vetítve 25%-kal több energiát használnak fel azért, mert nincsenek megfelelõen szigetelve. Régiónkban sajnos a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók.

 

A szigetelés fontosságát jól mutatja, hogy a magyar háztartások kétszer annyi energiát veszítenek el a falakon keresztül, mint például a svéd otthonok, amelyeknek a zord éghajlat miatt 2,5-szer vastagabb a szigetelésük, így fûtésszámlájuk mintegy 35%-kal alacsonyabb, mint egy átlagos magyar család kiadásai.

A Knauf Insulation és az Energia Klub egy nemrég készített felmérésébõl kiderül, hogy az ingatlanjaikat az elmúlt 3 évben nem szigetelõ tulajdonosok 46%-a a következõ 5 éven belül tervezi otthonát szigeteléssel energia-hatékonyabbá tenni. A több, mint 500 család megkérdezésével elkészült kutatásból kiderül, hogy az új, téglaépítésû lakások 72%-a, a felújított téglaépítésû lakások 68%-a, a panellakások 57%-a, az újépítésû családi- és ikerházak 53%-a, a felújított családi- és ikerházaknak pedig 52%-a nem szigetelt, vagyis pazarolja a télen fûtésre, nyáron pedig hûtésre felhasznált energiát.

 

Az otthonaikat szigetelni tervezõ ingatlantulajdonosok 63%-a homlokzat, 43%-a tetõ, 19%-a padló utólagos szigetelésével, 14%-a pedig a nyílászárók cseréjével tervezi csökkenteni a családi kassza forintjainak „elpárolgását”.


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából