Gyűjtsünk esővizet!

Szeretne kevesebb vízdíjat fizetni? Költene is egy környezetkímélő megoldásra, ha az később többszörösen visszahozná az árát? Az előző részből már tudjuk, hogy az esővíz hasznosítása számos előnnyel jár, most beszéljünk arról; hogyan lehet, hogyan érdemes hozzáfogni a dologhoz.

Egyre nagyobb számban foglalkoztatják a kertes házak tulajdonosait az esővíz hasznosításának lehetőségei. Sokan felismerték már, hogy a spórolás mellett számos hasznuk származhat egy jól megtervezett esővíz gyűjtő rendszer telepítéséből. A hangsúly itt a „jól megtervezett”-en van. Bizony, nem lehet csak úgy gondolkodás nélkül belecsapni a közepébe. Illetve lehet, de ha tényleg azt szeretnénk, hogy biztonságos, kényelmes és olcsó rendszerünk legyen, érdemes számba venni a lehetőségeket. Ehhez adunk most hasznos tanácsokat:

Kezdjük mindjárt azzal, hogy mihez szeretnénk esővizet használni. Amennyiben még építési stádiumban van álmaink otthona, könnyebb a dolgunk, ám ha egy kész ház vezetékrendszerét kell átalakítani, bizony számolnunk kell nem csak az elhúzódó munkálatokkal, de a sokszor jelentős többletköltséggel is. Itt fontos megjegyezni, hogy ha nem áll szándékunkban lebontani a fél házat egy esővíz hasznosító rendszer telepítése miatt, akkor is érdemes elgondolkodni azon, hová lehetne jelentősebb bontási munkálatok nélkül „bevezetni” az esővizet. Ilyen lehet például a kert.

Ezen a képen látható az esővíz gyűjtésének legegyszerűbb, valamint legolcsóbb módja. Ezt nem is nevezném rendszernek, hiszen csak egy (vagy több) hordóbál áll, amibe a csatornából közvetlenül, mindenféle szűrés nélkül ömlik az esővíz. Ezt a vizet az alsó csapon öntözőbe engedve, vagy egy búvárszivattyú segítségével tudjuk felhasználni kertünk öntözésére. Azért fontos kitérni erre a lehetőségre is, mert ha nem akarunk sokat költeni az esővíz hasznosítására, de mégis szeretnénk spórolni, akkor ez egy gyorsan megtérülő lehetőségnek ígérkezik számunkra. Tudta például, hogy a kert locsolásakor minden négyzetméterre 5 liter vizet kell számolni? Mekkora a kertje? Megéri néhány ezer forintot rákölteni?

Aki azon gondolkodik, hogy épülő házát esővíz gyűjtő rendszerrel látja el, vagy a már meglévő épületet alakítja át, annak komplexebben kell gondolkodnia. Itt már sok dologra figyelni kell, nehogy a spórolás helyett rendszeres kiadást jelentsen a rendszer javítgatása. Az alábbi képen bemutatjuk, hogyan kell kinéznie egy igazi esővíz gyűjtő tartály belsejének, és ezzel együtt azt is elmagyarázzuk, hogyan működik a rendszer.

Kezdjük mindenekelőtt a tartállyal. Tudni kell, hogy a víz a fény és a meleg hatására elkezd algásodni. Ezt mindenképp meg kell akadályozni, ezért a tartályt helyezzük hűvös és sötét helyre. A legjobb, ha mindjárt el is ássuk, mert a pincében – ha van egyáltalán – túl értékes a hely ahhoz, hogy ilyesmit tároljunk. A legtöbb helyen műanyagból készült tartályokat használnak, ez tökéletesen meg is felel a célnak. Arra vigyázzunk, hogy ha a föld alá kerül a tartály, akkor speciális, bordázott tartályokat használjunk, amelyek ellenállnak a nyomásnak. A műanyag tartályoknál még arra érdemes odafigyelni, hogy kis súlyuk miatt a talajvíz megemelheti őket, ezért nagyon figyelmesen válasszuk ki a telepítés helyét.

Nos, itt az ideje, hogy belenézzünk a tartályba, ehhez segítségünkre lesz a fenti ábra is. Bal oldalról, a vastagabb csövön keresztül érkezik az esővíz. Láthatjuk, hogy a cső áthalad egy finomszűrőn, vagy örvényszűrőn. Erre azért van szükség, hogy az esővizet WC öblítésre, valamint mosásra is lehessen használni. A finomszűrő nélkül csak és kizárólag öntözésre használhatnánk a vizet. A cső a tartály alján egy befolyás csillapítóba csatlakozik. A csillapító feladata – ahogy nevéből is kiderül – hogy megakadályozza a víz beömlését, ugyanis az felkavarná a már bejutott, ám leülepedett szennyeződést. Jobbra fent egy túlfolyószifont láthatunk. Ez a rendszer elengedhetetlen része, a túlfolyásról mindenképp gondoskodni kell. Heves esőzések alkalmával ez a kis szerkezet gondoskodik arról, hogy a tartály csak a megengedett szintig töltődjön fel, a felesleges vizet pedig a csatornába vezeti. A túlfolyószifon másik feladata, hogy leszűrje a víz tetején lebegő szennyeződéseket. Jobbra lent egy úszókapcsolóval ellátott szivattyút láthatunk. Az úszókapcsoló jelentőségéről picivel lejjebb írok. A szivattyú teljesítményét az előre látható vízfelhasználáshoz kell igazítani, ezt egy szakember könnyen kiszámolja a rákötött berendezések számából. Érdemes a szivattyút úszófejes szívótömlővel is ellátni, hogy mindig a legtisztább vízrétegből szállítsa a vizet.

A vízvezeték rendszer kialakításánál nagyon körültekintőnek kell lennünk. A fürdésre és ivásra, valamint főzésre használt ivóvíz vezetéke ne legyen semmilyen kapcsolatban sem az esővizet szállító vezetékekkel. Tehát a mosógéphez, valamint a WC tartályhoz a külön erre a célra használt csövön keresztül érkezzen a víz. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha jó ideig nem esik az eső, és a tartályunk kiürül? Hogyan lássuk el vízzel a mosógépet, ha nem lehet rákötve az ivóvíz vezetékre? Itt van jelentősége az úszókapcsolónak. Amint az úszókapcsoló elérte a kritikus alsó szintet, az automatikus esővíz hasznosító berendezés elkezdi vezetékes ivóvízzel feltölteni a tartályt.