Kategória: Passzívház
Utolsó módosítás: 2012-03-03
Hozzászólások: 0db

Három éve épült meg az elsõ magyar passzívház - Mennyi a havi energiaköltsége? - Elmondja a tulajdonos

Balogh György programozó matematikus három éve költözött a Pest megyei Szadára a családjával. Kísérletezõ kedvû embernek tartja magát - ezzel magyarázza, hogy a technológia alapos, mintegy kétéves tanulmányozását követõen, Amerikából épphogy visszaköltözve, belevágott a passzívházépítésbe. A Balogh családnak otthont adó szadai családi ház híre bejárta a hazai sajtót, nemzetközi szakmai körökben is számon tartják. Hazánk elsõ minõsített passzívháza - Baloghék harmadik gyermeke már ide született.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

A passzívház-technológiáról 2009-ben jobbára az energiahatékony építés, építészet mellett elkötelezett tervezõk, épületgépészek, szakági mérnökök, kivitelezõk rendelkeztek kellõ tájékozottsággal hazánkban, annak ellenére, hogy németországi Darmstadtban már 21 évvel ezelõtt megépült az elsõ passzívház. Robbanásszerûen növekvõ számuk Európában - fõként Németországban és Ausztriában koncentrálódva - ma már meghaladja a 32 ezret. A lemaradás - már ha annak nevezhetõ - nemcsak Magyarországra jellemzõ: többek mellett az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Japán, Ausztrália, USA is az elmúlt 2-3 évben adott hírt az elsõ minõsített passzívházairól.

A passzívházakról hazánkban a szadai lakóház révén szerzett információt az emberek többsége, sokan ekkor hallottak elõször a technológiáról. (Hogy az elsõ magyar passzívház ennyire "érdekessé" vált a média számára, abban az orosz-ukrán gázvita is közrejátszott, amelynek következtében 2009 januárjában szinte teljesen megszûnt a gázszállítás, több európai ország, így hazánk gázellátását is veszélyeztetve. A gázvita ismét ráirányította a figyelmet az ország energiafüggõségére, így a kõolajimporttól, energiaszolgáltatóktól független, alternatív megoldásokra is.)

A Balogh család otthona - mint "elsõ fecske" - egyaránt érdekes volt a közéleti lapok, a szakmédiumok, vagy épp a bulvár számára. Utóbbiak hangzatos szalagcímekkel adták hírül, hogy egyetlen hajszárítóval vagy 10 gyertya lángjával kifûthetõ a ház, s a Balogh családnak többé nem kell fûtésre költenie.

Az igazság az, hogy hideg idõben a passzívházakban is fûteni kell, jóllehet, enyhébb téli napokon valóban nincs erre szükség. A passzívházakban a fûtési hõigény mintegy kétharmadát – a napsugárzás és a belsõ hõnyereség kiaknázása révén - passzív módon biztosítják. A beépített hõtermelõ berendezések szolgáltatják a fûtési hõszükséglet fennmaradó egyharmadát. Fûtésköltség tehát van, de az energiafaló ingatlanokhoz képest ez elenyészõen kevés.

A szadai passzívház 2009 februárjában kapta meg a minõsítést. A fokozott médiaérdeklõdés az átadást követõen még jó pár hónapig kitartott - mondja Balogh György, aki arra is hajlandó volt, hogy otthonában érdeklõdõk tucatjait fogadja a minden novemberben megrendezett Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok keretében.

- Miként látja ennyi idõ elteltével: megérte passzívházat építeni? - kérdeztük a jelenleg speciális biztonságtechnikai szoftver fejlesztésén dolgozó tulajdonost.

- Jó döntés volt, racionálisan nézve jó befektetés. Gyakran kérdezik tõlem, más épületekkel összevetve milyen a megtérülése? Nehéz röviden választ adni erre. A ház bekerülési értéke négyzetméterre vetítve bruttó 240 ezer forint (plusz a telekár, a szerk.). Ez lehet az egyik összehasonlítási alap, de hozzátenném, hogy a passzívház jó pár összetevõje nem pénzkérdés. Ide tartozik például az épület tájolása, az épületformálás, s még jó néhány tervezési szempont, amelyek nem jelentenek költségtöbbletet, viszont kulcsfontosságú tényezõk passzívház esetében.

Amikor a Balogh-család a szadai telekre rátalált, még nem voltak biztosak abban, hogy passzívházat építenek rá. Szerencséjük volt, hogy a telek megfelelõnek bizonyult passzívházépítéshez, igaz, az építésügyi hatósággal akadtak vitáik. A ház pozicionálása, vagyis elhelyezése ugyanis nem szokványos: az épület nem az utcafronthoz közel, hanem a telek középsõ részére került, mivel a passzívházak esetében fontos benapozás - a déli oldali nagyméretû ablakok révén - csak így volt biztosítható.

A szadai házban farkasordító hidegben is mindössze négy órán át fûtenek naponta, kizárólag éjjelente. A padlófûtést a belsõ hõmérséklet alapján termosztát aktiválja, enyhébb idõben éjszaka sincs szükség fûtésre.

- Két fûtési szezonon vagyunk túl; egyszer sem volt szükség arra, hogy fûteni kelljen napközben, 21,5-22 foknál nem volt hidegebb a lakás. Ha süt a nap, akár 27 fokra is felmelegszik a nappali. Ennyit számít a benapozás - mondja Balogh György.

- A hõenergia-fogyasztás 2011-ben 4000 kWh-t tett ki. Ennek nagyjából a felét melegvíz-elõállításhoz használtuk fel, a többit fûtéshez. A 125 négyzetméteres, 4 szobás passzívház energiaköltsége - fûtéssel, melegvíz-elõállítással, elektromos berendezések fogyasztásával együtt - átlagosan 15 ezer forint havi bontásban. Pellet kandallóval tovább faraghatnának a fûtésköltségen, hamarosan át is állnak erre.

A passzívház azonban nemcsak télen mûködik jól, azaz energiahatékonyan, hanem a legmelegebb nyári napokon is, amikor az épületek hûtése növelheti jelentõsen az energiafogyasztást.

- Egyelõre nincsenek árnyékolók az ablakokon. A déli homlokzaton és a nyugati oldalon nagy üvegfelületek vannak, ennek ellenére kánikulában sem melegszik túl a lakás, 24 foknál még nem mértünk többet. Ez annak köszönhetõ, hogy Szekér László tervezõ eresztúlnyújtást alkalmazott - fejti ki Balogh György. Mint említi, a talajkollektoros rendszer hatásfoka kiváló, nyáron jól hasznosítható, hûthetõ vele a lakás. A talajkollektor a szadai ház esetében 60 méter hosszú; a hõvisszanyerõs szellõztetõn keresztül a házba érkezõ levegõ hõmérséklete télen 9 fok körüli, nyáron pedig nem éri el a 20 Celsius-fokot, vagyis akár 20 fokosra is le tudja hûteni a benti levegõt úgy, hogy plusz energiafogyasztás eközben nem realizálódik. Egyedüli "kényelmetlenség", hogy a talajkollektor rendszeres, havi karbantartást igényel.

Milyen tervezési technikákkal és komponensekkel érhetõ el passzívház-minõség?

Ránézésre nem lehet megállapítani, hogy az adott épület passzívház-e vagy hagyományos építésû - a külsõ megjelenés nem mérvadó. Az sem jelenthetõ ki, hogy a passzívház-technológia forradalmian új tervezési, építési metódus. Régrõl ismert megoldásokat alkalmaz, pontosabban ötvöz annak érdekében, hogy az épületek energiafelhasználása drasztikusan csökkenjen.

Energiahatékony építés nem képzelhetõ el szakszerû hõszigetelés nélkül. Minden épületszerkezeti elem kiváló minõségben szigetelhetõ, az építõanyagok és a technológiák ehhez rendelkezésre állnak. A hõszigetelés mellett ügyelni kell arra is, hogy a hõ ne tudjon kijutni az épületbõl - alapkritérium a hõhidak kiiktatása, a légtömör szerkezeti kialakítás.

A passzívházakba kiváló minõségû ablakokat és ajtókat kell beépíteni, amelyek minimális hõt veszítenek. A passzívházak levegõminõsége kiváló, folyamatosan friss levegõ áramlik a helyiségekbe. A szabadból bejuttatott friss levegõt természetesen fel kell melegíteni. Ennek legegyszerûbb módja, ha kinyerik az épületben elhasználódott levegõ hõenergiáját, amit aztán a hõvisszanyerõ szellõzõrendszer átad a beérkezõ friss levegõnek.

A passzívházak legfontosabb elemei tehát: szakszerû hõszigetelés, passzívház-nyílászárók, hõhídmentesség, légtömörség, hõvisszanyerõs szellõztetõ rendszer. Szoláris és hõszivattyús rendszerrel tovább fokozható a passzívházak hatékonysága - de ezek nem alapkritériumai a passzívház-követelményrendszernek. A szadai ház esetében a tetõn elhelyezett (6 négyzetméternyi felületet foglaló) vákuumcsöves napkollektorok segítik a hõenergia-termelést, még télen is alkalmasak 50 Celsius-fokos melegviz-elõállítására.

A passzívházakban – a speciális hõvisszanyerõs szellõztetés révén – folyamatosan szûrt és friss levegõ áramlik. Amennyiben zárva vannak a nyílászárók, a huzat ismeretlen jelenség, nem ingadozik a belsõ hõmérséklet, elenyészõ a porszennyezõdés. További pozitívum, hogy a külvilág zaját alig lehet érzékelni, ami forgalmas utcákban igen áldásos lehet.

- Tényleg csend van - erõsíti meg Balogh György. - A szomszédok panaszkodnak az autópályáról beszûrõdõ zaj miatt, mi még az utcánkban közlekedõ autók zaját sem halljuk. A pormentesség viszont azon múlik, milyen szûrõbetét kerül a szellõztetõbe. Állíthatom, hogy a legmagasabb hatásfokú - G4 osztályú - szûrõt érdemes használni. Amikor ennél gyengébbet használtuk, a szellõztetõ berendezés gyakorlatilag keringtette a port a lakásban.

Összességében elmondható, hogy az elmúlt három évben minden flottul mûködött a szadai házban, nem volt szükség semmilyen beavatkozásra: javításra, vagy cserére.

Baloghék tervbe vették, hogy speciális, passzív-szolár - fûtést nem igénylõ - üvegházat építenek telkükre. Haszonnövényeket akarnak termeszteni, halakat tenyészteni saját fogyasztásra. Az üvegházba 1000-1200 literes akvárium kerülne; víztakarékos vízforgató keringtetné a vizet, a zöldségnövények és a halak tápanyag-utánpótlását különösebb beavatkozás nélkül biztosítva...s nem mellékesen, mind közelebb jutva a fenntartható életmódhoz.

Green Press Blog

Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából