Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2012-02-10
Hozzászólások: 1db

Hibás hõszigetelés – ablakon kidobott pénz - 2. rész

Az alaposan hõszigetelt ház ma már nem extra, hanem alapkövetelmény. A hõszigetelésre fordított – nem is kevés – pénz azonban könnyen kárba veszhet, ha elkövetjük az alábbi hibák valamelyikét.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Nagyszerû érzés a meleg szobából nézni, ahogyan a nagy pelyhekben hulló hó lassan beborítja a fák ágait. Szintén megnyugtató, ha egy forró nyári napon hazaérve kellemes hûvösben roskadhatunk le kedvenc fotelünkbe, magunk mögött hagyva a város zaját és a 35 ºC-os hõséget. Mindannyian arra vágyunk, hogy otthonunk a lehetõ legnagyobb komfortérzettel kényeztessen bennünket, ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelõ hõmérséklet. Az emberi test számára a 20-22 ºC az ideális, ám ennek szinten tartása nagy kihívások elé állítja nem csak az építtetõket, de sokszor a szakembereket is. Mindenki megegyezik abban, hogy a helyesen megválasztott, megfelelõen beépített hõszigetelés az alapja a kellemes hõérzetnek. Annak szól ez a cikk (és az elsõ rész), aki még a hõszigetelés elõtt áll, és hajlandó mások hibájából tanulni.

Nézzük, milyen jellemzõ hibákat találtunk még a hõszigetelések terén, valamint vizsgáljuk meg, hogyan védhetõek ki ezek:

  • A fal hõszigetelése letudva – de mi a helyzet az ablakokkal?

Gyakori hiba, amikor utólagos hõszigetelésnél csak a falakra koncentrálnak, de az ablakok szigetelését kihagyják. Meglepõen hangozhat, de teljesen mindegy, mennyi pénzt költöttünk a határoló falak hõszigetelésére, hiszen a rossz hõátbocsátási értékkel rendelkezõ nyílászáróinkon továbbra is el fog szökni az otthon melege. Túlzás lenne ugyan azt állítani, hogy semmit sem változtattunk a ház hõátbocsátási értékén, de az így megspórolt energia édeskevés arra, hogy belátható idõn belül visszahozza a befektetett pénzt. Ezt a hibajelenséget sajnos leggyakrabban a hõszigeteléssel foglalkozó szakembereknek tudhatjuk be. Amikor ugyanis a megrendelõ ajánlatot kér a falak hõszigetelésére, a szakember nem figyelmezteti, hogy a nyílászárók cseréje nélkül nem sokra megy a megrendelt szolgáltatással. Miért hallgatja el az igazságot az egyébként megbízható vállalkozó? Mert attól tart, hogy az így felmerülõ pluszköltségek annyira megrettentik a megrendelõt, hogy inkább visszamondja az egészet. Nagyon nagy tisztelet a kisebbséghez tartozó kivételnek.

Nyil_sz_r__szigetel_s.jpg

Ez a hibajelenség nem csak utólagos hõszigetelésnél fordulhat elõ, hanem sajnos újépítésû házaknál is. Nagyon sokan sajnálják a pénzt minõségi nyílászárókra, nem értve, hogy amit spórolásnak hisznek, valójában pénzkidobás. Egy építkezés költségein nagyon sokat, akár több százezret is lehet spórolni, de semmiképpen sem a minõségen!

Tanulság: Lehetõleg keressünk olyan szakembert, aki a falak hõszigetelése mellett a nyílászárók cseréjére, vagy jó minõségû ablakok beszerzésére is tud megoldást kínálni. Valószínûleg így jövünk ki legolcsóbban. Ne tévesszük szem elõl, hogy a TELJES határoló szerkezet hõszigetelése nyújt csak megbízható megoldást. Érdeklõdjünk ezt illetõen attól, akitõl az árajánlatot kértük. Ha nem zárkózik el a nyílászáróink felülvizsgálatától, valószínûleg jó kezekben vagyunk.

  • Szarufák közti szigetelés.

Tetõtér beépítés során a leggyakoribb hiányosság, amikor csak a szarufák közét látják el hõszigetelõ anyaggal. Több probléma is adódhat ebbõl az eljárásból. Az elsõ a hõhíd problémája. Bár maga a fa is rendelkezik némi hõszigetelõ tulajdonsággal, a szigetelõ anyaghoz képest mégiscsak hõhídként fog viselkedni. (A hõhídról bõvebben a szakmai szótárban, vagy a „Hõhíd megszüntetése” címû cikkünkben olvashat.) A tetõtér szigetelését leginkább kõzetgyapottal szokták végezni, aminek egyik hátrányos tulajdonsága, hogy nem alaktartó. Az idõvel zsugorodó, tömörödésre hajlamos anyag körül gyakorta alakulnak ki rések, ami ismét csak a hõhíd problémáját veti fel.

Tanulság: Legjobb, ha a tetõtér szigetelését is egybefüggõ hõszigetelõ anyaggal oldjuk meg. Ha nem sajnálja a térbõl azt a néhány centimétert, akkor érdemes a szigetelõanyagot a szarufák alatt elhelyezni, így hõhídmentes, homogén szigetelést kapunk, ami jóval kisebb eséllyel fog zsugorodni, vagy megsüllyedni.

  • Nem gondolkodunk rendszerben.

Utoljára hagytuk a leggyakrabban elõforduló hibát. Minden magára valamit adó hõszigetelõ gyártónak saját rendszere van. Ez annyit tesz, hogy a hõszigetelõ anyagon kívül a gyár kínálatában szerepelnek a ragasztók, az üvegszövet, a különbözõ méretû dûbelek, a lábazati indító sínek, valamint gyakran az alap- és nemes vakolatok is. A rendszerben kínált kiegészítõk általában drágábbak, mint az utángyártottak, ezért alakulhatott ki az a gyakorlat, hogy néhány kivitelezõ csak a saját maga által beszerzett dûbelekkel, indító sínekkel, üvegszövettel dolgozik, hogy az árversenyben talpon tudjon maradni. A szolgáltatást megrendelõk sajnos javarészt nem elég tájékozottak, így azt sem tudják, hogy ezzel a mozzanattal el is veszítették a garanciát.

tet_t_r_szigetel_s.jpgTanulság: Minden esetben tájékozódjunk afelõl, hogy milyen feltételei vannak a garanciának, valamint ne elégedjünk meg annyival, hogy a kivitelezõ szóban jótállást vállal. Ha a gyár csak a rendszerre vállal garanciát, a lehetõségekhez – és pénztárcánkhoz – mérve vegyük meg a teljes hõszigetelõ rendszert. Így nem csak a garanciát biztosítottuk, de nyugodtak lehetünk afelõl is, hogy jó minõségû, egymáshoz tökéletesen passzoló rendszerelemekbõl áll házunk hõszigetelése.

Ebben a két részben 7 gyakorta elõforduló hibát vettünk górcsõ alá, amelyek nagymértékben befolyásolhatják hõszigetelésünk – és egyben mindennapi életünk – minõségét. Amennyiben Ön is tapasztalt már hasonlót, vagy épp merõben ellenkezõt, esetleg kérdése, észrevétele van, szóljon hozzá a cikkhez, vagy használja a fórumot!


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.
Név: caesar Dátum: 2012-04-15 08:34:53
A \"Szarufák közti szigetelés\" bekezdés kissé pontatlan.
A legolcsóbb üveggyapot szigetelések hajlamosak az összetömörödésre, és nem a kõzetgyapotok!
A másik észrevételem, hogy cikk a szarufák alatti néhány centiméteres szigetelést javasolja ellenben a szarufák közöttivel. Helyesen: a mai hõszigetelési követelmények eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy a szarufák közötti szigetelést további szigetelõanyag beépítésével növeljük meg. Ehhez összesen 23-25cm kõzetgyapot szükséges (15 a szarufák között és plusz 8-10 cm a szarufák alatti felületre). Ha viszont a cikk sugallata szerinti jobb hõszigetelésre törekszünk, de mégse szeretnénk a tetõterünket szigetelõanyaggal \"kitölteni\", akkor a magasabb szigetelési teljesítményû anyagok javasoltak, pl.: XPS (zártcellás polisztirol) vagy PUR/PIR. Ezen anyagon nagy elõnye, hogy mint a szarufák alatt, mint a szarufák felett alkalmazhatók. Fontos a megfelelõ fóliák szakszerû beépítése is, hiszen a harmatpárától \"eláztatott\" szigetelés már nem szigetel! De ez a téma egy külön cikket érdemel.

Még több cikk kategóriából