Kategória: Burkolat , Építés
Utolsó módosítás: 2013-11-26
Hozzászólások: 0db

Hogyan előzzük meg a fagykárt, és mit tegyünk, ha már megtörtént a baj?

A tartós hideg idő miatt egyre többen találják szembe magukat azzal, hogy a járdán és a teraszon csúnya nyomott hagytak a mínuszok. Sok esetben viszont a kémények adták meg magukat a fagyos időnek. Hogyan lehet kijavítani a hibákat, illetve mit kell tennünk a megelőzés érdekében? Cikkünk minden kérdésre választ ad.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

A felfagyás szinte minden esetben egy apró hajszálrepedéssel kezdődik. A víz, vagy hólé ezen a szabad szemmel sokszor alig látható repedésen, pórusokon, keresztül behatol az építőanyagba, majd egy hideg éjszakán, amikor fagypont alá süllyed a hőmérséklet, megfagy. Mivel a víz fagyott állapotban nagyobb térfogatú, mint folyékonyan, ezért szétrepeszti az anyagot. Ennek általában nincsenek látható jelei az első alkalommal, de amint azt a múlt télen is tapasztalhattuk, az idő hol megenyhül, hol újra bekeményít, aminek köszönhetően a víz egyre mélyebbre hatol az építőanyag belsejébe, mind nagyobb kárt okozva ezáltal. Az egyes építőanyagoknál más és más lehet a ludas, ezért haladjunk sorjában. Megnézzük, hogy a fagyveszélynek kitett helyeken általában mi okozza a szétfagyást, hogyan javítható, illetve mit kell tennünk azért, hogy idén ne fordulhasson elő hasonló hiba.

Járólappal burkolt teraszok

A teraszok esetében különös fontossággal bír a megfelelő burkolóanyagok kiválasztása. Még akkor is fagyálló járólappal érdemes burkolnunk, ha nincs kitéve közvetlenül a fagynak, ugyanis a fagyálló burkolat várhatóan a nyári hőmérséklet-ingadozásnak és egyéb igénybevételeknek is jobban ellenáll. Ám sokan megállnak ennél a pontnál, ugyanis nem tudják, hogy a teraszok burkolatának lerakásához használt segédanyagoknak éppen akkora jelentőségük van, mint magának a járólapnak.

Kezdjük mindjárt a ragasztó anyaggal, illetve a fugázóval. Az sokak számára világos, hogy flexibilis ragasztót kell alkalmazni a fagyálló lapok ragasztásához, valamint szintén flexibilis fugázó anyagot. A ragasztónak ez a tulajdonsága lehetővé teszi, hogy ahőmérséklet-ingadozásokkal együtt járó elmozdulásokat (hőtágulás) kompenzálja. Sokan nem veszik azonban figyelembe, hogy terasz burkolásakor nem elegendő a fagyálló és flexibilis ragasztó. Az éles árversenyben egyre-másra kerülnek a piacra olyan ragasztók, amelyek fagyállóak és flexibilisek is, mégsem tudják biztosítani a kívánt eredményt. A ragasztók rendelkeznek egy jelöléssel, amivel az alakíthatóságukat határozza meg a gyár. Ez alapján S1 (alakváltozásra képes), vagy S2 (nagy alakváltozásra képes) kategóriába sorolják a flexibilis fagyálló ragasztókat. Ha teraszt kívánunk burkolni, mindenképp olyan ragasztót válasszunk, amelynek csomagolásán fel van tüntetve az „S1” jelzés, mint például a Keraflex S1 a MAPEI-től. Ha a teraszra nagyméretű, vagy sötét tónusú burkolólap kerül, akkor pedig érdemes az „S2” jelölésűt választani, például az Ultralite S2-t a MAPEI-től.

 

Ezzel azonban még mindig nem érkeztünk el a járólapok felfagyásának leggyakoribb okához. Ahogy a bevezetőben említettük, itt is az az elsődleges ok, hogy a víz bejut a szerkezet belsejébe. Sokan azt hiszik, hogy a járólapok felületén megmarad a víz, nem képes bejutni alá, ám ez nem igaz.

A burkolat alatt maga a ragasztó anyaga ugyan fagyálló, de ha a ragasztóágy nem tölti ki szinte 100%-osan az alapfelület és a burkolólap közötti teret, az itt megrekedt víz felfeszítheti a lapokat, ezért minden esetben törekedjünk a burkolólapok teljes beágyazódására, célszerű kétoldalas kenési technikát alkalmazni. A leszivárgó víz szétfagyaszthatja, tönkreteheti az aljzatbetonunkat, melyet ezért közvetlenül burkolható, kent vízszigeteléssel, például a MAPEI által forgalmazott Mapelastic-kal kell megvédenünk.

Térkő burkolatok felfagyása

A térburkoló kövek esetében teljesen más eljárást kell követnünk, itt ugyanis aligha van lehetőség arra, hogy megakadályozzuk a víz behatolását. Sokan hiszik, hogy ha betonba fektetik a térköveket, illetve a fugákat is cementhabarccsal töltik ki, akkor nem fog felfagyni a járda, vagy kocsibeálló, de sajnos ez is téves feltevés. Először is a beton nem képes arra, hogy megakadályozza a víz behatolását, valamint a talajból kapilláris úton felszívódó víznek sem képes ellenállni. Itt tehát nem a víz útját kell állnunk, hanem gondoskodnunk kell arról, hogy akadálytalanul távozhasson. Térkövek esetén ezt a helyes rétegrend kialakításával tudjuk elérni.

Ha azt tapasztaljuk, hogy a betonra (vagy beton fölé, homokágyba) fektetett térköveink megsüllyedtek, illetve kimozgósodtak, akkor csak teljes felújítással javíthatjuk a hibát. Ehhez sajnos fel kell vennünk a térköveket, és fel kell vernünk teljesen a betont. Ezt követően körülbelül 20 cm-es sóder réteget döngöljünk le alaposan, majd erre kerüljön az apró szemcsés homok, végül a térkő. A térkövezés pontos lépéseit ITT olvashatja. Ezzel a módszerrel sem megsüllyedni, sem felfagyni nem fog a térkő.

Szétfagyott kémények

A kémények esetében szintén más eljárást kell alkalmaznunk, bár itt is igaz, hogy az építőanyagba jutott víz okozza a kárt. Az ok a füstgáz savas hatásában, valamint a lecsapódó kondenzvízben keresendő. Gyakorta okozza ezt a problémát a gázfűtésre való átállás. A gáz égésekor ugyanis körülbelül 100-150 °C fokos füstgáz képződik, amely a kéményben felfelé haladva folyamatosan hűl. A kéményfejhez közeledve már csupán 50 és 100 °C körüli a hőmérséklete, aminek következtében egy része lecsapódik a kémény belső falára. Ezt hívjuk kondenzvíznek. Mivel ez a kondenzátum maró hatású savakat tartalmaz, ezért lassan kikezdi a kémény belső oldalát, majd később már a tégla repedéseibe, illetve a fugák közé is behatol. Azt pedig már jól tudjuk, milyen kárt okoz.

Ha már megvan a baj, több módon is orvosolhatjuk, ám a végső megoldás mindenképp a kémény felújítása lesz. Sokszor előfordul (főleg régebbi építésű házak esetében), hogy a kémények indokolatlanul hosszúak. Egy ilyen kéményben nagyobb eséllyel hűl le a füstgáz a kritikus pont alá, ezért könnyen meglehet, hogy a kémény visszabontásával megakadályozhatjuk a további fagykárokat. Gyakori megoldás, hogy a kéményt utólag ellátják saválló csővel, ami ellenáll a korróziónak, ám ez esetben is szükséges a sérült részek bontása és újraépítése. A saválló csövek körülbelül 10 évig tudják biztosítani a megfelelő védelmet. Szintén jó megoldás - ha van a kémény belsejében erre lehetőség - a hőszigetelés, ugyanis így megakadályozhatjuk a füstgáz idő előtti lehűlését.

A saválló cső beépítése, valamint a hőszigetelés azonban nem mindig megoldható egy régi kémény esetében, arról nem is szólva, hogy sok esetben alig kerül a munka kevesebbe, mint egy új és korszerű kémény felépítése, amely minden kritériumnak megfelel. Aki tartós és biztonságos megoldást akar, ezt a lehetőséget válassza!


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából