Kategória: Passzívház
Utolsó módosítás: 2008-06-17
Hozzászólások: 0db

Hogyan mûködik a passzívház?

A passzívház olyan épület, amelyhez nem szükséges aktív fûtési rendszert kiépíteni. Nem tévedés, valóban így van! De akkor hogyan oldják meg a fûtést, illetve nyáron a hûtést? Nézzük csak:

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Egy lakóház fenntartásához, a benne élõk komfortérzetének megteremtéséhez rengeteg energia szükséges. A napi házimunka, illetve az otthoni szórakozás sok villamos energiát emészt fel, a megfelelõ hõérzet eléréséhez télen a fûtés, nyáron a hûtés falja az energiát, a személyes higiéniához pedig elengedhetetlen a melegvíz. Ha az otthoni komfortérzetünkrõl van szó, nem szívesen spórolunk az energiával. Ki akar 17 oC-ban fagyoskodni, csak hogy néhány ezerrel kevesebb legyen a fûtésszámla? Természetesen senki.

passiv1.jpg

A passzívházban élõk feje nem fáj az ilyesmi hallatán, ugyanis õk nem fûtenek, méghozzá egy rendkívül egyszerû ok miatt: Nincs rá szükség! A passzívházak külsõ falai rendkívül jó hõszigetelésû, légtömör szerkezetek, amelyek szinte semennyi hõt nem engednek át magukon. Hogy érthetõ legyen, számokkal is támasszuk alá. Szinte minden szerkezetnek van hõátbocsátása, amit k értékként, vagy újabban U értékként is szoktunk hallani. Egy átlagos falnál ez a szám 0.4, míg egy passzívház falánál sokszor a 0.1-et sem éri el. (a hõátbocsátásról bõvebben a szakszótárban olvashat) Ezek a teherhordó falak legtöbbször polisztirolból, hétköznapi nevén hungarocellbõl készülnek, amelyeket egymásra rakva zsaluként használnak fel, a belsejét pedig betonnal öntik ki, amit elõzõleg bevasaltak. A beton megszilárdulása után kész a teherhordó fal, amely így körülbelül 50 cm vastag, mintegy 30 cm vastagságú szigeteléssel. A nyílászárók hasonlóan magas színvonalú termékek, általában háromrétegû üvegezéssel ellátott ablakokat használnak, az egyes rétegek közti argon, vagy krypton gázzal, így egy nyílászáró hõátbocsátása körülbelül 0.5 lesz.

A passzívház fûtését maguk a benne élõk adják. Az ablakon bejutó napfénnyel, a világítással, az elektromos gépek mûködtetésével, valamint saját testük hõjével melegítik fel a lakás belsejét, méghozzá meglepõen nagy hatékonysággal. Aki valaha sátorozott már és volt szerencséje a hûvös hajnali órákban összebújni valakivel a takaró alatt, tudja, mennyi hõenergiát képes termelni az emberi test.

passiv2.jpg

A passzívház falai és nyílászárói teljesen légmentesen zárnak, tehát nem engedik ki a már megtermelt hõt. Igen ám, de mi lesz akkor a friss levegõvel, ha nem lehet szellõztetni? Minden passzív épületet el kell látni egy mesterséges szellõztetõ berendezéssel, amely egy hõcserélõ segítségével folyamatosan biztosítja a friss levegõt és ezzel együtt a megfelelõ komfortérzetet is. A szellõztetõ berendezés csöveit a föld alatt vezetik el, körülbelül 2 méter mélyen. Ebben a mélységben ugyanis közel állandó a hõmérséklet évszaktól függetlenül. Így télen a kintinél melegebb, nyáron pedig hûvösebb levegõ érkezik a csöveken keresztül. A hõcserélõ berendezés pedig biztosítja, hogy a kifelé áramló levegõ a hõjét leadja a befelé jövõnek, így a hõveszteség minimálisra csökkenthetõ. Ez a fajta mesterséges szellõztetés – mivel folyamatosan biztosítja a friss levegõt – sokkal nagyobb komfortérzetet nyújt a benn élõknek, mint a hagyományos, idõközönkénti, ablakon át történõ szellõztetés.

Fûteni, hûteni, és szellõztetni tehát nem szükséges, tulajdonképpen a ház „elvégzi” helyettünk. Nem esett még szó azonban a melegvíz elõállításáról, illetve az elektromos áramról sem. Bár ezek elõállítása nem feltétlenül tartozik a passzívház követelményei közé, de ha már energiatakarékosságról beszélünk, legyünk alaposak! A következõ részben tehát annak járunk utána, mivel lehet kiváltani a hagyományos melegvizet és elektromos energiát.Kérdése van? Szóljon hozzá a cikkhez, vagy kérdezzen a fórumon keresztül!


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából