Hogyan működik a passzívház?

A passzívház olyan épület, amelyhez nem szükséges aktív fűtési rendszert kiépíteni. Nem tévedés, valóban így van! De akkor hogyan oldják meg a fűtést, illetve nyáron a hűtést? Nézzük csak:

Egy lakóház fenntartásához, a benne élők komfortérzetének megteremtéséhez rengeteg energia szükséges. A napi házimunka, illetve az otthoni szórakozás sok villamos energiát emészt fel, a megfelelő hőérzet eléréséhez télen a fűtés, nyáron a hűtés falja az energiát, a személyes higiéniához pedig elengedhetetlen a melegvíz. Ha az otthoni komfortérzetünkről van szó, nem szívesen spórolunk az energiával. Ki akar 17 oC-ban fagyoskodni, csak hogy néhány ezerrel kevesebb legyen a fűtésszámla? Természetesen senki.

A passzívházban élők feje nem fáj az ilyesmi hallatán, ugyanis ők nem fűtenek, méghozzá egy rendkívül egyszerű ok miatt: Nincs rá szükség! A passzívházak külső falai rendkívül jó hőszigetelésű, légtömör szerkezetek, amelyek szinte semennyi hőt nem engednek át magukon. Hogy érthető legyen, számokkal is támasszuk alá. Szinte minden szerkezetnek van hőátbocsátása, amit k értékként, vagy újabban U értékként is szoktunk hallani. Egy átlagos falnál ez a szám 0.4, míg egy passzívház falánál sokszor a 0.1-et sem éri el. (a hőátbocsátásról bővebben a szakszótárban olvashat) Ezek a teherhordó falak legtöbbször polisztirolból, hétköznapi nevén hungarocellből készülnek, amelyeket egymásra rakva zsaluként használnak fel, a belsejét pedig betonnal öntik ki, amit előzőleg bevasaltak. A beton megszilárdulása után kész a teherhordó fal, amely így körülbelül 50 cm vastag, mintegy 30 cm vastagságú szigeteléssel. A nyílászárók hasonlóan magas színvonalú termékek, általában háromrétegű üvegezéssel ellátott ablakokat használnak, az egyes rétegek közti argon, vagy krypton gázzal, így egy nyílászáró hőátbocsátása körülbelül 0.5 lesz.

A passzívház falai és nyílászárói teljesen légmentesen zárnak, tehát nem engedik ki a már megtermelt hőt. Igen ám, de mi lesz akkor a friss levegővel, ha nem lehet szellőztetni? Minden passzív épületet el kell látni egy mesterséges szellőztető berendezéssel, amely egy hőcserélő segítségével folyamatosan biztosítja a friss levegőt és ezzel együtt a megfelelő komfortérzetet is. A szellőztető berendezés csöveit a föld alatt vezetik el, körülbelül 2 méter mélyen. Ebben a mélységben ugyanis közel állandó a hőmérséklet évszaktól függetlenül. Így télen a kintinél melegebb, nyáron pedig hűvösebb levegő érkezik a csöveken keresztül. A hőcserélő berendezés pedig biztosítja, hogy a kifelé áramló levegő a hőjét leadja a befelé jövőnek, így a hőveszteség minimálisra csökkenthető. Ez a fajta mesterséges szellőztetés – mivel folyamatosan biztosítja a friss levegőt – sokkal nagyobb komfortérzetet nyújt a benn élőknek, mint a hagyományos, időközönkénti, ablakon át történő szellőztetés.