Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2010-01-19
Hozzászólások: 17db

Hõszigetelés belülrõl – Járjunk el körültekintõen!

A szakemberek óva intenek attól, hogy a fal belsõ oldalára helyezzük fel a hõszigetelõ lemezt. Keveset tudunk azonban arról, hogy miért kerülendõ ez a megoldás, arról pedig alig találunk információt, hogy mit tegyünk, ha egész egyszerûen nem tudjuk másképp megoldani a lakás hõszigetelését. Cikkünkben erre a két kérdésre adunk választ.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Ma már szerencsére senkit sem kell gyõzködni a hõszigetelés fontosságáról, aki csak teheti, elvégzi a ház energetikai korszerûsítését, ha másért nem is, de legalább az alacsonyabb fûtésszámla érdekében. Több olyan eset is van azonban (mûemlékvédelem alatt álló épület, homlokzati díszek, stb.), amikor csupán a belsõ oldali hõszigetelés jöhet szóba. Nézzük meg elõször azt, hogy miért nem ajánlják ezt a módszert a szakemberek:

Bármilyen építõanyagból legyen is házunk fala, biztosan van hõátbocsátása, azaz képes áthaladni rajta a hõenergia. Egyszerûbben ez annyit tesz, hogy a felfûtött lakásból a falakon keresztül folyamatosan kifelé igyekszik a meleg. Mivel a hõmérséklet igyekszik kiegyenlítõdni, ezért a kinti hideg pedig befelé halad. Egy hõszigetelés nélküli ház falaiban – konyhanyelven szólva – körülbelül félúton találkozik a kinti hideg-, és a benti meleg hõmérséklet.  Ennek köszönhetõen a fal belülrõl kifelé haladva egyre hidegebb lesz. Míg a fal belsõ oldala közel azonos a lakás levegõjének hõmérsékletével, addig a külsõ síkja a kinti levegõ hõmérsékletéhez igazodik.

Ha a hõszigetelõ lemezt a fal külsõ síkjára helyezzük, azzal megakadályozzuk, hogy a kinti hideg hõmérséklet bejusson a falba, így a határoló szerkezet szinte teljes egészében fel tudja venni a lakás hõjét. Ez azért remek megoldás, mert így a falak sokkal több hõt tudnak tárolni, mint ha nem lennének szigetelve, ez pedig gazdaságosabb fûtést eredményez. Ha megállunk egy pillanatra gondolkodni, könnyen rájöhetünk, hogy mi történik belsõ hõszigetelés esetén. Nyilvánvalóan a külsõ hõszigetelés ellenkezõje, történetesen az, hogy a fal a hõszigetelés miatt nem lesz képes felvenni a lakás hõjét, viszont csaknem teljes keresztmetszetében áthûl a kinti hideg miatt. Ez nem csak az épületfizikai viszonyokat változtatja meg, de a falban húzódó vízcsöveket is fagyveszélynek teheti ki!

A megismert hátrányok mellett azonban elõnye is akad a belsõ hõszigetelésnek. Nincs szükség például állványra, valamint kevesebb hõszigetelõ anyagból is meg tudjuk oldani a munkát, sõt azt is megtehetjük, hogy csak bizonyos helyiségeket látunk el hõszigeteléssel.

Ha azonban elkerülhetetlen a belsõ hõszigetelés, akkor nagyon körültekintõen kell eljárnunk. A hõszigetelõ anyag felhelyezésénél különösen ügyeljünk arra, hogy ne maradjon rés a lemezek között, ahol a lakás hõje utat találhat magának, ugyanis a fal majdnem teljes lehûlése miatt a meleg lecsapódhat a fal belsõ oldalán, ami ideális otthont ad a penészgombáknak.  Ennek a problémának a kiküszöbölésére legjobb, ha levegõzáró réteget használunk. A leggyakoribb eljárás az, hogy a hõszigetelõ lemezre átlapolt és összeragasztott fóliát rögzítünk, és erre kerül a gipszkarton burkolat, amelyet szintén gondosan tapaszolunk.

A fólia azért is ésszerû döntés, mert teljes párazárást tudunk biztosítani vele, így megakadályozzuk, hogy a páradiffúzió során a falszerkezeten belül csapódjon le a víz. Polisztirol hõszigetelõ lapok használata mellett nem feltétlenül szükséges a párazárás, ugyanis ez a hõszigetelõ anyag nagy páradiffúziós ellenállással bír. A gipszkarton burkolatot pedig azért ajánlják a szakemberek, mert nedvességfelvevõ és -leadó képessége igen magas.

Belsõ hõszigetelés esetén nagyon gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a korábban jelentéktelen hõhidak hatásait felerõsítette, vagy új hõhidakat képezett az újonnan felhelyezett hõszigetelés. Ezt a problémát feltétlenül el kell kerülnünk, ezért nagy gonddal kell eljárnunk. Kifejezetten erre a célra lehet kapni ék alakú hõszigetelõ lemezeket, amelyeket a külsõ és belsõ falak-, illetve a határoló szerkezet és a födém találkozásánál kell elhelyezni. Akit netán zavarna az ék alakú hõszigetelõ lemezek látványa, az álmennyezettel, vagy gipszkartonnal tudja eltakarni. Szintén körültekintõen kell eljárnunk az ablakok káváinál, ugyanis itt is elõfordulhatnak hõhidak. Bár eredetileg ugyanolyan vastag hõszigetelést kellene itt is alkalmazni, mint a falaknál, ám ez rendszerint helyhiány miatt kivitelezhetetlen. Ezért – ha ló nincs, szamár is jó alapon – 3-4 cm-es lemez is megteszi.

A belsõ hõszigetelés tehát kizárólag kompromisszumos megoldásnak jó, de mindenképpen hasznosabb, mint a hõszigetelés teljes hiánya!

Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából