Kategória: Épületgépészet
Utolsó módosítás: 2012-10-15
Hozzászólások: 0db

Így készüljünk fel a fûtési szezonra

Légtelenítés, nyomásellenõrzés, karbantartási díjak

Van ahol már beindították a fûtõberendezéseket, néhányan azonban még várnak vele. Bármelyik csoportba is tartozzunk, még biztosan nem késõ elvégezni a szükséges karbantartást. A fûtésszezon közepén tönkremenõ kazán ugyanis nem csak rengeteg bosszúságot okoz a tulajdonosának, hanem jelentõs plusz kiadást is. Érdemes ezért minden szezon elején átvizsgálnunk fûtõberendezéseinket, és megtenni a szükséges lépéseket azok hibátlan mûködéséért.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Néhány dolgot saját kezûleg is elvégezhetünk, de cikkünkben emellett természetesen a szakemberek által végzett ellenõrzések, illetve karbantartási munkálatok aktuális árairól is beszámolunk.

Gázkazán – víznyomás ellenõrzése

A fûtõberendezések korszerûsödésével egyre inkább csökken a saját kezûleg elvégezhetõ munkák száma, de azért van még néhány feladat, amihez nem kell feltétlenül szakembert hívnunk. Az elsõ ilyen a kazán belsejében lévõ víznyomás ellenõrzése. Gyakorta tapasztalják a gázkazánok tulajdonosai, hogy a nyári üzemmódról való átállás után a kazán egyszerûen nem akar begyulladni. Ilyenkor mindenekelõtt a víznyomást célszerû ellenõrizni. Minden kazánon találunk a nyomást jelzõ órát, amin – típustól függõen – jellemzõen 1,2 és 2,0 bar közötti értékben kell tartózkodnia a mutatónak. Az optimális tartományt általában zöld színû sáv jelzi a mérõóra számlapján, de ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor olvassuk el a kazán útmutatójának erre vonatkozó részét. (Ha nincs már meg az útmutatónk, akkor sem kell kétségbe esni, egy internetes keresõbe beütve a kazánunk típusát biztosan megtaláljuk valahol a beszkennelt változatát.)

Az óra környékén szokott elhelyezkedni a nyomás állítócsapja is, amit egész egyszerûen ki kell nyitnunk, abba az irányba tekerve, mint ahogyan a csapot szoktuk megnyitni. Majd figyeljük a mutatót, és amikor a megfelelõ tartományba kerül, zárjuk el a csapot. Ezt az állító gombot nem mindig egyszerû megtalálni, ezért ha nem egyértelmû számunkra, hogy melyik az, akkor ismét forduljunk a használati útmutatóhoz. A nyomás állítását mindenki el tudja végezni otthon, sõt, elvileg a beüzemeléskor errõl oktatást is kellene kapnunk, vagyis a beszerelõ szakember addig át sem adhatná a készüléket, amíg erre nem tanított meg minket. Ha tehát mégis inkább szakemberre szeretnénk bízni az elsõ ilyen alkalmat, akkor bátran kérjük meg, hogy mutassa meg, hogyan kell állítani a nyomást, így késõbb már nem kell néhány ezer forintot szánnunk erre a mûveletre.

Radiátor légtelenítés

A légtelenítés szintén olyan feladat, amit magunk is elvégezhetünk, nem kell hozzá különösebb szakértelem. Itt azonban már típustól függõen igencsak változó lehet, hogy milyen módon légtelenítünk. Mielõtt azonban erre kitérnénk, beszéljünk arról, hogyan állapítható meg, ha levegõs a rendszerünk. Az elsõ jel, hogy csobogó hangot hallunk a radiátor belsejébõl. Ha ezt tapasztaljuk, akkor mindenekelõtt tekerjük fel a fûtést, és körülbelül fél óráig hagyjuk maximális üzemmódon mûködni. Ezután egyszerû tapogatással meg tudjuk állapítani, ha a radiátor bizonyos pontjai hidegebbek, mint a többi rész. A levegõ általában felülre kerül, így elsõsorban azt vizsgáljuk meg, hogy hûvösödik-e a radiátor oldala lentrõl felfelé haladva. Ha ezt tapasztaljuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy légteleníteni kell. Ettõl függetlenül soha nem árt, ha minden szezon elején légtelenítjük a rendszert, akkor is, ha nem tapasztalunk semmi különöset.

A korszerû radiátorok általában automata légtelenítõvel rendelkeznek, ezeket elvileg nem szükséges légteleníteni. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy ezek is csõdöt mondhatnak, ha tehát a fenti jelenségek valamelyikét tapasztaljuk, akkor ezeket tisztítani, vagy cserélni kell. Ehhez laikusoknak érdemes szakember segítségét kérni. A kézi légtelenítéshez elõször is kapcsoljuk ki a kazánt, miután jó fél órát hagytuk üzemelni. A régebbi légtelenítõ szelepekhez erre a feladatra való légtelenítõ kulcsot kell beszereznünk, míg az újabbakat egy egyszerû csavarhúzóval is tudjuk állítani, az ennél újabbak pedig egy kis csappal rendelkeznek, hogy akár kézi erõvel is elvégezhessük a légtelenítést. Ezek a szelepek a radiátor legmagasabb pontján vannak, valamelyik végében. Gyakorlatilag eltéveszteni sem lehet õket, mert a radiátorok másik végén nincs semmi.

A kulccsal, vagy csavarhúzóval óvatosan kezdjük el tekerni a légtelenítõt abba az irányba, ahogyan a vízcsapot szoktuk megnyitni. Nagyon lassan haladjunk, mert a nyomás lelökheti a szelepet, és akkor ellenõrizetlenül folyik majd belõle a víz. Egészen addig tekerjük, amíg sziszegõ hangot nem hallunk, ekkor kezd el távozni a rendszerbõl a levegõ. A szelepet tartsuk így egészen addig, amíg az elsõ vízcseppek meg nem jelennek, ekkor visszazárhatjuk. A nem levegõs rendszerben értelemszerûen nem fogunk sziszegést hallani, hanem rögtön a víz fog folyni a szelepbõl. A munka elõtt egy vödröt, és egy jó nedvszívó rongyot tegyünk a szelep alá. Elõfordulhat, hogy a légtelenítést háromszor-négyszer meg kell ismételnünk, mire megfelelõen üzemelnek a radiátorok.

Szezon eleji karbantartások és áraik

A kazánokat és konvektorokat az optimális mûködés érdekében nem árt szakemberrel is átvizsgáltatni a fûtési szezon kezdetekor. Egy nem megfelelõen mûködõ kazán akár 4-6 százalékkel rosszabb hatásfokot produkálhat, ami hosszabb távon jóval drágább mulatság, mint az ellenõrzés és karbantartás díja. Az egyszerû felülvizsgálat ára körülbelül 2-3 ezer forintba kerül, kiszállási díjat nem szokás külön felszámolni. Ha a kazán, vagy a konvektor egyes alkatrészei tisztításra, vagy cserére szorulnak, ott már egyértelmûen az alapanyag árától is függ a végeleges díj, viszont néhány alapvetõ munkadíjat meg tudunk osztani Olvasóinkkal.

A gázkazánok karbantartási díja 5 és 7 ezer forint között mozog, ez az egyébként nem hibás, de nem is optimálisan mûködõ kazánokra vonatkozik. Ez az ár magába foglalja az égõk tisztítását, a deflektor ellenõrzését, a kazán beszabályozását, illetve a gáztömörség ellenõrzését is. A legtöbb helyen ebben az árban a kémények ellenõrzése is szerepel.

A gázkonvektorok karbantartása valamivel olcsóbb, jellemzõen 3 és 5 ezer forint közöttire tehetõ. A karbantartás árában benne van az elhasználódott fúvókák cseréje, az égõfej tisztítása, a beszabályozás, valamint a gáztömörség ellenõrzése.

Ezekbõl az árakból jól látható, hogy egy szezon eleji átvizsgálás és – amennyiben szükséges – az alapvetõ alkatrészek javítása, cseréje, tisztítása nem csak optimálisabbá és komfortosabbá teszi a fûtést, de nem kerül többe, mint amennyivel magasabb fûtésszámlát kell fizetnünk egy rosszul beállított készülék miatt. Az pedig pénzben ki sem fejezhetõ, ha a fûtõberendezésünkrõl a szezon elején derül ki, hogy gond van vele, és nem a tél kellõs közepén adja be a kulcsot.


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából