Készház téglából?

Az építőipar területén nem is oly régen még csak alternatív megoldásként emlegetett készház technológia egyre nagyobb teret hódít. Szinte nincs is olyan építkező, aki ne találkozott volna ezzel a lehetőséggel már a tervezés szakaszában. Egyre többen érdeklődnek a téglából épült készházak iránt, gondolván, hogy a készház technológia nyilvánvaló előnyeit ötvözik az általuk jól ismert, már sokat bizonyított építőanyaggal. Az elgondolás nem rossz, de amikor téglából épült készházról beszélünk, nem biztos, hogy egyre gondolunk!

Az elmúlt évek komoly reklámhadjáratának ellenére sokan tévedésben vannak azt illetően, hogy mit is jelent pontosan a készház. A téglát, vagy egyéb falazóelemet gyártó cégek közül pedig egyre többen használják ki a tájékozottság hiányát, „készház” jelzővel illetve a kivitelezőik által épített lakóházakat. Mindenekelőtt vizsgáljuk meg azt, hogy pontosan mit takar a készház kifejezés, így rögtön világossá válik, miért nem hívhatunk egy téglából épített házat készháznak. Majd kitérünk arra, miért illetik a gyártó cégek bizonyos téglaépületeiket mégis készház jelzővel, végül pedig bemutatjuk, hogy milyen az, amikor egy épület téglából van ugyan, de mégis joggal hívhatjuk készháznak.

Bár az előző részben már definiáltuk a készház fogalmát, a pontosság és érthetőség kedvéért ismét kitérünk rá. A készház elemeit egy gyárban állítják össze. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az építkező által kiválasztott alapanyagból (ami nem csak fa lehet!) összeállítják a falakat, belehelyezik a nyílászárókat, kialakítják az elektromos- és vízvezetékek csöveinek helyét, valamint a rögzítési pontokat. A tető elemeit szintén hasonló módszerrel előre legyártják. Amikor a ház összes eleme elkészül, egy teherautóval az építkezés helyére szállítják, ahol a kisebb darabokat kézzel, a nagyobb elemeket daruval a helyére illesztik, majd összeszerelik. Ez tehát a készház. Ami nem ezzel a technológiával készül, azt nem hívhatjuk (hívhatnánk) készháznak. Egyértelmű tehát, hogy a téglából épített ház a fentiek ismeretében nem készház.

Miért mondja mégis sok gyár, hogy készházat építenek téglából, vagy egyéb falazóelemből? A válasz egyszerű. A készháznak vannak ugyanis bizonyos előnyei, amelyek nagy szerepet játszottak a gyors elterjedésében. Ott van például az előre kialkudott ár. Egy készház esetében nem merülnek fel építkezés közben újabb és újabb költségek, a szerződésben foglalt áron tudja az építtető átvenni a lakóépületet. Szintén előny, hogy a készház teljes építési ideje az építőipari gyakorlatban elterjedt 6-8 hónappal ellentétben 2-3 hónap. Ezekkel a szolgáltatásokkal a készház technológia olyan gyakorlatot hozott be Magyarországra, amit addig nem ismertünk.

Nyilvánvaló, hogy az építkezők kezdték egyre komolyabban fontolóra venni a biztos, és gyors megoldást, aminek következtében a készházak mind nagyobb piacot hódítottak el a hagyományos eljárással készült épületek elől. A falazóelem-gyárak reakciója egyértelmű volt. A készházak előnyeit igyekeztek összehozni a hagyományos technológiával, így egyre többen indultak el abba az irányba, hogy előre kialkudott árral, valamint gyors, 3-4 hónapos építési idővel próbálták visszahódítani elvesztett vásárlóikat. Nagy buzgalmukban az új eljárással épült lakóházaikat készháznak nevezték el. Azt már tudjuk, hogy bár valóban ügyesen reagáltak a gyárak, és tényleg tudják tartani az árat és a határidőt, ám a szó szoros értelmében mégsem nevezhető készháznak a téglából készült épület. Sokkal inkább marketingfogás ez, mintsem értelmezésbeli hiba.  Az pedig végképp érthetetlen, hogy miért kellet várni a készházakra ahhoz, hogy kiderüljön; a hagyományos téglaépületeket is fel lehet időben és árban korrekt módon építeni.