Környezetbarát hőszigetelés

Utolsó módosítás: 2011. február 7.

Kategória: HŐSZIGETELÉS

Az építőanyagokkal kapcsolatban gyakran merül fel a kérdés, mi történik velük bontás után. Jelenleg nagyrészt értéktelen törmelék marad csak. Az építőanyag gyártóknak tehát érdekük, hogy olyan termékeket állítsanak elő, amelyek, ha lehet, már a gyártás során se szennyezzék a környezetet, és a bontás után nagy eséllyel lehessen újrahasznosítani.

Az expandált polisztirolhab (EPS) teljes életciklusukban képes a környezet védelmére. Az építészeti hőszigetelő anyagok elsődleges funkciója az, hogy épületeink energiaigényét minimalizálják, így a kisebb energiafogyasztás révén a lakások tulajdonosai kevésbé terhelik a környezetet. Közhely, hogy a legtisztább energia a meg nem termelt energia. Ezt a tételt számszerűsítve kimondhatjuk, hogy a régi, energiapazarló épületek 3-4-szer annyi széndioxidot eregetnek a levegőbe, mint a korszerűen szigetelt épületek. Szemmel látható tehát, hogy az épületek hőszigetelése szoros összefüggésben van a környezetvédelemmel.

Az épületek hőszigetelésével megtakarítható energia számottevő, de az energiamérleg felállításánál fontos, hogy a szigetelőanyag előállításának energiaigényét is figyelembe vegyük. Egy átlagos, 400 légköbméter hasznos térfogatú családi ház teljes körű hőszigeteléséhez szükséges kőolaj nem több, mint 670 liter. Ezzel szemben, a ház 100 éves élettartama alatt az energiamegtakarítás 186 ezer literre adódik! Más megfogalmazásban ez azt is jelenti, hogy mindössze néhány hónap, körülbelül egy fűtési szezon szükséges ahhoz, hogy a beépített nyersanyag mennyisége környezeti terhelés szempontjából megtérüljön.

Fontos, hogy a gyártási folyamatban se keletkezzen nem kívánt melléktermék. A polisztirolhab előállítása során képződő vágási és egyéb hulladék anyagok nem kerülnek ki a gyárból. Az apróra megőrölt hulladékanyagot a gyártási folyamat elején tervezett módon visszaadagolják, így a gyártás száz százalékosan hulladékmentes.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy az építkezéseken megmaradt anyagok és a polisztirolhab bontási hulladékok hogyan hasznosíthatók? Ilyenkor alapvetően mindig az a kérdés, hogy meg tudjuk-e tisztítani az anyagot? Ha igen, számos alkalmazási lehetőség nyílik előttünk. A legegyszerűbb, és már hazánkban is régóta alkalmazott eljárás, hogy a megmaradt, illetve bontott anyagokat megőrlik, és cementtel keverve könnyűbetonként újra építőanyagként használják fel. Az őrléskor keletkező finom port a téglagyárak pórusképző adalékanyagként tudják használni, vagy a vakolat gyártó cégek hőszigetelő vakolatokhoz keverik.

Az EPS hőre lágyuló termék, így ömlesztéssel könnyedén vissza lehet kapni a kiindulási nyersanyagot. Az immár tömör EPS -ből építő, dekorációs lemezek, és különböző fröccsöntött termékek – a vállfától a virágcserépig – állíthatók elő. Ha jelentősebb mennyiségű idegen anyag nem tapad a darálékra, úgy az újra hasznosított anyag mezőgazdasági célra is felhasználható. Kötött, agyagos talajba bekeverve lazítja azt, elősegíti a drénezés működését, levegőhöz juttatja a gyökereket, ezáltal gyorsítja a növények fejlődését.

Ha mégis hulladék lerakóba viszik a bontott szigetelőanyagot, ott is előnyös hatást fejt ki. Hasonlóan a talajba keveréshez, itt is lazítja a hulladékhalmot, átszellőzteti azt, ezáltal meggyorsítja a bomlási folyamatokat.

A hulladékok elégetését környezetvédelmi szempontból az utolsó lehetőségnek szokták tartani. A polisztirolhab esetében más a helyzet. Mivel az EPS kőolajszármazék, így jelentős fűtőértékkel rendelkezik, ami a hulladékégetők tervszerű működéséhez szükséges plusz fűtőenergia bevitelét is biztosíthatja. Mindazonáltal inkább az előbbi módokon hasznosítsuk a feleslegessé vált anyagokat.

Austrotherm Kft.