Lehet egymillió tonnával kevesebb? Avagy gáztározó helyett hőszigetelés

Utolsó módosítás: 2008. szeptember 3.

Kategória: HŐSZIGETELÉS

„Drága az élet” szoktuk mondani, és különösen drága az energia, mert a hagyományos energiaforrások készletei kimerülőben vannak, az alternatív, megújuló energiaforrások pedig nem olyan gazdaságosak, mint a régiek

Drága az energia, és egyre drágább, hiszen az elmúlt hat évben a kőolaj világpiaci ára több mint duplájára emelkedett. A gáz 150-200 %-kal drágult, és nem beszéltünk még az ismétlődő energiaválságokról. Egy éven belül mind a három fő energiahordozó piaca megrendült. 2006. január elsején az orosz-ukrán vita miatt szűnt meg hazánk gázellátása, majd idén januárban az orosz-belorusz olajvita miatt zárták el a csapot. Az őszi áramkrízisből mi ugyan kimaradtunk, de november 4-én Nyugat-Európa felében lekapcsolták a villanyt. Látható, hogy a mértéktelen fogyasztás mértéktelen problémákat indukálhat. A megoldás csak a fogyasztás csökkentése lehet. Mivel azonban szeretnénk megtartani a jelenlegi kényelmes életvitelünket, csakis az energiát kímélő megoldások jöhetnek számításba.

Nem a fogyasztást, hanem a takarékoskodást kell ösztönözni. Nem gáztározók építésére kell 150 milliárd forintot költeni, hanem az épületek hőszigetelésének támogatására. Az épületek fűtésére az ország teljes energiafelhasználásának mintegy 25%-át fordítjuk. Ez a legnagyobb tétel, hiszen mind az ipar (23%), mind a közlekedés (21%) kisebb energiaigényű. Ráadásul ezen a ponton jócskán van is mit tennünk. A hazai épületállomány átlaga kb. másfélszer annyi energiát fogyaszt (300 kWh/m2év), mint a tavaly megjelent épületenergetikai szabályozásban megadott maximum (200 kwh/ m2év). Ezzel még igen messze vagyunk az energiatakarékos (120 kWh/m2év), az alacsony energiájú épület (90 kWh/m2év) szintjétől, nem is beszélve a passzív házakról (30 kWh/m2év). Látható, hogy jelentős tartalékaink vannak ezen a téren.

Ausztriában az állami támogatást a hőszigetelés mértéke szerint adják, és célul tűzték ki, hogy 2010-re minden negyedik új építésű épület passzív ház legyen. Ausztriának tehát megéri, hogy a csökkenő energiaigénye révén elérhető nagyobb biztonságot államilag támogassa. Ezt mi is megtehetnénk, ha azt a 150 milliárd forintot, amiből a gáztározó épül, a lakások hőszigetelésére fordítanánk. Emellett a tulajdonosok is minden egyes állami forint mellé odatennék a saját forintjukat; az így képződő pénzből 250 ezer családi házat lehetne felújítani. Amennyiben a gáztározó építése helyett hőszigetelnénk, több mint 560 millió m3 gázt tudnánk megtakarítani. Ez a teljes hazai gázfogyasztás 4%-a. Így a fogyasztás csökkenése évről évre jelentkezne. A gáztározó kapacitása pedig alig a kétszerese lenne ennek, vagyis két év alatt meg lehet takarítani a tározó teljes befogadó képességét.

Az el nem tüzelt földgáz révén a környezeti terhelés is csökkenne. 560 millió m3 gáz elégetésével több mint ezer millió kilogramm széndioxid kerülne a levegőbe. Ennek az elkerülése pedig igencsak égető probléma, különösen a legutóbbi klímajelentések szerint. Nyilvánvaló, hogy a környezeti gondok egy részét mi is elődeinktől örököltük, mi már nem hagyhatjuk unokáinkra. Nekünk magunknak kell az energiafogyasztást csökkentenünk. Mindenki először a saját portáján: a lakása, háza hőszigetelésével.