Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2008-09-03
Hozzászólások: 0db

Lehet egymillió tonnával kevesebb? Avagy gáztározó helyett hõszigetelés

„Drága az élet” szoktuk mondani, és különösen drága az energia, mert a hagyományos energiaforrások készletei kimerülõben vannak, az alternatív, megújuló energiaforrások pedig nem olyan gazdaságosak, mint a régiek

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Drága az energia, és egyre drágább, hiszen az elmúlt hat évben a kõolaj világpiaci ára több mint duplájára emelkedett. A gáz 150-200 %-kal drágult, és nem beszéltünk még az ismétlõdõ energiaválságokról. Egy éven belül mind a három fõ energiahordozó piaca megrendült. 2006. január elsején az orosz-ukrán vita miatt szûnt meg hazánk gázellátása, majd idén januárban az orosz-belorusz olajvita miatt zárták el a csapot. Az õszi áramkrízisbõl mi ugyan kimaradtunk, de november 4-én Nyugat-Európa felében lekapcsolták a villanyt. Látható, hogy a mértéktelen fogyasztás mértéktelen problémákat indukálhat. A megoldás csak a fogyasztás csökkentése lehet. Mivel azonban szeretnénk megtartani a jelenlegi kényelmes életvitelünket, csakis az energiát kímélõ megoldások jöhetnek számításba.

 

Nem a fogyasztást, hanem a takarékoskodást kell ösztönözni. Nem gáztározók építésére kell 150 milliárd forintot költeni, hanem az épületek hõszigetelésének támogatására. Az épületek fûtésére az ország teljes energiafelhasználásának mintegy 25%-át fordítjuk. Ez a legnagyobb tétel, hiszen mind az ipar (23%), mind a közlekedés (21%) kisebb energiaigényû. Ráadásul ezen a ponton jócskán van is mit tennünk. A hazai épületállomány átlaga kb. másfélszer annyi energiát fogyaszt (300 kWh/m2év), mint a tavaly megjelent épületenergetikai szabályozásban megadott maximum (200 kwh/ m2év). Ezzel még igen messze vagyunk az energiatakarékos (120 kWh/m2év), az alacsony energiájú épület (90 kWh/m2év) szintjétõl, nem is beszélve a passzív házakról (30 kWh/m2év). Látható, hogy jelentõs tartalékaink vannak ezen a téren.

 

Ausztriában az állami támogatást a hõszigetelés mértéke szerint adják, és célul tûzték ki, hogy 2010-re minden negyedik új építésû épület passzív ház legyen. Ausztriának tehát megéri, hogy a csökkenõ energiaigénye révén elérhetõ nagyobb biztonságot államilag támogassa. Ezt mi is megtehetnénk, ha azt a 150 milliárd forintot, amibõl a gáztározó épül, a lakások hõszigetelésére fordítanánk. Emellett a tulajdonosok is minden egyes állami forint mellé odatennék a saját forintjukat; az így képzõdõ pénzbõl 250 ezer családi házat lehetne felújítani. Amennyiben a gáztározó építése helyett hõszigetelnénk, több mint 560 millió m3 gázt tudnánk megtakarítani. Ez a teljes hazai gázfogyasztás 4%-a. Így a fogyasztás csökkenése évrõl évre jelentkezne. A gáztározó kapacitása pedig alig a kétszerese lenne ennek, vagyis két év alatt meg lehet takarítani a tározó teljes befogadó képességét.

 

Az el nem tüzelt földgáz révén a környezeti terhelés is csökkenne. 560 millió m3 gáz elégetésével több mint ezer millió kilogramm széndioxid kerülne a levegõbe. Ennek az elkerülése pedig igencsak égetõ probléma, különösen a legutóbbi klímajelentések szerint. Nyilvánvaló, hogy a környezeti gondok egy részét mi is elõdeinktõl örököltük, mi már nem hagyhatjuk unokáinkra. Nekünk magunknak kell az energiafogyasztást csökkentenünk. Mindenki elõször a saját portáján: a lakása, háza hõszigetelésével.

 

 

A cikket publikálta: Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. munkatársa

 

 

Austrotherm Kft.

9028 Gyõr, Fehérvári u. 75.

 

Telefon:            06-96/515-114

Fax:                 06-96/515-120

Web:                www.austrotherm.hu

E-mail:             austrotherm@austrotherm.hu

Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából