Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2008-10-14
Hozzászólások: 0db

Lélegzik-e a fa?

Nem, nem tévedés. Nem az a kérdés, hogy a fal lélegzik-e, hanem hogy az építési fa lélegzõ tulajdonságú-e? Ezt a kérdést könnyen meg lehet válaszolni: természetes, hogy a fa nem párazáró tulajdonságú. De hogy miért tettük fel a kérdést, azt a cikk végén válaszoljuk meg. Addig is a falakról:

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Lélegzés, légzárás, párazárás

 

A "lélegzõ fal" kifejezés már erõsen bent van a köztudatban, bár szakmailag nem a legtökéletesebb. A falak ugyanis nem lélegeznek, nem szuszognak, és nem is horkolnak, viszont lehetnek nyitottak vagy zártak páratechnikai értelemben. 

 

Hangsúlyos a páratechnikai szó, ugyanis meg kell különböztetni a levegõ mozgását megengedõ, illetve a páravándorlást engedõ falszerkezeteket. Az elõbbire példa lehet az, ha a rosszul illesztett téglák közül kispórolják a habarcsot, vagy ha a panelhézagok tömítése nem megfelelõ. Megállapodhatunk abban, hogy ilyen falazat senkinek nem állhat érdekében, vagyis a légzárás minden homlokzati fal elengedhetetlen követelménye! A falak légzárására nem minimális, hanem maximális követelményeket adnak meg. Egy jól kivitelezett fal légáteresztõ képessége nem lehet nagyobb, mint 0,1 m3/(hom2oPa). A szükséges légcserérõl (a légcsereszám minimum 1 legyen óránként) pedig a nyílászárónak kell gondoskodnia. Fordítva ül a lovon az, aki a falakon réseket szeretne látni, miközben az ablakokat bedeszkázza.

A páravándorlás már más kérdés. A nedvességnek nincs szüksége nyitott járatokra, a pára a falazatot alkotó szilárd anyagon is képes átjutni a meleg oldalról a hideg felé. Ha ebben megakasztjuk, párafeldúsulás lesz a szerkezetben, ami egy idõ után nedvesedést, penészesedést is eredményezhet. Ezt kell tehát elkerülni a jól megkonstruált falszerkezetekkel, és a légzárásról pedig gondoskodjon a kõmûves.

 

Nyers, szigeteletlen falak

Az utóbbi években megint felütötte fejét a penész, különösen az új épületek esetében. A gondok jelentkeznek a hõszigetelt és nem hõszigetelt (anyagában szigetelõ falazóanyaggal készült) homlokzati falak esetében egyaránt. 

A bajt a legtöbb esetben az okozza, hogy a mai feszített tempójú építkezés során (tavasszal kiássuk a gödröt, õsszel költözés) a jelentõs mennyiségû építési nedvességnek nincs ideje távozni. A fûtési szezon beköszöntével a nedves, rossz (pontosabban "nyers", még nem végleges) hõszigetelõ képességû falazóanyagok és a magas páratartalom együttes megléte valószínûsíti a páralecsapódást, penészesedést. A jól tömített nyílászárók, és a rosszul értelmezett takarékosság (ne szellõztessünk, mert azzal elveszítjük a megtermelt hõt) miatt a lakás légterében feldúsul a pára, ami megint csak a penész meleg ágya lesz. A megoldás - ha még nem késõ - olyan ablakok beépítése, amelyeknél résnyitási lehetõség is van, vagy egy külön beépíthetõ ablakszellõzõ alkalmazása. Amennyiben ez már nem lehetséges, a gyakori szellõztetés segíthet a gondon. A szellõzõ levegõvel ugyanis nem vesztünk jelentõs mennyiségû energiát, hiszen a levegõ kis tömege miatt a meleg falak hamar felfûtik a bejövõ hideg levegõt, viszont jelentõs mennyiségû nedvességtõl szabadulhatunk meg. Szerencsés esetben az építési nedvesség egy szezon alatt eltávozik, és a problémák megszûnnek. Ez persze nem igaz azokra az esetekre, amikor hõhíd okozza a nedvesedést. Ilyenkor utólagos hõszigetelésre van szükség, amikor is kívülrõl AUSTROTHERM AT-H80 homlokzati hõszigetelõ lemezzel kell az épületet burkolni.

Hõszigetelt falak

Az olaj ára az elmúlt idõszakban minden rekordot megdöntött. A drágább energiát a vastagabb hõszigeteléssel lehet kompenzálni. Szakemberek körében már nem kérdés, hogy a homlokzati falakat hõszigetelni kell.

A leggyakrabban használatos megoldás az expandált polisztirolhab (például AUSTROTHERM AT-H80) alkalmazásával készült, ragasztott rendszerû homlokzatszigetelés. A kedvezõ árú, évtizedek óta bevált megoldás a lakótér klímájára is jó hatással van. Amennyiben a belsõ tér légállapota a szokásosnak megfelelõ és a fal nedvességtartalma se tér el a megszokottól, külsõ oldali hõszigetelés esetén kondenzációs probléma nem merülhet fel. A jól tervezett falazatoknál a távozó nedvesség rétegrõl-rétegre egyre kisebb ellenállással találja magát szembe. Mivel egy adott réteg páradiffúziós ellenállása az anyag páradiffúziós ellenállási számától (m) és a réteg vastagságától függ, könnyen belátható, hogy minél nagyobb a m, és minél vastagabb egy réteg, annál nagyobb a páradiffúziós ellenállása. A tömör, vagy kevéslyukú téglák diffúziós ellenállási száma (m~30) a hõszigetelõ anyagéval azonos nagyságrendûek, hiszen a polisztirolhabokra ez m=20-40 között adódik. Ami a szerkezeti vastagságot illeti, ezek a falak általában 30-50 cm vastagok, míg a rákerülõ AUSTROTHERM AT-H80 általában csak 7-10 cm; így az ilyen esetekben páratechnikai számítások nélkül is belátható, hogy kondenzáció nem léphet fel.

Nem kell tehát tartani attól, hogy a polisztirol hõszigetelés meggátolja a pára szabad vándorlását a falon keresztül. És ez természetes is, hiszen például a legtöbb fa (fenyõ, tölgy, bükk) páradiffúziós ellenállása 40, vagyis nagyobb, mint az AUSTROTHERM AT-H80 hõszigetelõ lemezé, és mégse tesszük fel a kérdést:

Lélegzik a fa?

 

 

 

Austrotherm Kft.

9028 Gyõr, Fehérvári u. 75.

 

Telefon:            06-96/515-114

Fax:                 06-96/515-120

 

Web:                www.austrotherm.hu

E-mail:             austrotherm@austrotherm.hu


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából