Levegőkazán – Amit érdemes tudni vásárlás előtt

Egy felmérés szerint a magyarok költenek a régióban a legtöbbet lakásfelújításra (mintegy évi 40.000 forintot fejenként). A felújítások döntő hányadát a lakóépületek energetikai korszerűsítése teszi ki. Sokan érdeklődnek az új fűtéstechnikai fejlesztések iránt is. Mai cikkünkből megismerheti az egyik legújabb fejlesztést, a levegőkazánt, illetve minden olyan információt megtudhat, amit vásárláskor feltétlenül figyelembe kell vennie.

Működési elv

A levegőkazán a hőszivattyús fűtési megoldások közé tartozik, ám a geotermikus hőszondával-, vagy talajkollektorral szemben ez a készülék nem a földből, hanem a levegőből nyeri a hőenergiát. A belsejében lévő kompresszor a bemeneti oldalon vákuumot képez, míg a másik oldalon nyomást. A vákuum lehűti a körülötte lévő levegőt, a nyomás pedig melegíti. Gondoljunk csak a szódásszifonra, amelynek patronjához még az ujjunk is odafagy, ha betekerés után véletlenül hozzáérünk. Ez a vákuum miatt történik. A nyomásra pedig egyszerű példa a biciklipumpa. Mivel pumpálás során a levegő sűrűsödik a nyomás hatására, a pumpa burkolata hamar felmelegszik. Hasonló dolog zajlik le a levegőkazán belsejében is, ám itt egy nagy teljesítményű kompresszor végzi a munkát.

Ezzel a megoldással a levegőkazán kültéri egysége a téli hideg levegőből is képes kellemes meleget előállítani a lakásban. Ha például odakint -20 °C van, a kompresszor által -70 °C-ra hűtött hőcserélő egység képes annyi energiát kinyerni a levegőből, amivel körülbelül 50 °C-os vizet állít elő.

COP érték, azaz jósági fok

A hőszivattyús berendezések hatékonyságát egy mérőszámmal fejezik ki, ez az úgynevezett COP érték, vagy ahogy itthon elterjedt, a jósági fok. A témában nem jártas vásárló általában elsiklik e felett az adat felett, mivel nem érti annak jelentőségét. Ha egy katalógusban azt olvassuk, hogy „COP: 3.6”, az semmit sem mond nekünk. Pedig ez az egyik fő szempont. A COP érték azt hivatott kifejezni, hogy egy egységnyi energiából hány egységnyi hőt állít elő a készülék. Ha például egy levegőkazán COP értéke 4, akkor 1 forintnyi elektromos áram felhasználásával 4 forint értékű hőenergiát állít elő. Mindezt persze csak megfelelő méretezés mellett képes teljesíteni. A COP érték tehát kicsit leegyszerűsítve azt mutatja, mennyit tudunk majd spórolni a készülékkel.

Ár és megtérülés

Első hallásra talán kissé riasztónak tűnhet, de egy levegőkazán körülbelül annyiba kerül, mint egy közepes árfekvésű autó. Példaként: Egy 200 m²-es lakás felfűtésére használható berendezés ára körülbelül 2.500.000 forint. A teljes megtérülési idejét mégis 6-7 év körülire teszik a szakemberek. Hogyan térülhet meg egy ilyen drága fűtési rendszer ennyi idő alatt? Bár a megtérülést pontosan kiszámolni lehetetlen (gondoljunk csak a folyamatosan növekvő gáz árakra), de bizonyos feltételek adottak ahhoz, hogy kiderüljön, miért ennyi az átlagos megtérülési idő.

Mindjárt ott van a kedvezményes áramdíj. Mivel a levegőkazán környezetkímélő berendezés, így az ELMŰ kedvezményes tarifát állapít meg a készülék működtetéséhez. Ez az úgynevezett GEO-tarifa 31,71Ft/kWh, ami körülbelül a 65 százaléka a hagyományos tarifának. Szintén lerövidítik a megtérülési időt a környezetbarát megoldásokra igénybe vehető pályázatok is, amelyekről bővebben IDE kattintva olvashat. A megtérülési idő számításakor figyelembe kell még venni azt a tényt is, hogy a levegőkazánhoz nem szükséges kéményt építeni, így pedig nem csak az építés, hanem a rendszeres karbantartás és tisztítás költségeit is a levegőkazán javára írhatjuk. Ezen információk birtokában már talán nem is tűnik olyan soknak a készülék ára, nem igaz?

Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a levegőkazán mellett dönteni pusztán a megtérülési idejére hivatkozva ostobaság lenne. Bár kétségtelen, hogy hosszú távon kifizetődőbb megoldás, mint a gázfűtés, de a levegőkazán igazi előnye a gázszolgáltatótól való függetlenség, valamint a környezetünk védelme.