Megoldás a körbetartozásra?

A pénzügyi válság okán egyre többet hallhatunk az építőiparon belül kialakult „kisebb” válságról, a körbetartozásról. A „válság”, „építőipar”, és „körbetartozás” szavak mintha egybe forrtak volna, szinte csak együtt hallunk, olvasunk róluk. Régóta dolgoznak szakemberek ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésén, amely munkának néhány gyümölcse beérni látszik. Mit tesznek a felelős személyek a körbetartozás ellen, és mit tehetnek az építőipar szereplői, illetve az építtetők?

Az elmúlt évben sokszor vettük elő az Építési Portál oldalain a körbetartozást, illetve újabban a pénzügyi válságot, mint az építőipart leginkább érintő témát. Sokszor megírtuk azt is, mi vezethetett ilyen súlyos helyzethez, így most ennek részletezésétől eltekintünk, csak néhány pontban térünk ki a kiváltó okokra, hogy mindenki számára világos legyen a kialakult helyzet miértje, és ezáltal egyértelművé váljon, miért a lentebb részletezett „megoldásokat” javasolják a felelős szakemberek.

1. Az „aktatáskás” cégek megjelenése a piacon.

Az elmúlt néhány évben gombamódra szaporodtak el az úgynevezett aktatáskás méretű generálkivitelező cégek, melyek egyetlen célja a gyors és könnyű pénzszerzési lehetőség. A módszer rendkívül egyszerű: Alapíts egy egy-két személyes céget, bízz meg alvállalkozókat a munka elvégzésével, fizess nekik néhány kezdeti munkafázis után, majd a munka elkészültével ne vedd át az elkészült épületet, így nem kell fizetni, és a zsebedben marad az épület új tulajdonosainak pénze, valamint az alvállalkozók bére is. Ne felejtsd el, hogy a céget villámgyorsan be kell buktatni, így az adósságot nem tudja majd behajtani senki, hiszen nincs kitől. Jövő héten már alapíthatod is az új céget új néven, és kezdheted elölről. Erre sajnos a magyar jogszabályok lehetőséget adnak! Érthetetlen, hogy évek óta zajlik ilyesmi, és még nem született törvény ellene.

2. Az építőipari vállalkozók csak árban versenyeznek egymással.

Mind a mai napig létezik az a rossz beidegződés, hogy ha a megrendelő máshonnan is kap árajánlatot, akkor lejjebb kell vinni a szolgáltatás, vagy a termék árait, hogy megelőzzük a konkurenciát. Sokszor írtuk már, de most még egyszer: HIBÁS REAKCIÓ!!! Az építőipar szereplőinek ezen viselkedése vezetett odáig, hogy ma már szinte vállalhatatlanul alacsony árakon dolgoznak, ami természetszerűleg minőségromlást eredményezett a szakmában, valamint hozzászokott a vásárlóerő, hogy az árból mindig lehet, és kell is alkudni a végsőkig.

3. Tisztességtelen piaci magatartás.

Valamilyen szinten kapcsolódik a második ponthoz. Néhány vállalkozó felismerte, hogy az árversenyben úgy is talpon lehet maradni, ha a megrendelőnek adott árajánlatból kihagy néhány apróbb munkát, amire csak később – ha már megkapta a megbízást – hívja fel az építtető figyelmét. Ezáltal nem kapott megrendelést az a tisztességes vállalkozó, aki minden részletre kitért az ajánlatban, és emiatt magasabb árat volt kénytelen megadni. Az építtetőnek végül ugyanannyiba kerül a munka, de jogosulatlan előnyhöz juttatta a tisztességtelen vállalkozót.

Menjünk ismét pontról pontra, és lássuk milyen megoldásokkal állnak elő a szakemberek:

1. Az aktatáskás cégek végleges felszámolása igen nehéz feladat elé állítja a szakembereket. Koji László, az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szövetsége) alelnöke kifejtette, hogy már a parlament előtt van az a törvénymódosító csomag, amely kötelezné a megrendelőt, hogy az előzetesen szerződésbe foglalt módon lépésről lépésre köteles legyen fizetni a kivitelezőnek.

Szaló Péter szakállamtitkár is ismertetett néhány jövőbeli változtatást, mely szerint a megrendelő és a kivitelező között kötelezően létrejövő szerződésnek minden részletre kiterjedően tartalmaznia kell majd az építkezés fázisait, valamint a pontos minőségi elvárásokat. Kifejtette továbbá, hogy a módosítandó jogszabályok azt is előírják majd, hogy minden beruházásnál ellenőrizni kell, vajon vannak-e alkalmazottai a fővállalkozónak.

2. Egy újabb jogszabály szerint a jövőben minden évben kihirdetik a vállalkozók számára kötelezően betartandó szolgáltatói árakat. Ezáltal elkerülhető lesz az a mostani gyakorlat, miszerint a vállalkozók irreálisan alacsony árakon vállalják a megbízást, majd az építkezés során igyekeznek némi plusz munkával kompenzálni.
3. A tisztességtelen piaci magatartást mutató vállalkozókkal szemben is születnek jogszabályok, amelyek világossá teszik a pótmunka fogalmát. A szabály lényege, hogy a felek közötti kötelezően létrejövő szerződésnek részletesen tartalmaznia kell az elvégzendő munka minden egyes fázisát. Amennyiben a munka közben derül fény arra, hogy többletmunkát kell végeznie a vállalkozónak, akkor hitelt érdemlően be kell bizonyítania, hogy előre nem látható körülmények okozták a plusz munkát, ellenkező esetben neki kell állnia a pótmunkával járó költségeket.