Kategória: Gazdasági hírek , Építõipari hírek
Utolsó módosítás: 2014-11-10
Hozzászólások: 0db

Mire jó a rezsicsökkentés? És mire nem?

Hamarosan a háztartások számára is érzékelhető lesz a kormány által bevezetett rezsicsökkentés harmadik szakasza, amelyben a távhő ára csökken újabb 3,3 százalékkal. Ennek kapcsán igyekeztünk alaposan körbejárni a témát, és választ találni arra a kérdésre, hogy vajon mi az, amit jobbá tesz ez az intézkedés, és mit rombol le?

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Sokak számára különösnek tűnhetnek a cikk bevezetőjének utolsó szavai, de mielőtt kitérnénk rá, vizsgáljuk meg alaposan, mi is az a rezsicsökkentés, és az elmúlt időszakban mennyivel tette könnyebbé a magyar családok helyzetét.

Adatok

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük, hogy az elmúlt két évben mennyit csökkentett a kormány a háztartások fenntartásának költségein:

Néhány példával élve forintosítsuk is a fenti táblázat eredményeit. Az a család, aki 2012-ben havonta 20.000 forintot költött gázra (például a fűtési szezonban), 10.000 forintot áramra, vagy épp 15.000 forintot távhőre, annak a következő csekken a földgáz már csak 14.900 forintba, az elektromos áram csak 7.545 forintba, míg a távhő csupán 11.600 forintjába fog kerülni.

Egy átlagos magyar háztartás körülbelül 5-7 ezer forintot takaríthat meg havonta a rezsicsökkentésnek köszönhetően. A teljes lakosságra kivetítve körülbelül 334 milliárd forinttal kevesebbet kellett fizetni a rezsiért 2013 januárja óta.

Mit mondanak ezek a számok?

Nem kell nagy matematikusnak lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy ha 334 milliárd forinttal kevesebbet fizettünk a szolgáltatóknak, akkor náluk most hiányzik ez a pénz. Mindeközben a nyersanyagok árai nem csökkentek, tehát nem arról van szó, hogy a kormány nagyszerű tárgyalási stratégiájának köszönhetően olcsóbban importáljuk külföldről a fűtőanyagot. Nem, ezek egész egyszerűen mesterségesen alacsonyan tartott árak.

Mi történik akkor, ha a szolgáltató az állam tulajdonában van? Nos, ez esetben az államot közvetlenül érinti a bevételkiesés, amit a rezsicsökkentés okozott, tehát ugyanannyi kiadás mellett kevesebb bevétele lesz. És mi a helyzet akkor, ha a szolgáltató nem állami tulajdon? Nos, annak a szolgáltatónak is kisebb lesz a nyeresége, ami azt eredményezi, hogy kevesebb adót fizet az államnak. (Hacsak a rezsicsökkentés nem jár együtt az adók növelésével!)

Akármerről is nézzük, a rezsicsökkenés eredménye az lesz, hogy az államnak kevesebb pénz jut, ami a Magyar Államkincstár jelenlegi helyzetét, valamint az államadósságot tekintve nem éppen kedvező jelenség. A fogyasztók számára ideig-óráig remek érzés a havi 5-7 ezer forint megtakarítás, de ez csak akkor hozhat hosszabb távon eredményt, ha a 334 milliárd forint bevételkiesés nem okoz még nagyobb problémát az ország gazdasági helyzetében.

Mi az igaz gond?

Az Építési Portál soha nem volt, és nem is lesz politikai média, ezért most tekintsünk el attól a gyanútól, hogy a rezsicsökkentés a választási kampány része, akár a gazdaság megroppanásának árán is. Fókuszáljunk arra, hogy mit üzen nekünk, mint a magyar háztartások fenntartóinak a rezsicsökkentés, és mennyire „értettük meg” az elmúlt évben ezt az üzenetet.

Az igazi probléma ugyanis messze túlmutat egy ország gazdasági helyzetén. A Föld készletei rohamosan fogynak, a környezetünket pedig még rohamosabban szennyezzük, ugyanis amellett, hogy egyre kisebb teret ad a rezsicsökkentés a megújuló energiáknak, még az alapvetően környezetszennyező módokon előállított energia spórolására sem ösztönöz! Épp ellenkezőleg! A magyar családok egy része jelenleg nem fizet kevesebbet az energiáért, hanem ehelyett többet használ belőle, mert megteheti! Jó irány ez? Másképp kérdezem: Tudunk a saját havi megélhetésünkön túl globálisan is gondolkodni, és megérteni, hogy itt sokkal több forog kockán havi 5-7 ezer forintnál?

Mi a megoldás?

A dolog olyannyira triviális, hogy az ember szinte szégyelli leírni. 2014-et írunk. Már régen el kellett volna mozdulnunk a megújuló energiák irányába! A technológia adott, a magyar szakemberek közül nagyon sokan felkészültek a témában, a kellő jártasságuk és eszközeik is megvannak ahhoz, hogy a magyar háztartásokat napelemekkel, napkollektorokkal, hőszigeteléssel, vagy egyéb alternatív megoldásokkal lássák el.

Félreértés ne essék, köszönjük szépen a rezsicsökkentést, örülünk, hogy nem kell annyit fizetni. De mi lenne, ha ugyanekkora összeget inkább a lakások korszerűsítésének támogatására használna a kormány, hogy ezáltal kevesebb energiát használjunk?

Mekkora összegről is beszélünk? 334 milliárd forint, de ezzel nincs vége, ez csak az eddigi bevételkiesés! De már ebből is 334.000 család, vagy társasház kaphatott volna egymillió forintot a beruházások támogatásaként. Olyan beruházásokról van itt szó, amelyek eredményeként nem havi 5-7 ezer forinttal csökkenne a rezsi, hanem akár a teljes áramellátás, vagy a fűtés ingyenessé válna a háztartások számára!

Egyáltalán nem mellékes az sem, hogy építőipari cégek ezreinek adna munkát az ilyen jellegű támogatás, ami természetszerűleg bevételt is hozna nekik, amivel adókötelességük keletkezne, és így az államkasszába is adó folyna be, a puszta bevételkiesés helyett. Mindenki jól (de legalábbis jobban) járhatna. De akkor mégis, miért nem ez történik? Nos, amint feljebb írtuk, az Építési Portál nem egy politikai honlap. Döntse el mindenki maga, hogy miért nem így történik!


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából