Mitől lesz penészes a fal? Mit tehetünk ellene?
A hűvösebb idő beköszöntével minden évben előjön ez a téma, ugyanis akik nyáron lecserélték nyílászáróikat korszerű, jó hőszigeteléssel ellátott ablakokra, azok talán most találkoznak először ezzel a jelenséggel. Egy kis odafigyeléssel, és néhány praktikával azonban megelőzhetjük, hogy komolyabb gondunk származzon a túlzott párásodásból.
A
probléma
A
téli hónapokban gyakrabban hallani olyan panaszt, hogy az
ablakbélések penészesednek és az ablaktáblákon kondenzvíz
képződik. A kondenzvíz a levegő lehűlésekor keletkezik.
Az
okok
Ha
a külső falakon penészgomba jelenik meg, akkor ez nem az erős
esőzéstől van, amely a falakat kívülről indulva átáztatja,
hanem ezt a helyiségekben lévő levegő nedvessége okozza, amelyik
a hideg falfelületekre lecsapódik. Az emberek - érzékelésük
alapján - hajlanak arra, hogy a hideg évszakban becsukják az
ablakokat és ajtókat, hogy a helyiségekben megtartsák a meleget.
A téli hónapokban azonban a külső falak erősen lehűlnek, amely
lehűlés a külső falak belső oldaláig hat.
A
belélegzett levegőnek van egy láthatatlan tulajdonsága: a
hőmérséklettől függően nagyon sok nedvességet képes felvenni.
Így például egy köbméter levegő 20 °C hőmérsékleten és
100%-os légnedvesség mellett 17,5 g vizet tud megtartani vízpára
formájában. Ha ezt a levegőt 0 °C-ra lehűtjük, akkor 12,5 g
kondenzvizet nyerünk, mivel a 0 °C-os hideg levegő csak 5 g vizet
tud megkötni.
A lakóhelyiségekben minden bizonnyal soha nem alakulnak ki a fent leírt jelenségek, mivel a relatív légnedvesség normál esetben 40 és 60% között alakul, és a külső falak belső felületei sem hűlnek le 0 °C-ra. Ha azonban a 20 °C-os meleg teremhőmérséklet 60%-os relatív légnedvesség mellett körülbelül 10 g vizet tud megkötni, és a 8 °C-os meleg teremhőmérséklet azonos légnedvesség mellett csak körülbelül 5 g vizet, megérthető az, hogy a külső falak hideg felületein nedvesség csapódik le.

Összefoglalva
Rosszul
hőszigetelt külső falak esetén alacsony külső hőmérséklet
mellett fennáll az a veszély, hogy a belső falfelület erősen
lehűl.
Ahhoz,
hogy elkerüljük a kondenzvíz-képződést , a helyiségben
alacsonyan kell tartani a relatív légnedvességet. A kondenzvíz
képződése a falfestésen, tapétákon és vakolaton hosszabb időn
keresztül veszélyes lehet, mivel ilyenkor megjelenik a penész és
a kristálykivirágzás. Ezek egészségügyi problémákat
okozhatnak, és az adott anyagot is szétroncsolják.
Kondenzvíz-képződés a belső falfelületen, különösen a magas
légnedvességgel bíró helyiségekben (fürdőszobák, konyhák,
hálófülkék és olyan helyiségek, ahol sok a növény) jellemző.
A nedvesség fokozódását a lakóhelyiségekben célirányos
szellőztetéssel kell kompenzálni.
Ajánlások
beruházók és lakók számára
A
lakások szellőztetése higiéniai és egészségi szempontból
szükséges. A rendszeres szellőztetés során kivezethetők a
helyiség használatából adódóan keletkező gázok, szaganyagok
és a magas légnedvesség. A megfelelő szellőztetéssel - nagyon
magas légnedvesség esetén - a kondenzvíz által kiváltott
épületkárok is elkerülhetők. A levegő kicserélése képes
erőteljesen befolyásolni a helyiségekben lévő relatív
légnedvességet. Alaphelyzetként azt tanácsoljuk, hogy a teljes
helyiséglégteret kétóránként a külső levegő beeresztésével
cseréljék ki. Különösen fontos a szellőztetés télen, mivel az
alacsony hőmérséklet csekély nedvességgel jár együtt. Amikor
ez a levegő bekerül a helyiségbe, felmelegszik, s ilyenkor csökken
a relatív légnedvesség. A napjainkban kapható, nagyon jól
légszigetelt ablakok - a természetes szellőzés zárt állapotban
- nem elegendőek a szükséges légcsere biztosításához.
A
helyes szellőztetés azt jelenti, hogy 5-10 percig teljesen nyitva
hagyjuk az ablakot (lökésszerű szellőztetés),
emellett különösen hatékony a rövid ideig tartó keresztirányú
szellőztetés (huzat). Ezáltal kevés energia megy veszendőbe,
mert a helyiség levegőjéből vezetődik ki nagy mennyiség, a
falak, mennyezetek és padlók alig hűlnek le. A szellőztetési
időtartam, mely minimálisan szükséges a teljes légcseréhez a
külső hőmérséklet és az aktuális évszak függvénye (télen
4-6, tavasszal és ősszel 10-20, nyáron 25-30 perc). Még egy
gyenge szél (5km/h) is meg tudja duplázni a légcsere mértékét.
A fűtési szezon alatt a fűtött belső helyiségekben - fizikai okok miatt - mindig jelentősen több nedvesség van a levegőben, mint a hideg külső levegőben, még akkor is, ha kint ködös az idő. Nem igaz tehát, hogy az ablakok kinyitásakor nedves levegőt engedünk be. Ellenkezőleg, ilyenkor a helyiségben lévő nedvesség távozik.
Az
a fontos, hogy 0 °C alatti külső hőmérséklet esetén az
ablakokat ne hagyjuk hosszabb ideig tartós szellőztetőhelyzetben
(bukó nyitott helyzetben). Az állandó légcsere ugyanis a
falfelületeket fokozatosan lehűti úgy, hogy növekszik a
kondenzvíz veszélye. Ezen kívül tartósan energia megy
veszendőbe. Irányértékek: 20 °C
hőmérséklet a lakóhelyiségben és 17 °C az alvóhelyiségben.
Ennél alacsonyabb hőmérséklet ne legyen. A hűvösebb
alvóhelyiségek és a többi melegebb helyiség között maradjanak
az ajtók zárva. A nem fűtött helyiségek hőmérsékletét nem
lehet az ajtó kinyitásával szabályozni, mivel a meleg levegő
nedvessége lecsapódik a hideg épületrészeken, ami
penészesedéshez vezet. Ezzel kapcsolatban arra is ügyelni kell,
hogy a bútorzat - különösen a nagy felületű - ne álljon túl
közel a falhoz vagy a falnak támasztva.

Összefoglalás
A megfelelő szellőztetéssel elkerülhető a kondenzvíz-képződés a lakóhelyiségekben, különösen az ablakokon. A helyiség levegője annál szárazabb, minél hidegebb a külső levegő. A kondenzvíz-képződés veszélye annál nagyobb, minél nedvesebb a teremlevegő, és minél hidegebb az adott épületrész felszíne. A helyes szellőztetéssel (löketszerű szellőztetés) energia takarítható meg, higiénikusabb, és elkerülhetők a nedvességből keletkező károk.
Delta
Kft.
Kecskemét, Korhánközi út 4.
Web: www.delta-kft.hu
E-mail: deltakecskemet@delta-kft.hu
Tel.: 06-76/504-281