Paragrafusok mögé bújva, avagy embertelen kilakoltatás Győrött

Magyarországon közel 750 ezer családot fenyeget a kilakoltatás veszélye. A devizahitelből építkezők súlyos anyagi válságba kerültek a törlesztőrészletek emelkedése miatt, aminek következtében eladósodással, majd egyetlen otthonuk elvesztésével számolhatnak. Országszerte máris több ezer család ellen indult meg az eljárás, nyár végére pedig megtöbbszöröződhet a kilakoltatások száma. A könyörtelen gépezet azonban még adóssággal, vagy hitellel nem rendelkezőket is bekebelez, ahogy azt egy győri asszony esete is mutatja.

Győr, 2009. május 12. Bagó Andrásné Zsigai Klárát, egy 57 éves asszonyt Radnóti Miklós utcai lakásából rendőri segítséggel lakoltattak ki. Zsigai Klára 1962 óta él a fent említett lakásban, először szülei, majd haláluk után, 2003-tól ő bérelte, jogszerűen megkötött bérleti szerződés alapján. Zsigai Klárának sem közüzemi, sem lakbértartozása nincs! A kilakoltatás „oka” az 1962-es (!) lakáskiutaló határozat formai hibája, amely hibát a bírósági végzés megállapította, az Inszol nevű győri önkormányzati cég pedig – a rendőrséggel karöltve – végrehajtotta a kilakoltatást. A fenti tényeket figyelembe véve kijelenthető, hogy Zsigai Klára felelőssége fel sem merülhet az ügy kapcsán, az 1962-es határozat hibáit illetően minden gyanú felett áll (tekintve, hogy ő akkor 10 éves volt), ám mégis ő a szenvedő alanya az eljárásnak.

A kilakoltatásnál jelen voltak a VÉSZ (Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége) aktivistái, akik megpróbálták megakadályozni a szerencsétlenül járt asszony kilakoltatását, de a rendőri intézkedés ellen nem tudtak fellépni. Az idős győri asszonyt kihallgatásra vitték a rendőrök, ahonnan rosszulléte miatt kórházba kellett szállítani. A kihallgatás a kórházban is folytatódott.

Bár a VÉSZ tagjai nem tudták megakadályozni Zsigai Klára kilakoltatását, fellépésük mégis eredményesnek mondható, mivel az akció célja többek között figyelemfelhívás volt a körülöttünk zajló tragikus eseményekre, valamint az összefogás-, az egymás iránti szolidaritás fontosságára. Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke így fogalmaz a tegnapi eset kapcsán:

„Miféle jogrend és joggyakorlat az, amely lehetővé teszi, hogy egy idősődő asszonyt, akinek semminemű vétkessége ráadásul nem is áll fenn (mert egyébként ha fennállna, még akkor is indokolt lenne ez a kérdés), jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonából végrehajtói-rendőri segédlettel utcára lehet tenni?

Végső pillanat, hogy a magyar társadalom lelkiismerete és cselekvő szolidaritása felébredjen. A közhatalom azért kapja a társadalomtól a morális, jogi és anyagi alapot és védelmet, hogy a társadalom érdeke szerint, az igazságosság alapján, az emberiesség védelmében tevékenykedjen mindenkor. Ha a közhatalomnak bármely része, vagy személye átáll a rablás, a gazság, a szipolyozás oldalára, megszűnik közhatalomnak lenni, s nem védi többé sem törvény, sem egyenruha, hiába hivatkozik törvényidézetekre.

Követeljük a Zsigai Klára elleni kilakoltatás azonnali visszavonását, a hatóságok bocsánatkérését vele szemben, a szerencsétlen asszony kártérítését, és ebben a gyalázatos ügyben eljáró minden felelős hatósági személy felelősségre vonását.

Amennyiben ez nem történik meg, a VÉSZ kezdeményezni fogja Győr társadalmánál és az egész magyar társadalomban, olyan fokú aktív polgári engedetlenségi mozgalom megindítását, amely alkalmas lesz arra, hogy a közhatalom szereplői színvallásra kényszerüljenek: a rablók, vagy a társadalom oldalán állnak-e.

Már országos szinten, minden megyében folyik a VÉSZ által kezdeményezett Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák (GYŐZ) szervezése. Ennek ütemét fel kell gyorsítani.

A VÉSZ figyelmeztet mindenkit: ami Zsigai Klárával megtörtént, mindnyájunkkal történt meg, akik e hazában élünk! Szabad engednünk, hogy majd gyermekeinkkel is megtörténhessen?”