Kategória: Passzívház
Utolsó módosítás: 2011-09-07
Hozzászólások: 0db

Passzív hûtéssel a hõguta ellen – nem csak passzívházakban

A passzívházakban télen kellemes meleg van, bár alig kell fûteni, nyáron pedig hûvös, minden aktív hûtés nélkül – innen ered az elnevezés. A hûs nyári klímához azonban a lakóknak is aktívan hozzá kell járulniuk: megfelelõ árnyékolással és szellõztetéssel, ami annyira egyszerû, hogy tudatos viselkedéssel könnyedén megvalósítható.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

A passzív hûtés – vagyis az épület hûvösen tartása a nyári forróságban – nem újkeletû dolog. Már az õseink is alkalmazták vályogházaikban: a vastag vályogfalak tárolják a hõt, illetve a hûvöset, amelyet a falak az éjszaka folyamán vesznek fel. Napközben a tetõeresz, a tornác árnyékolják az ablakokat, s a zsindely a tetõn viszonylag jól szigeteli a házat. Éjszaka kitárják az ablakokat, nappal becsukják. Ezzel az egyszerû módszerrel egy parasztház mindig kellemesen hûvös nyáron.

A modern építészetben feledésbe merültek ezek az egyszerû elvek: hatalmas üvegfelületek - részben árnyékolók nélkül -, vékony, alig szigetelt falak és tetõk, ki-be urgó homlokzatok jellemzik az épületeket. Minden helyiségben mûködik valamilyen elektromos berendezés: a hûtõ, a plazmatévé és a számítógépek ontják a meleget. Az áram, amit felvesznek, gyakorlatilag hõ formájában hagyja el a készüléket.

A passzívházakban - melyek a legalaposabban kutatott épület standard képviselõi - már a kezdeti elméleti vizsgálatok kimutatták, hogy a közép-európai mérsékelt éghajlati területeken álló épületek kiválóan hûthetõk passzívan, azaz a régi parasztházak elvét követve. Így a hûtésre, a légkondicionálásra fordítandó energia, és annak költsége drasztikusan csökkenthetõ. Az elsõ passzívház 1992-ben épült Darmstadt városában, azóta több mint 32 ezer ilyen épület lakói élvezik az alacsony energiaköltség mellett a kellemes nyári hûvöset.

Ha nincs is passzívházunk, azért az alapelvek minden épületben mûködnek, és így a passzív hûtést bárki alkalmazhatja az otthonában. Ha teljesen nem is tudnánk átvészelni a nyarat a split klímaberendezés nélkül, a pénztárcánk meg fogja köszönni az ésszerû viselkedést.

Így alkalmazzuk a passzív hûtést

Minél jobb az épület hõszigetelése, annál hosszabb ideig képes tárolni az éjszakai hûvöset a nap folyamán. Ha az épület amúgy is felújításra szorul, feltétlenül hõszigeteljük! Fõleg a tetõtérben javul drasztikusan a közérzet, miután vastag hõszigetelést kapott. A passzívházakban a hõszigetelés 30-50 centiméter is lehet.

Minél többet szellõztetünk éjszaka, annál hûvösebb lesz napközben. Éjszaka általában annyira lehûl a levegõ, hogy alkalmassá válik az épület szerkezetének hûtésére. Ehhez azonban magas légcserére van szükség, mivel a levegõnek alacsony a hõtároló képessége. Tehát az ablakokat ki kell tárni, de legalább is buktatni. Az emeletek közötti szintkülönbség segíti az épület átszellõztetését. Gondoskodjunk tehát arról, hogy a magasan lévõ ablakok is nyitva legyenek.

Napközben lehetõleg ne szellõztessünk, vagy csak a legszükségesebb mértékben.

Szereljünk fel minden ablakra – lehetõleg külsõ – árnyékolót. A modern szerkezetek beengedik a fényt, de kizárják a közvetlen napsugarakat. Ha leengedjük a redõnyt, és kénytelenek vagyunk lámpát gyújtani, az meglehetõsen kontraproduktív: a lámpa áramfogyasztása - amellett, hogy pénzbe kerül - jelentõs mennyiségû hõt ad le a helyiségben. Ha nincs lehetõségünk külsõ árnyékoló felszerelésére, legalább belülrõl árnyékoljunk, bár ez a megoldás sokkal kevésbé hatásos. Különösen elõnyösek az olyan anyagok, melyek külsõ oldalukon visszatükrözik a napfényt. Vészmegoldásnak a következõt ajánljuk: kartonra ragasztott alufóliát helyezzünk el az üveg belsõ oldalán. A fólia visszatükrözi a fénysugarakat azelõtt, mielõtt azok átváltoznának hõvé. A helyiség ugyan sötét lesz, de több fokkal csökken a hõmérséklet. Ne felejtsük eltávolítani a fóliát, mielõtt elkezdünk fûteni, ekkor ugyanis szükségünk van minden napsugárra.

Kapcsoljunk ki minden felesleges áramfogyasztót, és vásároljunk energiatakarékos készülékeket! A laptop kevesebbet fogyaszt a hagyományos számítógépnél, a többletköltség 1-2 év alatt megtérül, s nem mellékesen kevésbé fûti nyáron az irodánkat. A gép kiegészíthetõ lapos monitorral és billentyûzettel, így még komfortosabb is és takarékosabb.

A legtöbb passzívház helyiségeiben a nyári hõmérséklet átlagosan 25-26 fokra korlátozható minden hûtés nélkül. Az épület nyári viselkedését kielégítõ pontossággal számítani is lehet, így meghatározható, hogy szükség van-e további hûtésre. Ha erre szükség lenne, az alábbi passzív hûtési eljárás is rendelkezésre áll, legalább is a passzívházak esetében. A talajba csõkígyót helyeznek el, amely a vasbeton födémben folytatódik. A csõben fagyálló folyadék kering, amely felveszi az épületben keletkezõ hõt, és leadja a talajban, ahol 2-3 méteres mélységben nyáron is 10 Celsius-fok körüli a hõmérséklet.

Amennyiben szellõztetõ berendezés is üzemel az épületben – ami a passzívházak nélkülözhetetlen tartozéka -, akkor a szellõzõ levegõ is hûthetõ a csõkígyó segítségével. Utóbbi lehetõség azonban csak a jól szigetelt és árnyékolt passzívházakban adott. A levegõvel szállított hûtés csak minimális teljesítményre képes - ez ugyan tökéletesen elég egy passzívházban, ám magasabb hõigényû épület esetében kevésnek bizonyul. A betonmaghûtés is csak akkor elegendõ, ha legalább alacsony energiaigényû házról van szó.

Ez utóbbi passzív hûtési eljárások minimális áramigénnyel mûködnek – töredékét teszik ki egy klímaberendezés energiafogyasztásának -, hiszen a környezeti energiát hasznosítják. Nagyobb épületekben - például irodaházak esetében - bevált módszer a szondás hõszivattyús rendszer kiépítése a fûtésre és a hûtésre. Nyáron az épületbõl elvont hõ a talajt regenerálja, így télen nagyobb hatékonysággal tud fûteni is. A fûtés és a hûtés energiaigénye töredéke a hagyományos épületgépészti eljárásokhoz képest, igaz, a kezdeti befektetés jóval magasabb. Ennek ellenére rohamosan terjed az ilyen irodaházak száma.

A klímaváltozás korában a nyarak egyre forróbbak lesznek, s egyre kevésbé fogunk tudni lemondani a hûtésrõl a magyar éghajlati viszonyok mellett. A passzív hûtés módszerei segítik a hûtésre fordítandó energiaigény drasztikus csökkentését. A megfelelõ viselkedési szokások elsajátítása, alkalmazása is lényegessé válik. A dráguló energiaárak és megcsappanó energiaforrások mellett fontos, hogy új építés, vagy felújítás esetén vizsgáljuk az energiamegtakarítás és a passzív hûtés lehetõségét, mert legközelebb erre 20-50 év múlva - következõ felújítás alkalmával - lesz lehetõség. Az Európai Unió 2021-tõl új építés esetén zéró CO2 kibocsátású épületek létesítését írja elõ minden tagországban. Ennek alappillére a passzívház standard következetes alkalmazása, mivel a kitûzött célt ezen elvek alapján lehet jelenleg a leggazdaságosabban elérni.

A passzívház standard mesterfogásait a magyar tervezõk is elsajátíthatják a nemzetközi minõsített passzívház tervezõ képzés keretében, amelyen bemutatásra kerülnek a passzívház alapelvek, és azok gyakorlati megvalósításának módszerei. A tanfolyam elvégzése után vizsga is tehetõ. A sikeres vizsgát teljesítõk megszerzik a Minõsített Passzívház Tervezõ, vagy a Minõsített Passzívház Tanácsadó címet, emellett egy nemzetközi tervezõi adatbázisba is bekerülnek. Bõvebb információ: www.passzivhaztervezo-oktatas.com

Következõ tanfolyamok:

Pécs: 2011. szeptember 9.

Budapest: 2011. szeptember 16.

Szerzõ: Sariri-Baffia Enikõ, okl. építõmérnök, passzívház minõsítõ és oktató


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából