Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2008-09-01
Hozzászólások: 2db

Réteges falak páratechnikai kérdései

A hõtechnikai elõírások szigorodásával egyre ritkábban lehet a követelményeket egyrétegû falszerkezettel kielégíteni. A réteges falak hõszigetelõ képessége – a jól megválasztott hõszigetelõanyag-vastagság révén – szabadon választhatóvá válik. A szabadságnak viszont ára van: gyakran merülnek fel ugyanis páratechnikai kérdések, amit néha nem kellõ alapossággal járnak körül.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Nézzünk néhány érdekes esetet, számításokkal illusztrálva. A falszerkezetek ellenõrzésére a Winwatt programot használtuk, köszönet a Bausoft Kft.-nek.

 

 

Homlokzati hõszigetelõ rendszer

 

A ragasztott polisztirolhab hõszigeteléssel készülõ vékonyvakolatos eljárás évtizedek óta jól mûködik. A tapasztalatok szerint ez páratechnikailag is átgondolt, biztonságos eljárás. A beton, tömör tégla vagy kevéslyukú tégla falazatokra (B30) korlátlan vastagságban felvihetõ. Az Austrotherm AT-H80 akár 30 cm vastag is lehet, ekkor a fal hõátbocsátási tényezõje eléri a 0,12 W/m2K értéket, így ezzel az eljárással akár a passzívházak követelményeit is el lehet érni. Kõfalak esetében is hasonló a helyzet: tetszõleges vastagságban, de legalább 12 cm-es, lehetõleg lépcsõs élképzésû AT-H80 lemezt alkalmazzunk.

 

Más a helyzet a korszerû, nagy porozitású, függõleges habarcshézag nélküli (NF), jól hõszigetelõ falak esetében. A tartófal kis páraellenállása és jó hõszigetelõ képessége miatt a nedves levegõ el tud jutni a hõszigetelés belsõ felületére. Vékony (4-5 cm) hõszigetelés esetén a tégla hõvezetési ellenállása a nagyobb vastagságának köszönhetõen (30-44 cm) magasabb lesz, mint a hõszigetelésé, ezért a nedves levegõ lehûl, és a pára kicsapódik. A kicsapódás oka tehát a tégla rossz hõvezetésébõl és alacsony páraellenállásából adódik, ezért nem is lepõdhetünk meg azon, hogy a pára a hõszigetelõ anyag fajtájától és diffúziós ellenállásától függetlenül – vagyis polisztirol és szálas anyag esetében egyaránt – kondenzálódik. Ilyenkor csak vastagabb hõszigeteléssel érhetünk célt. A külsõ oldali hõszigetelés hõvezetési ellenállása például 38-as NF tégla esetén nem lehet kevesebb, mint 1,3 m2K/W, ami 6 cm AT-H80-nak, vagy 5 cm Grafitnak felel meg. Ezzel a falazat hõszigetelõ képessége a falazóanyag függvényében 0,25–0,31 W/m2K, ami megfelel a szakma mostani ajánlásainak. Amennyiben tovább szeretnénk javítani a fal hõszigetelõ képességét, nincs akadálya: a 30 cm vastag hõszigeteléssel készülõ falak is megfelelnek a páratechnikai számítások szerint.

 

Divatos megoldás manapság a hõszigetelésre ragasztott kerámia, illetve hasított kõ burkolat. Ez esetben is – akárcsak a vakolattal fedett megoldásoknál – csak komplett rendszert szabad alkalmazni. Elengedhetetlen, hogy a rendszert alkotó minden egyes termékrõl (ragasztó, burkolóanyag stb.) részletes mûszaki adatokkal rendelkezzünk, a páradiffúziós számításokat fokozott figyelemmel kell elvégezni, mivel a burkolat nagy páraellenállása miatt lecsapódás alakulhat ki a szerkezetben.

 

 

Réteges falak kiszellõztetés nélkül

 

A homlokzatképzés egyik nagyon esztétikus változata a téglaburkolat. Önmagában, hõszigetelés nélkül nem egyszerû a 0,3 W/m2K hõátbocsátási értéket elérni, ezért hõszigetelésre szükség lesz. A számítások szerint, amennyiben légrés nélküli szerkezetet készítünk, bizonyos esetekben kondenzációra számíthatunk. Különösen veszélyes ilyenkor a szálas anyagok alkalmazása, mert a külsõ téglaburkolat páradiffúziós ellenállása nagyságrendekkel haladja meg a kõzetgyapotét, és így nem teljesül a „kifele nyitott” szerkezet követelménye. Ez a szabály azt mondja ki, hogy a fal rétegeit sorra véve, kifele haladva az egyes rétegek lehetõleg egyre kisebb páraellenállást mutassanak. Az ugrásszerûen megnövõ páraellenállás miatt lecsapódó nedvesség a téglaburkolat hideg, belsõ felületén nemcsak a hõszigetelést áztatja, hanem fagykárokhoz is vezethet. Éppen ezért légrés nélküli szerkezeteket csak páratechnikai számításokkal ellenõrizve szabad megtervezni! Segít a problémán, ha a magszigetelés anyaga nem nagyon kis páraellenállású, mert így az egyes rétegek ellenállása nem különbözik jelentõsen. Egy B30 as fal és falburkoló tégla közé elhelyezett 10 cm vastag Expert lemez esetében a szerkezet megfelelõ, míg a 11 cm vastag kõzetgyapot hõszigeteléssel készülõ, ugyancsak 0,28 W/m2K hõátbocsátási tényezõvel bíró légrés nélküli falazat nem megfelelõ, mert a feltöltési idõ 180 napnál rövidebb (37 nap). Ez azt jelenti, hogy az ilyen szerkezetbenegy hónap után elkezdõdik a páralecsapódás, ami jelentõsen rontja a falszerkezet hõszigetelõ képességét. A biztonságos megoldás tehát ilyenkor vagy a lépcsõs élképzésû polisztirol alkalmazása, vagy az átszellõztetett légréteg.

 

 

Átszellõztetett réteges falak

 

A kiszellõztetett légréssel épített falak páratechnikailag megbízható, kiváló minõségû szerkezetek, és hatékonyan csillapítják a nyári hõterhelést is. Amennyiben kellõ mértékû hõszigeteléssel párosul, a lakások különösen nagy energiaigényû nyári hûtése nem lesz szükséges. A szerkezet kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a hatékony átszellõzéshez legalább 5 cm-es vastag légréteget kell betervezni. Szálas hõszigetelõ anyag alkalmazása esetén a szellõzõ levegõ átöblítheti, hûtheti a szigetelést; ennek elkerülésére kasírozott lemezeket kell alkalmazni.

 

Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a ragasztott rendszerek esetében beton és régi típusú falazóelemeknél korlátlan vastagságban építhetjük be a hõszigetelést, míg a nút-féderes téglák esetében legalább 6 cm hõszigetelést kell betervezni. Kétrétegû falak esetében pedig lehetõleg alkalmazzunk kiszellõztetett légréteget. Amennyiben ez nem lehetséges, ne használjunk kis páradiffúziós ellenállású anyagokat, mert jelentõs épületfizikai károsodásokhoz vezethet. Helyette – számításokkal alátámasztva – lépcsõs élképzésû polisztirolhabot építsünk be. A réteges falak kiváló hõtechnikai tulajdonságaik miatt egyre szélesebb körben el fognak terjedni, alkalmazásukhoz azonban körültekintõ tervezés, kivitelezés szükséges.

 

 

 

 

Austrotherm Kft.

9028 Gyõr, Fehérvári u. 75.

 

Telefon:            06-96/515-114

Fax:                 06-96/515-120

Web:                www.austrotherm.hu

E-mail:             austrotherm@austrotherm.hu

Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.
Név: buhera Dátum: 2008-09-01 19:46:20
Szasztok!

Asszem mondtam már, hogy mi a faterral passzívházat akarunk építeni.Szóval van ebben acikkben egy olyan kifejezés (többször is), amit nem értek, meg máshol még nem, is találkoztam vele: "lépöcsõs élképzésû szigetelés" Ez mit akar jelenteni?
Név: Vodkanarancs Dátum: 2008-09-01 18:44:36
Sziasztok!

Szeretnék érdeklõdni, hogy a cikk elején találaható Winwatt program mit takar? Mit lehet vele kiszámolni, és hozzáférhetõ-e valahol? A választ elõre is köszönöm!

Még több cikk kategóriából