Riport – A padló hőszigetelése

Utolsó módosítás: 2008. december 1.

Kategória: HŐSZIGETELÉS

Az előző részekben beszéltünk arról, hogy a hőszigetelő anyagokra új szabványok vonatkoznak. Ma arról kérdezzük az Austrotherm szakértőjét, mennyiben érintette ez a talajon fekvő padlókba kerülő anyagokat?

- Az előző részekben beszéltünk arról, hogy a hőszigetelő anyagokra új szabványok vonatkoznak. Mennyiben érintette ez a talajon fekvő padlókba kerülő anyagokat?

- Itt is két esetet különböztethetünk meg, mint a pincefal szigetelésénél. Lehet vízszigeteléssel védetten beépíteni a hőszigetelő anyagokat, és lehet szabadon hagyni. Az alkalmazási szabvány pontosan rögzíti, hogy milyen körülmények között milyen fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagot építhetünk be. Amennyiben vízszigeteléssel védjük a padlószerkezetet a nedvességtől, úgy normál terhelhetőség esetén - és a legtöbb családi ház, társasház padlója ilyen - a sárga csíkkal jelzett, AT-N100-as anyagot lehet beépíteni. Fokozott terhelés esetén, például garázs padlónál, az AT-N150, esetleg AT-N200 jelű anyagokat lehet alkalmazni. Ha a nedvességszigetelés elmarad - amit csak nagyon indokolt esetben szabad megtenni - akkor az EXPERT típusú, kis vízfelvételű, formahabosított termékek alkalmazhatók. Mivel ezek nagy nyomószilárdságú anyagok, ilyenkor a padló igen nagy terhelésnek is kitehető; például kisteherautók is közlekedhetnek rajta.

- Milyen vastag legyen a hőszigetelő anyag?

- A hazai javaslatok és a németországi irányelvek alapján azt mondjuk, hogy a talajon fekvő padló hőátbocsátási tényezője új épületek esetében ne legyen több, mint 0,3 Watt per négyzetméter Kelvin, felújítás esetén pedig 0,5 Watt per négyzetméter Kelvin. Ez hőszigetelő-anyag vastagságban 7-10 cm-t jelent. Lehet, hogy meghökkentő ez az adat, de lássuk be: a padlót utólag nagyon nehéz hőszigetelni, mert a megemelkedő padlószint az összes ajtónál gondot okozna. És bár a talaj felé távozik az összes fűtési energia 15-20%-a, elsősorban nem is energiatakarékosság indokolja a vastag hőszigetelő-anyag beépítését. Ilyenkor inkább a hőérzeti szempontok a meghatározók. A lábunk állandóan érintkezik a padlóval, így egy melegebb lakásban is rossz lehet a közérzetünk - és a hőérzetünk -, ha alacsony a padló felületi hőmérséklete. Ez érvényes a nem alápincézett épületekre, és azokra a pinceterekre is, ahol állandó tevékenységet kívánunk folytatni. Így hát ne takarékoskodjunk a hőszigetelő anyag vastagságával, mert a komfortérzetünkkel fizethetünk érte.

- Hogyan kell a hőszigetelést elvégezni?

- A táblákat szorosan egymás mellé kell helyezni. A legtöbb esetben közvetlenül a vízszigetelésre lehet fektetni a hőszigetelő lemezeket. Az AUSTROTHERM polisztirolhabot nem támadja meg a bitumen, így nem kell tartani attól, hogy az anyag károsodik. Ha a szokástól eltérően PVC alapú vízszigetelést alkalmazunk, elválasztó réteget kell beépíteni a két anyag közé. Egy vékony geotextília általában megfelelő lesz. Célszerű peremszigetelést is alkalmazni, méghozzá a vastagabb, 10 mm-es típust, hogy a hőhidak kedvezőtlen hatását csökkenteni tudjuk. Amennyiben elhagyjuk a vízszigetelést, az EXPERT lemezeket tömörített homokos kavicságyra kell fektetni, majd erre lehet teríteni a talajpára elleni szigetelést.

- Mi kerüljön a hőszigetelésre?

- A táblák illesztéseinél mindig maradnak ki rések, különösen ott, ahol vágni kell az anyagot. A résekbe pedig be tud folyni a cementlé, és hőhidat képez. Ez jelentősen ronthatja a szerkezet hőszigetelő képességét. Ennek elkerülésére polietilén fóliát kell az AUSTROTHERM lemezekre fektetni, és erre kerül majd a legalább 5 cm vastag beton, amin a végső padlóburkolat kialakítható. Szokott padlóterhelés és AT-N100 hőszigetelés alkalmazása esetén nem szükséges vasalással erősíteni a betont, a megfelelő stabilitás enélkül is elérhető. Kisebb szilárdságú hőszigetelés alkalmazása esetén viszont az építkező túl nagy kockázatot vállal, mert ha az EPS70-es minőségű hőszigetelésre betonoznak, nem lehet garantált a padlóburkolat épsége.