Riport – Hőszigetelés magasabb szinten!

A cím nem csak a most bemutatandó eljárás minőségére utal, hanem a javasolt felhasználási helyekre is. A sokszor nagy gondot okozó födém és tetőtér szigeteléséről lesz szó ugyanis. Olyan eljárással találkoztunk, ami rendkívüli hatékonysága mellett megoldást nyújt a leggyakrabban felmerülő problémákra is ezeken a kényes helyeken.

Mai riportunkban Lőrincz Sándort, a téma szakértőjét kérdezzük erről a merőben újszerű hőszigetelési megoldásról:

ÉP: - Szervusz Sándor! Kérlek néhány szóban ismertesd az általatok használt anyagot, illetve eljárást az olvasókkal!

Lőrincz Sándor: - Szia, köszöntöm az Építési Portál látogatóit!

A hőszigetelő anyagunk hivatalos neve Aminocell-H. Ez egy műanyag és gyanta alapú kétkomponensű anyag, amelyet egy erre a célra tervezett gép segítségével keverünk és juttatunk a hőszigetelendő felületre. Hasonlóképpen kell elképzelni, mint ahogyan a purhabot fújjuk, csak nagyban.

ÉP: - Az anyagot is a purhabhoz lehetne hasonlítani?

Lőrincz Sándor: - Nem egészen. Az Aminocell-H homogénebb, valamivel tömörebb szerkezetű anyag. A kifújás során az anyag belsejében apró légbuborékok keletkeznek, amelyek növelik a hőszigetelő képességét. Egy nagyon könnyű anyagot kell elképzelni, köbmétere 15 kg.

ÉP: - Milyen területeken használjátok?

Lőrincz Sándor: - Leginkább, tetőterek, vagy nehezen hozzáférhető helyek szigetelésére ajánlom az Aminocell-t.  Mivel a kifújás után az anyag teljesen kitölti a rendelkezésére álló teret – ezáltal kizárva a hőhíd kialakulásának esélyét –, nagy előszeretettel alkalmazzák például duplafalú tartályok hőszigetelésére, az Aminocell-t a két fal közé fújva.

ÉP: - Milyen munkára hívnak leggyakrabban?

Lőrincz Sándor: - A tetőterek szigetelése a specialitásunk, javarészt ilyen munkákat vállalunk.

ÉP: - Ha tetőtér, akkor kőzetgyapot. Mi a különbség a két eljárás között? Például árban.

Lőrincz Sándor: - Nos, igen. A legtöbb embernek a kőzetgyapot jut eszébe, ha hőszigetelni szeretné a tetőteret. Árban nincs lényeges különbség a két anyag között. A kérdés inkább az, mire adja ki a pénzét a tisztelt megrendelő? Az Aminocell-H 10 centiméteres vastagságban körülbelül ugyanolyan hőszigetelő értékkel rendelkezik, mint egy jó minőségű 20 centiméteres kőzetgyapot szigetelés. Arról nem is beszélve, hogy minden táblás szigetelésnél keletkezhetnek rések a táblák között, ami a hőhíd problémáját veti fel. Mivel az Aminocell teljesen kitölti a helyet, kizárt, hogy hőhíd alakuljon ki. Sajnos több ízben is láttam már, mi történik a kőzetgyapottal a beépítés után néhány évvel. A laza szerkezetű anyag zsugorodik, lecsúszik a szarufák között, pár év után már nem tudja betölteni eredeti funkcióját. Ezzel szemben az Aminocell garantáltan a helyén marad.

ÉP: - Beépítésben milyen különbség van a két anyag között?

Lőrincz Sándor: - Alapvetően három beépítési módot különböztetünk meg, mind a kőzetgyapot, mind az Aminocell terén, mégis lényeges a különbség. Ez a három

-Szarufák közti szigetelés

-Részben szarufák közti, részben szarufák alatti szigetelés

-Szarufák alatti szigetelés

A szarufák közti szigetelés mindkét anyag esetén hőhidak kialakulásához vezet, ugyanis hiába van némi szigetelő tulajdonsága a fának, a hőszigetelő anyaghoz képest mégiscsak hőhídként fog viselkedni. Ennek az eljárásnak az előnye, hogy nem vesz el a tetőtérből, mivel csak a szarufák széléig ér. Itt fontos megjegyeznem, hogy ha egy szarufa 15cm vastag, akkor a szigetelés sem lehet ennél vastagabb. Egy 15 centiméteres Aminocell szigetelés pedig kétszer olyan jó hőszigetelő értékkel rendelkezik, mint egy ugyanilyen vastag kőzetgyapot hőszigetelő anyag.

A részben a szarufák között, részben pedig a szarufák alatti szigetelés már valamelyest képes kiküszöbölni a hőhíd kialakulását, de ebből a szempontból még mindig nem a legtökéletesebb megoldás.

A szarufák alatti szigetelés egyetlen hátránya, hogy némi teret vesz el a tetőtérből, de ezen felül minden előny itt van! A hőhídnak esélye sincs, jóval gyorsabb, és olcsóbb a munka, arról a plusz légrétegről nem is szólva, ami a szarufák között megmaradva elősegíti a hatékony hőszigetelést.

Természetesen mindenki maga dönti el, milyen szigetelést szeretne a tetőtérre, de szakmai szempontból egyértelműen a szarufák alatti szigetelés a jó megoldás, ha csak lehet, ezt szoktam javasolni. Bármelyik beépítési módot vesszük alapul, az Aminocell – mivel közel kétszer olyan jó a hőszigetelő értéke – jobban teljesít, mint a kőzetgyapot.

Nem beszéltünk még az utólagos tetőtér szigetelésről. Bármilyen anyaggal dolgozunk, a hőszigetelő anyag beépítéséhez komoly bontást kell végeznünk. Az Aminocell-H esetében akkora helyre van szükségünk, amin a befúvó cső befér, tehát minimális bontási munka után kezdődhet is a szigetelés. Ez is az Aminocell javára írandó.

ÉP: - Érdekelne még a beépítési idő! Ezt hasonlítsd össze légy szíves a kőzetgyapottal!

Lőrincz Sándor: - Ha csak a hőszigetelő anyag beépítését vesszük alapul, akkor a kőzetgyapotos megoldás gyorsabb. De mivel nem szeretjük a félbehagyott munkát, a szigetelés utáni gipszkartonozást is meg szoktuk csinálni. Mivel az Aminocell-nek zárt térre van szüksége, ezért a szarufákra fóliát feszítünk ki, valamint megcsináljuk a lécvázartót, amire szintén fóliát feszítünk, ezután készül el a lécvázkeret. Az így kapott 10-20 centiméteres (attól függően, mekkora szigetelést kér az ügyfél) hézagba fújjuk be a hőszigetelő anyagot. Ha mi csináljuk a gipszkartonozást, a lécvázkeretet nem kell elbontani a szigetelési munka végeztével, így nem csak időt, de sok pénzt is spórol a tisztelt megrendelő. Amennyiben a szigetelési és az azt követő gipszkartonozási munkát nézzük, összességében gyorsabbak vagyunk, mintha két külön csapat vonulna fel a munkára.

ÉP: - Azt hiszem, meggyőztél.

Lőrincz Sándor: Remélem, nem csak téged!