Kategória: Hõszigetelés
Utolsó módosítás: 2009-10-06
Hozzászólások: 6db

Riport – Hõszigetelés magasabb szinten!

A cím nem csak a most bemutatandó eljárás minõségére utal, hanem a javasolt felhasználási helyekre is. A sokszor nagy gondot okozó födém és tetõtér szigetelésérõl lesz szó ugyanis. Olyan eljárással találkoztunk, ami rendkívüli hatékonysága mellett megoldást nyújt a leggyakrabban felmerülõ problémákra is ezeken a kényes helyeken.

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Mai riportunkban Lõrincz Sándort, a téma szakértõjét kérdezzük errõl a merõben újszerû hõszigetelési megoldásról:

ÉP: - Szervusz Sándor! Kérlek néhány szóban ismertesd az általatok használt anyagot, illetve eljárást az olvasókkal!

Lõrincz Sándor: - Szia, köszöntöm az Építési Portál látogatóit!

A hõszigetelõ anyagunk hivatalos neve Aminocell-H. Ez egy mûanyag és gyanta alapú kétkomponensû anyag, amelyet egy erre a célra tervezett gép segítségével keverünk és juttatunk a hõszigetelendõ felületre. Hasonlóképpen kell elképzelni, mint ahogyan a purhabot fújjuk, csak nagyban.

ÉP: - Az anyagot is a purhabhoz lehetne hasonlítani?

Lõrincz Sándor: - Nem egészen. Az Aminocell-H homogénebb, valamivel tömörebb szerkezetû anyag. A kifújás során az anyag belsejében apró légbuborékok keletkeznek, amelyek növelik a hõszigetelõ képességét. Egy nagyon könnyû anyagot kell elképzelni, köbmétere 15 kg.

ÉP: - Milyen területeken használjátok?

Lõrincz Sándor: - Leginkább, tetõterek, vagy nehezen hozzáférhetõ helyek szigetelésére ajánlom az Aminocell-t.  Mivel a kifújás után az anyag teljesen kitölti a rendelkezésére álló teret – ezáltal kizárva a hõhíd kialakulásának esélyét –, nagy elõszeretettel alkalmazzák például duplafalú tartályok hõszigetelésére, az Aminocell-t a két fal közé fújva.

ÉP: - Milyen munkára hívnak leggyakrabban?

Lõrincz Sándor: - A tetõterek szigetelése a specialitásunk, javarészt ilyen munkákat vállalunk.

ÉP: - Ha tetõtér, akkor kõzetgyapot. Mi a különbség a két eljárás között? Például árban.

Lõrincz Sándor: - Nos, igen. A legtöbb embernek a kõzetgyapot jut eszébe, ha hõszigetelni szeretné a tetõteret. Árban nincs lényeges különbség a két anyag között. A kérdés inkább az, mire adja ki a pénzét a tisztelt megrendelõ? Az Aminocell-H 10 centiméteres vastagságban körülbelül ugyanolyan hõszigetelõ értékkel rendelkezik, mint egy jó minõségû 20 centiméteres kõzetgyapot szigetelés. Arról nem is beszélve, hogy minden táblás szigetelésnél keletkezhetnek rések a táblák között, ami a hõhíd problémáját veti fel. Mivel az Aminocell teljesen kitölti a helyet, kizárt, hogy hõhíd alakuljon ki. Sajnos több ízben is láttam már, mi történik a kõzetgyapottal a beépítés után néhány évvel. A laza szerkezetû anyag zsugorodik, lecsúszik a szarufák között, pár év után már nem tudja betölteni eredeti funkcióját. Ezzel szemben az Aminocell garantáltan a helyén marad.

ÉP: - Beépítésben milyen különbség van a két anyag között?

Lõrincz Sándor: - Alapvetõen három beépítési módot különböztetünk meg, mind a kõzetgyapot, mind az Aminocell terén, mégis lényeges a különbség. Ez a három

-Szarufák közti szigetelés

-Részben szarufák közti, részben szarufák alatti szigetelés

-Szarufák alatti szigetelés

A szarufák közti szigetelés mindkét anyag esetén hõhidak kialakulásához vezet, ugyanis hiába van némi szigetelõ tulajdonsága a fának, a hõszigetelõ anyaghoz képest mégiscsak hõhídként fog viselkedni. Ennek az eljárásnak az elõnye, hogy nem vesz el a tetõtérbõl, mivel csak a szarufák széléig ér. Itt fontos megjegyeznem, hogy ha egy szarufa 15cm vastag, akkor a szigetelés sem lehet ennél vastagabb. Egy 15 centiméteres Aminocell szigetelés pedig kétszer olyan jó hõszigetelõ értékkel rendelkezik, mint egy ugyanilyen vastag kõzetgyapot hõszigetelõ anyag.

A részben a szarufák között, részben pedig a szarufák alatti szigetelés már valamelyest képes kiküszöbölni a hõhíd kialakulását, de ebbõl a szempontból még mindig nem a legtökéletesebb megoldás.

A szarufák alatti szigetelés egyetlen hátránya, hogy némi teret vesz el a tetõtérbõl, de ezen felül minden elõny itt van! A hõhídnak esélye sincs, jóval gyorsabb, és olcsóbb a munka, arról a plusz légrétegrõl nem is szólva, ami a szarufák között megmaradva elõsegíti a hatékony hõszigetelést.

Természetesen mindenki maga dönti el, milyen szigetelést szeretne a tetõtérre, de szakmai szempontból egyértelmûen a szarufák alatti szigetelés a jó megoldás, ha csak lehet, ezt szoktam javasolni. Bármelyik beépítési módot vesszük alapul, az Aminocell – mivel közel kétszer olyan jó a hõszigetelõ értéke – jobban teljesít, mint a kõzetgyapot.

Nem beszéltünk még az utólagos tetõtér szigetelésrõl. Bármilyen anyaggal dolgozunk, a hõszigetelõ anyag beépítéséhez komoly bontást kell végeznünk. Az Aminocell-H esetében akkora helyre van szükségünk, amin a befúvó csõ befér, tehát minimális bontási munka után kezdõdhet is a szigetelés. Ez is az Aminocell javára írandó.

ÉP: - Érdekelne még a beépítési idõ! Ezt hasonlítsd össze légy szíves a kõzetgyapottal!

Lõrincz Sándor: - Ha csak a hõszigetelõ anyag beépítését vesszük alapul, akkor a kõzetgyapotos megoldás gyorsabb. De mivel nem szeretjük a félbehagyott munkát, a szigetelés utáni gipszkartonozást is meg szoktuk csinálni. Mivel az Aminocell-nek zárt térre van szüksége, ezért a szarufákra fóliát feszítünk ki, valamint megcsináljuk a lécvázartót, amire szintén fóliát feszítünk, ezután készül el a lécvázkeret. Az így kapott 10-20 centiméteres (attól függõen, mekkora szigetelést kér az ügyfél) hézagba fújjuk be a hõszigetelõ anyagot. Ha mi csináljuk a gipszkartonozást, a lécvázkeretet nem kell elbontani a szigetelési munka végeztével, így nem csak idõt, de sok pénzt is spórol a tisztelt megrendelõ. Amennyiben a szigetelési és az azt követõ gipszkartonozási munkát nézzük, összességében gyorsabbak vagyunk, mintha két külön csapat vonulna fel a munkára.

ÉP: - Azt hiszem, meggyõztél.

Lõrincz Sándor: Remélem, nem csak téged!

st1\:*{behavior:url(#ieooui) }

 

  


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából