Kategória: Egészséges lakás , Vízszigetelés
Utolsó módosítás: 2008-06-20
Hozzászólások: 0db

Számûzze a nedvességet!

A fal nedvesedése az egyik legártalmasabb betegség az épületre nézve, emellett pedig egészségünket is nagymértékben károsíthatja. A nedvesedést új vakolattal eltakarni teljesen reménytelen próbálkozás. Ki kell irtani!

A tartalom a hirdetés alatt folytatódik

Artra 2015.10.12.

Mindenki látott már a nedvességtõl lepergõ vakolatú, salétrommal borított falat. Nem szép látvány, az egyszer biztos. Régi házaknál talán nem is olyan meglepõ jelenség, de sajnos manapság egyre gyakrabban találkozhatunk újépítésû lakásoknál is ezzel a problémával. Sokan küzdenek ellene, ki így, ki úgy. Ahhoz azonban, hogy eredményesen fel tudjuk venni vele a harcot, ki kell ismernünk ellenségünk taktikáját, és meg találnunk a gyenge pontját.

A fal több irányból is kap nedvességet, ám ezek nagy részével könnyen megbirkózik. Az esõzéskor falra csapódó víz, valamint a belülrõl támadó pára nem okoz nagy gondot egy egészséges, jó állapotban lévõ falnak. Ugyan magába szívja a nedvességet, de csakhamar le is adja. Más a helyzet azonban a földbõl felszálló nedvességgel. A fal talajjal érintkezõ része – még a beton is – magába szívja a földben található nedvességet. Sajnos ez a nedvesség más, mint az esõ, vagy a pára, mert tartalmaz bizonyos ásványi sókat, amelyek amellett, hogy rendkívül rosszul mutatnak a ház külsõ falán, még állagát is rontják. Amennyiben ez a nedvesség belül is kibújik a falból, a penészgombák melegágyává válik, és csakhamar azon kapjuk magunkat, hogy a lakásba lépve kellemetlen szúrós szag fogad minket.

sal_trom1.jpg

A föld nedvessége nem idõszakos, mint az esõ. Ha egyszer megtalálta az utat a falba, folyamatosan támadni fogja azt. Amit szellõztetéssel el tudunk párologtatni a lakás levegõjébõl, azt szinte azonnal pótolja. Ha lebontjuk a régi vakolatot és újat teszünk fel, akár két-három hétig is élvezhetjük a penészmentes légkört, de utána kérlelhetetlenül újra megjelenik. Szélmalomharcnak tûnik, ugye?

Amennyiben még a ház építése elõtt áll, fogadjon meg egy jó tanácsot: Fordítson nagy gondot a falak vízszigetelésére. Ezt általában bitumenes lemezzel szokták megoldani, ami rendkívül jól bevált vízszigetelõ anyag. Egyetlen hátránya, hogy kissé sérülékeny. Miután a falakat leszigetelték, valamint megcsinálták a kõmûvesek a teknõszigetelést is, még nagyon sokan fogják taposni azt a bitumenes lemezt, mire le lesz betonozva. Ezen idõszak alatt szinte óhatatlanul sérülni fog valamelyest. Mielõtt rákerül a hõszigetelés és a beton, alaposan ellenõrizze át a vízszigetelõ anyagot és javíttassa ki ott, ahol sérültnek látszik. Senki nem fogja megtenni Ön helyett!

falnedvesseg1.jpg

Más a helyzet, ha már kész a ház és ezt követõen tapasztaljuk a fal nedvesedését. Mindegy hogy új, vagy régi az épület, a probléma valószínûleg hasonló. A vízszigetelés vagy sérült, vagy elöregedett már. Ha a nedvesség külsõ jeleit eltakarjuk új vakolattal, vagy olyan szerekkel, amelyek állítólag megszüntetik a nedvességet, az olyan, mint amikor a kisgyerek befogja a szemét és azt hiszi, hogy sötét van. Már tudjuk azt, hogy a földbõl felszálló nedvesség folyamatos támadásnak teszi ki a falat. Ezt a támadást kell megakadályoznunk. Legtöbbször a fal bontása hozza meg a kívánt eredményt. Nem hangzik túl biztatóan, de ennél a betegségnél bizony sokszor ilyen komoly beavatkozást kell eszközölni. Itt is van azonban buktató, egy ábrán be is mutatjuk:

Az a szint, amit kívülrõl látunk, nem egyenlõ a fal belsejében lévõ vízszinttel. Tehát ha bontásra kerül sor, ne csak az általunk látott magasságig bontsuk ki a falat, mert ismét csak nem fogjuk elérni vele a kívánt hatást. Jobb, ha olyan szakemberre bízzuk a munkát, akinek már tapasztalata van az ilyesfajta problémák megoldásában, valamint megfelelõ eszközökkel rendelkezik arra, hogy megállapítsa a fal nedvességének pontos mértékét és magasságát. A bontás során a régi vízszigetelést is cserélni kell, gondosan ügyelve arra, hogy az új és a régi szigetelõlemezek szélei megfelelõ átfedést és összeillesztést kapjanak.

Az utólagos vízszigetelésnek, valamint az elhasználódott szigetelõanyag kicserélésének van azonban egy jóval korszerûbb, kíméletesebb módja is. Olyan módszerrõl van szó, amelyet Magyarországon még viszonylag kevesen alkalmaznak, de a hatása 100%-os. Riportot készítettünk egy kõmûves mesterrel, aki az elsõk között alkalmazta hazánkban ezt a technikát. A riport kizárólag az építés.hu portálon lesz olvasható 2008. június 27-én.


Hozzászólások

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Ha még nem regisztráltál, akkor itt megteheted.
Vagy használd a facebook profilodat.

Még több cikk kategóriából