Talajszonda és talajkollektor – környezetkímélésben az elsők

Sokan keresnek olcsó, megbízható, és kényelmes fűtési megoldást. Egyre többen lesznek azonban, akik a fenti szempontokon kívül a környezet kímélését, valamint a szolgáltatóktól való függetlenséget is figyelembe veszik házuk fűtésének kiválasztásánál. Földünk ingyen bocsátja rendelkezésünkre hőjét, ám ennek a megoldásnak is akadnak ellenzői.

A talajszonda, valamint a talajkollektor igencsak megosztja a közvéleményt. Mielőtt sorra vennénk a mellettük- és ellenük szóló érveket, nézzük meg a két fűtési forma működési elvét.

A talajszonda, vagy más néven hőszonda'>geotermikus hőszonda a Föld felszínközeli geotermikus rétegéből szállítja a hőt a felszínre. Mintegy 60-120 méter mélyre fúrják le a talajszonda csöveit, amiben egy speciális folyadékot keringet az automatikus rendszer. Ez a folyadék leggyakrabban víz és propilénglikol megfelelő arányú keveréke, így a környezetre teljes mértékben ártalmatlan. A folyadék szerepe, hogy felvegye a Föld hőjét, majd leadja azt a fűtőtesteken keresztül.

A talajkollektor más elven működik, bár szintén a Föld hőjét használja, ám nem a geotermikus rétegből nyeri a hőt, hanem a felszín alatti körülbelül 1,5 méter mélységben lévő hőenergiát hasznosítja. A napsütés a nyári hónapokban felmelegíti a talajt, amely ezt a hőt képes tárolni. Ennek köszönhetően a téli fagyok sem tudnak a talaj mélyebb rétegeibe hatolni, így a másfél méteres mélységből kinyert hőenergia elegendő a lakás fűtéséhez.

Olcsó? Drága?

A Föld hőjét hasznosító fűtési megoldásnak első és nyilvánvaló előnye, hogy a fűtőanyag nem kerül egyetlen fillérbe sem. Ez eddig szépen hangzik ugyan, viszont a kinyeréshez elektromos áramot kell használnunk, ami viszont már nem kis terhet ró a családi kasszára. Jó hír, hogy az ELMŰ kedvezményes tarifa bevezetésével igyekszik előmozdítani a hőszivattyúk terjedését. A csaknem felére csökkentett árú elektromos energiát kizárólag a szivattyú működésére használhatja a tulajdonos, ezt egy külön mérőóra telepítésével biztosítja az ELMŰ. Sajnos az óra telepítésének közel 100.000 forintos díját a ház tulajának kell állnia. Ennek köszönhetően viszont a korábbi 6-7 évről 4-5 évre csökkent a beruházás megtérülésének ideje.

Tovább csökkenti a költségeket, hogy a Föld hőjét használó berendezések nem bocsátanak ki égésterméket, így egyáltalán nem szükséges kéményt építeni. Ezáltal nem csupán az építés költségeit spóroljuk meg, de a rendszeres karbantartás és tisztítás költségeitől is megóvjuk pénztárcánkat.

Amikre érdemes odafigyelni!

Számos dolgot kell figyelembe vennie annak, aki talajkollektorral, vagy talajszondával szeretné otthona melegét biztosítani. Ott van rögtön az építési engedély. A talajkollektorhoz nem kell, viszont a talajszonda engedélyköteles, aminek elhagyása esetén súlyos bírságra számíthatunk. Szintén fontos észben tartani, hogy – mivel a talajszonda fúrása a mélyebb rétegekben lévő ivóvízkészletben is kárt tehet – a területileg illetékes bányakapitányság engedélyére is szükség van.

A talajkollektor telepítéséhez megfelelő méretű udvarra van szükségünk, hiszen minél nagyobb a fűtendő ház, annál nagyobb területről kell begyűjtenie a kollektornak a hőt. A talajkollektor feletti részre később sem építeni, sem betonozni nem szabad!

Érdemes továbbá észben tartani, hogy a Föld hőjét használó fűtési megoldások nem képesek akkora hőt termelni, ami elegendő lenne radiátoros fűtéshez, így csak padló-, vagy falfűtésnél alkalmazhatók. Ebben az esetben viszont megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni az épületet, valamint az épület hőszükségletének felmérése sem árt.